Harmadik szempont

Közéleti kérdésekről szintézist keresőknek

Nagyhatalmak háborúja - hogyan értjük végzetesen félre egymást?

2016. december 02. 20:22 - harmadikszem

ext.jpgSokan és sokfélét írtak már különféle nagyhatalmakról, háttérhatalmaktól, nemzetek felett álló társaságokról és társulásokról, ám ezek létezése sok szempontból inkább mitikus, mint reális. Ebben a bejegyzésben viszont olyan társulásokról lesz szó, melyek létezése minden kétség felett áll, ráadásul többé-kevésbe valamennyien beletartozunk az egyikbe. Ez a két tábor nem más, mint az introvertált és extrovertált emberek társasága. Ők azok, akik – bár akár tudnak róla, akár nem: egymásra vannak szorulva – mégis folyamatos állóháborút vívnak egymással.2bf7b53e-8193-43e9-8c7f-3d783264e16d.jpg

Introvertáltak és extrovertáltak a történelem előtti korokban

Érdekes, hogy a különféle embertípusok már az ókori filozófusokat is erősen foglalkoztatták, szóval nem kellett megvárnunk a mindenki által ismert Jung-féle személyiségtípus-elméletet. Az azonban, hogy az egyes gondolkodók hogyan viszonyultak a különféle táborokhoz már jelentős különbségeket mutat.

Hérakleitosz például kifejezetten megvetette a lagymatag lelkeket, sőt, az introvertáltakat – akiket ő természetesen nem így hívott, hanem vizes lelkűeknek – egyszerűen fogyatékos extrovertáltnak tekintette és azt vallotta, hogy akkor lesz az ember ilyen unalmas és puha, ha kihuny a lelkében a tűz és előbb föld jellegűvé, majd vizessé válik.introvert.jpg

A sztoikusok ennek általában az ellenkezőjét gondolták el – innen ered a sztoikus nyugalom kifejezése. A sztoikusok az extrovertáltak minden kilengését az önmérséklet hiányának, műveletlenségnek és badarságnak tartották.

Mint oly sok esetben, itt is Platón adta meg a szintézist mondván, hogy a heves vérmérsékletű dilisekre és a megfontolt punnyadtakra egyaránt szüksége van az államnak, sőt, már a család is akkor működik jól szerinte, ha extrovertáltak és introvertáltak vegyesen vannak benne. A kizárólag extrovertáltakból álló hatalom rengeteg hülyeséget csinálna kontrollálatlanul, ezért szüksége van a józanok visszafogó erejére. Az olyan hatalom viszont, amely csak introvertáltakból állna, ellenben csak azért nem követne el ostobaságokat, mert egyáltalán semmit nem követne el.

Sajnos azonban Platón okosságait igen hamar elfelejtettük, és ma az extrovertáltak hatalma és az introvertáltak serege újra nagy harcban áll egymással, és láthatóan csöppet sem értik meg azt a tényt, hogy különbözőségük fontos és hasznos lenne, amennyiben energiáikat egymás támogatására, és nem csorbítására használnák fel.bd9e.jpg

Harc a klasszikus médiában

Mi más lenne az a terep, ahol e nemtelen küzdelem legjobban tanulmányozható, mint a tömegkommunikáció, ahol és ahonnan a modern ember számára legtöbb inger származik? A klasszikus médiát már nagyon régóta divat szidalmazni azért, hogy mindenféle extrém embert felfuttat, exhibicionista őrültekből celebeket farag, és ezzel idegesíti az introvertáltak józan táborát, akik nyilván dokumentumfilmeket és versmondó blokkokat szeretnének nézni. Gondolnánk legalább, mert a tények mást mutatnak: valójában az introvertált emberek sokkal jobban szeretnek kukucskálni, mint az extrovertáltak, akik sokkal inkább a produkcióban érdekeltek, mint a műélvezetben. Ha nem lennének azok az őrültek, akik produkciókkal látják el a tömegkommunikációt, akkor az introvertáltaknak egyszerűen nem lenne kit kritizálni, nem lenne kit kukucsálni: csak nézőink lennének, de nem lenne tartalmunk. Hasonlóképp szörnyű lenne, ha csak extrovertáltak alkotnák a tömegkommunikáció rendszerét, hiszen akkor meg nézőink nem lennének. Az exhibicionisták és narcisztikusok (akik nyilván az extrovertáltak köréből kerülnek ki) biztosan nem nagyon néznének meg más produkciót, mint amiben ők szerepelnek, mert ők, még egyszer, elsősorban a létrehozásban, és nem a befogadásban utaznak.635980505216704696-940445900_1429594575078.jpg

Kölcsönös értetlenség a közösségi médiában

A közösségi médiában, ahol – szemben a korlátozottan hozzáférhető klasszikus médiával – boldog-boldogtalan kommunikációs felülethez juthat, ezért az extrovertáltak és introvertáltak közötti háború is sokkal drasztikusabban jelenik meg. Ennek a legfontosabb terepe a közösségimédia-használat körüli kölcsönös értetlenkedések.

Az introvertáltak például – legalábbis látszólag – egyáltalán nem értik, miért olyan aktív valaki a közösségi médiában. Mivel azonban introvertáltak, szeretnek gondolkodni és elméleteket gyártani, melyek felvázolásakor természetesen magukból indulnak ki: mi késztethet arra egy introvertáltat, hogy naponta akár többször is posztokat írjon? Természetesen mivel a kiindulópont maga is hibás, sőt fatális tévedés, az introvertált sötétben tapogatózik. Olyan pszichológiai tulajdonságokat tulajdonít extrovertált barátjának, amivel az nem hogy soha nem is rendelkezett, de valószínűleg nem is nagyon értené, miről van szó. Ő egyszerűen csak extrovertált, és ha valami foglalkoztatja, azt megosztja, ennyi, és az esetek nagy többségében még a reakció sem nagyon érdekli.introvert-vs-extrovert-thumbnail.jpg

Mit csinálnak ezzel szemben extrovertált barátaink az introvertáltaktól származó kritika láttán? Sajnos ők is hajlamosak magukból kiindulni és úgy pszichologizálni a dolgot, hogy egy extrovertáltat vajon mi késztethet arra, hogy más extrovertált produkcióját kritizálja. Hát persze hogy az irigység jut eszébe, mintha az introvertáltnak is célja lenne az ön-promóció, csak nem meri, béna hozzá vagy egyszerűen nincs is mit mutogatnia. Pedig távolról sem ez a helyzet – az introvertált az esetek nagy részében egyszerűen tényleg nem érti a dolgot, mert ő nagyon másként működik.

Érdekes ugyanakkor, hogy az empirikus kutatások azt mutatják, hogy egyáltalán nem azok töltik a legtöbb időt a közösségi médiumok böngészésével, akik produkciót állítanak elő, sőt, épp ellenkezőleg. Ahogy a klasszikus médiamunkások extrovertáltjai valószínűleg sokkal kevesebb tévét néznek otthon, mint a médiával professzionálisan nem foglalkozó introvertáltak, úgy a közösségi médiát is sokkal többet csekkolják azok, akik maguk szinte láthatatlanok. Ezek a valódi kukkerek nem maradnak le semmiről, képben vannak mindennel, legalábbis sokkal inkább, mint a sokat posztoló extrovertáltak, akik elsősorban csak a saját produktumaikra koncentrálnak.funny-introvert-comics-22-57441c98b5de5_700.jpg

 Lám, a szabad és kötetlen web2-es felületen is létrejött a tartalomszolgáltatók és befogadók, vagyis az extrovertáltak és introvertáltak megosztott szubkultúrája. A technológia sokat változott Platón óta, de az emberi psziché nagyjából ugyanaz maradt. A társadalom egyik része mindig is elsősorban produkció-orientált, vagy is extrovertált lesz, a másik része befogadás-orientált (és jó esetben kritikai) introvertált lesz. Egyik sem élhet egymás nélkül, sőt, létük csak egymást feltételezve nyer értelmet. Sok felesleges vitát spórolhatna meg a társadalom, ha ezt valamikor felismerné.

Ha tetszett a poszt, kövesd Facebook-közösségünket, és sose maradsz le a Harmadik Szempontról.

 

2 komment

10 tipikus egyetemista

2016. november 26. 01:52 - harmadikszem

horror_comedy_student_film_crew.jpgEgy korábbi bejegyzésünkben a magyar oktatással kapcsolatos legnagyobb problémáról próbáltunk beszélni felesleges finomkodások nélkül – kaptunk és érte hideget-meleget. De ez nem szegte kedvünk, sőt: mai posztunk az érem másik oldaláról, vagyis az egyetemi hallgatókról szól.

De miért pont róluk? Hiszen itt vannak az általános iskolások és a középsuliba járók is, hogy az óvodásokról ne is beszéljünk. Csakhogy van egy nagy különbség: miközben a legifjabb generációk képviselői még kiskorúak, egyetemre csak gyakorlatilag felnőttek, vagyis felelős, nagykorú magyar állampolgárok iratkoznak be. Ettől persze még lehetne kritizálni a kisebbeket is, de az csak amolyan vénasszonyos fecsegés-féle lenne, hiszen őértük még kizárólag mi, felnőttek tartozunk felelősséggel. Az egyetemisták azonban más tészta: nekik már nem csak elvárásaik lehetnek, de velük szemben is megfogalmazhatók elvi követelések, vagy legalábbis nem értelmetlen dolog ezt feltételezni.  

Mert mi is a helyzet? Sajnos az oktatásban nincs pénz, és egyre kevésbé lesz. Ettől persze zuhan a színvonal – ki tudja, hol áll meg. 50 éve kiváltság volt egyetemre járni, 20 éve lehetőség, ma pedig szinte mindenkit fel kell venni, mert az egyetemek rettentő mértékben rá vannak szorulva a hallgatókra. Na, meg is látszik.

A magyar egyetemistákról szóló leplezetlen vélemény előtt azonban két elöljáró megjegyzés következik annak érdekében, hogy az értelmetlen kommenteket megpróbáljuk előre kiszűrni.

Először is, nálunk jobban senki nem szereti ezt a korosztályt. Kifejezetten a kedvenceink: többségükben már kinyílt az értelem de legalábbis bimbózik, felnőtt emberként kezelhetőek, de még kevéssé csontosodtak meg. Egyszerűen imádnivaló mind.

Másodszor is, a soron következő kritikák természetesen nem mindenkire vonatkoznak, Rád például biztosan nem. Úgyhogy anélkül is tudjuk, hogy leírnád: te csecsemőkorod óta az egyetemi tanulmányaidra gyűjtesz, ezért voltál a Család magazin babamodellje. És egyetem mellett is van 5 állásod, amiből eltartod idősödő szüleidet és néhány random hajléktalant. Nagyon motivált vagy, bombázod a mentorokat az ötleteiddel és egyébként nagy figyelemmel követsz minden előadást és szemináriumot, tele vagy kérdésekkel, felvetésekkel, és igyekszel mindenből tanulni valamit. Ez a bejegyzés nem rólad szól, így kérünk, ne háborodj fel.

  1. Az egyetemet látogatók jó része valóban látogató, afféle állatkerti értelemben. Megveszik a jegyet, leveszik a kis kabátkájukat, büfézgetnek és néha ránéznek egyik-másik állatra. A viccesebb állatokon röhögcsélnek, a félelmetesebbektől ódzkodnak, az aranyosabbakat még fényképezik is. Ők az egyetemi Fizetővendégek.paying-bills.jpg
  2. Egy másik, igen tekintélyes részük valójában szívességet tesz azzal, hogy be-benéz az egyetemi termekbe. Szívességet tesz egyfelől a szüleinek, hogy lám egyetemista gádzsót csinál magából, másfelől a tanárnak, hogy lám nem a pucér falakhoz kell beszélnie. Ez a típus jóval fennebb hordja az orrát, mint a sima fizetővendég, aki – a szívességet tevővel szemben – legalább többnyire kedves.
  3. Egy kevésbé látványos fajta diák az úgynevezett Hallgató. Mármint a mindig zenét hallgató. E tevékenységéhez a típus legtöbbször a padra hasal. A Hallgató felett nem csak a tanár hangja, de az évek is elszállnak a maguk tempójában.playing-games-on-cellphone.jpg
  4. A hallgató aktívabb változata a Nyomkodó, aki egyrészt a pattanásait, másrészt a telefonját vagy a tabletet nyomkodja. Ha úri modor is társul érdektelenségéhez, akkor mindezt legalább nem az első sorban teszi. A nyomkodó egy parasztabb fajtája néha fel-felröhög, ha a haverja épp valami kurva vicceset írt a facebook chatfalon, de ha a tanár erre hozzá vág egy hangfalat, akkor azért általában nem dobja vissza.
  5. Népszerű továbbá a Metszethalmaz, aki nevét szája görbületéről kapta. Ő ugyanis, fordított U-t formázó szájával folyamatos motiválatlanság alatt tartja az előadót. Kizökkenthetetlen kedélyű versenyzők ezek, nem nagyon érdemes bepróbálkozni velük, bár egyes egyetemi történelemkönyvek szerint Wittgensteinnek egyszer sikerült egy Metszethalmazt, ha nem is Unióvá, de legalább vonallá változtatni.0960a7436008f887aa6bbf0afd34eb72.jpg
  6. Ennek egy súlyosabb változatát Szellemi frigidnek hívják a szakmában: mentális rőzséjét még Herakleitosz fekete tüze sem tudná lángra gyújtani. Effektíve semmi nem érdekli, és ennek nem győz hangot adni, ha alkalom kínálkozik.
  7. Örök kedvenc darabunk az Énnemisértem. Az Énnemisértemmel az a kisebb baj, hogy én nem is értem, mit keres egy egyetemen: a nagyobbik gond az, hogy ő sem érti. A legalapvetőbb dolgokkal sincs tisztában, mármint nem az órával kapcsolatban (általában a címét sem tudná megmondani), hanem úgy globálisan: emberi viszonyok, térbeli tájékozódás, time issues: semmi. Ha az anyukája reggel a hengermalomba vinné, akkor ott töltené a napot.
  8. A Direktor nem csak a művészeti karokon, de a bölcsészetek, sőt, a társadalomtudományok területein is egyre elterjedtebb. A tanárt jobb esetben az általa megrendezendő előadás főszereplőjének, rosszabb esetben díszletnek tekinti. Egyértelműen feladatának tekinti az óra menetének megállapítását, a témák meghatározását, sőt legtöbb esetben azt is ő szeretné megmondani, hogy mikor gördüljön le a függöny.  untitled_4.png
  9. A tanárok igazi réme a Félhangos, aki még a leginkább magabiztos oktatót is képes kizökkenteni, sőt, ha jól dolgozik, akár hebefrén skizofréniába is kergetheti. A Félhangos ugyanis mást sem csinál, mint az egész előadás során félhangos megjegyzéseket tesz az oktatóra, a témára, az előadásra vagy általában az egész szituációra. Ezek a megjegyzések természetesen minden esetben negatívak és globálisak, tehát nem bírnak ésszerű kritikai tartalommal: sokkal inkább rövid leminősítések, mint „Isssstenem” meg „legyen már vége” meg „jhajjj”. Ha az oktató odakapja a fejét, akkor általában egy kedves mosolygó arcot lát, melynek száján azért még felismerhető az utolsó félhangosan kiejtett hang artikulációs pozíciója.
  10. A Rákészülő szintén felejthetetlen figurája és ős-demotivátora minden létező oktatási szituációnak. Természetesen nem az órára, a projektre vagy a vizsgára készül rá, hanem az óra végére, de már az első másodperctől. Az előadás utolsó fél óráját már garantáltan azzal tölti, hogy látványosan összepakol minden olyan kelléket, mely arra emlékeztet, hogy itt valaha óra volt. Az utolsó negyed órát már kabátban és hátizsákban tölti, és az előadás előtt 5 perccel felveszi a térdelőrajt pózt, hogy az előadónak semmi kétsége ne legyen afelől, hogy az előadásának voltaképp egyetlen valóban fontos és értékelhető része van. A vége.1340045553_running.jpg

Ha tetszett a poszt, kövesd Facebook-közösségünket, és sose maradsz le a Harmadik Szempontról.

 

51 komment

10 szókimondó igazság a magyar iskoláról

2016. november 23. 12:57 - harmadikszem

 first-year-associate-salaries28-crop-600x338.jpg

A magyar oktatás rendszere tényleg nem jó, sőt rossz. Épp ezért nagy divat nekimenni. A lendület közben azonban sokszor elmegyünk olyan tények mellett, amelyek mellett nem lenne szabad. Ebben a bejegyzésben ezek közül szedtünk össze néhányat. ceo-salary.png

1.       A magyar iskola szegény. Mindegyik az, de némelyek még annál is inkább. Ennek megfelelően a tanárok is szegények, hogy úgy mondjuk, financiálisan kielégítetlenek. Szegénységet és financiális kielégítetlenséget csak egyféleképp lehet csökkenteni: pénzzel. Sem hivatástudattal, sem tisztességgel, sem elszántsággal, sem szeretettel sem elköteleződéssel. Sem törődéssel, sem empátiával, sem önszuggesszióval sem külső meggyőzéssel. De pénzzel, azzal igen. clinical-psych_salary.gif

2.       Azok a helyek, ahol rossz a fizetés, azok nem a legfelkészültebb és legtehetségesebb embereket vonzzák. Ez a nagy számok törvénye. Sok tehetséges emberből könnyen, nagyon kevésből nagyon nehezen lehet jó tanárt képezni. A tanárképzésre általában a közepes vagy annál gyengébb képességű fiatalok jelentkeznek, és ezek közül a legjobbak még idejében pályát módosítanak. Ezért a legjobbak: fel tudják mérni a lehetőségeket és a kilátásokat. images.png

3.       Attól még lehetnének kedvesek, és beleadhatnának apait-anyait, hogy rossz a fizetésük, mondják sokan. A válaszunk: nem. Rossz fizetésért rossz munka van. Ez egy törvény, olyan erős, mint a gravitáció. Ha elhitetjük magunkkal, hogy az egy alternatíva, hogy rossz fizetés mellett szeretetből, elhivatottságból stb valaki mégis jó munkát végez, azzal struccpolitikát alkalmazunk. Jó, az alma mindig leesik a fáról – de idén talán mégis rajta marad! Hát nem marad rajta. Le fog esni. Ahogy rossz fizetésért rossz munkát fogsz kapni. Ha jó munkát akarsz, fizesd meg. images33.jpg

4.       Ez a fenti tény minden foglalkozásra igaz, aki mást mond hazudik vagy nincs képben. Nézd meg a magánrendelést és az sztk alapút. Ugyanaz a profil, de 10-szeres fizetéskülönbség. A modor is tízszeres, na meg a szolgáltatás színvonala. Kizárólag a pénz miatt van ez így.images_1.jpg

5.       A tanár tudhatta volna, mire vállalkozik, mondod. Hát nem. Nem tudhatta. Te sem tudtál semmit az életről 18 évesen. Nem tudtad, milyen az amikor hiteleid vannak, lakbéred van, nagy rezsid van. Egy-kettő-három-négy-x gyereked van. Ezeket csak akkor tudjuk, amikor már vannak, és az életet bizony néha átértékeljük. Ezért van ennyi csalódott tanár:  benne rekedtek egy egzisztenciális klein-kancsóban, ahonnan nincs kiút.imagesee.jpg

6.       Ha nem tudsz a gyerekednek cipőt venni (neked már rég nincs egy vállalható darabod se), ha a bkv bérlet megvétele is kihívás, ha esik szét a fejed felett a lakás de nincs pénzed renoválni akkor kurva nehéz lelkesnek lenni reggel nyolckor és a tudás megtérüléséről szónokolni a gyerekeknek. Ez nem egyszerűen pszichés állapot kérdése, hanem objektív tény: egy anyagi csőd (a magyar tanár) hogyan tanítson értéket egy olyan anyagias világban, ahol az értéket egyre inkább pénzzel mérjük? A nagyobbacska gyerekek már kinevetik a lepukkant kardigánokat és kitaposott cipőket, az olcsó telefont és az otthonról hozott szendvicseket.  Innen nehéz motiválni, sőt ezt elvárni meglehetős illetlenség. imagesfff.jpg

7.       Ha nincs pénzed (és nincs a férjednek, feleségednek, apunak, anyunak se) akkor nem tudsz hosszú távon kreatív lenni, meg érdekes, meg felkészült meg lelkes meg ragyogó. Ilyen egész egyszerűen nincs. Még a mesében sem. A modern szekuláris társadalomban minőséget pénzzel, és csakis pénzzel lehet produkálni. Aki mást mond, az hátráltat minden elképzelhető megoldást. otpremnine.jpg

8.       Miért jobbak az alapítványi iskolák, mint az államiak? Jobb emberek tanítanak ott? Jobb a genetikai állományuk, vagy képzettebbek? Nem. Több nekijük a pénzük. És ahol bejön a pénz, ott kijön a minőség – jobb esetben. salariile-cresc.jpg

9.       Az emberek oda mennek, ahol a pénz van. Erre legtöbbünknek van szaglása. Ahol nincs pénz oda nem mennek az emberek – oda legfeljebb kerülnek. Jutnak. Vetődnek. A közoktatás épp ezért egyre inkább tele van – és ha így megy tovább, még inkább tele lesz – olyan emberekkel, akiket a szél fújt oda. Vesztükre. Tőlük nehéz lesz lelkesedést várni, sőt, talán kegyetlenség is. salary-negotiation-mistakes.jpg

10.   Olyasmit elvárni másoktól, amire mi magunk soha nem lennénk képesek nem más, mint a legundorítóbb álszentség, képmutatás, valamint mérhetetlen marhaság. A koldusoknak nem azért adunk pénzt, mert tényleg szépen hegedülnek: akkor a fesztiválzenekarban nyomnák, nem a nyugtiban. A tanárok csórók. Az iskola csóró. Ezért nem is jó minőségűek, és ennyiért nem is lesznek azok soha. Aki jó minőséget akar, az fizessen, vagy fizettessen érte az állammal. Az oly sokat dicsért skandináv rendszerben semmi más nem jobb, mint a magyarban, mint az, hogy abba beleteszik a pénzt, a mienkből meg kiveszik.  Ezért például a finn iskola egyre jobb, a magyar meg egyre rosszabb. Ez az egész csak pénzkérdés. Simple, but not easy, ahogy a művelt finn mondja. salary-structures.jpg

+1: akik mégsem olyanok, amilyenné a helyzet teszi őket, azok nem egyszerűen jó pedagógusok, nem pusztán becsületes emberek. Ők ennél jóval többek: szentek. A szentség logikája ellenkezik a világi logikával: ők nem azért tudnak csodálatos munkát végezni, mert ilyen feltételek mellett is lehet. Nem lehet. És mégis. Épp azért szentek, mert dacolni tudnak a társadalmi törvényekkel. Szentséget mástól elvárni azonban tisztességtelenség és arcátlanság: előttük legfeljebb földig hajolhatunk, ha van szerencsénk a találkozáshoz. 544352036.jpg

 

Ha tetszett a poszt, kövesd Facebook-közösségünket, és sose maradsz le a Harmadik Szempontról.

 

 

 

 

87 komment

Párhuzamos valóságok - mire megy el annyi pénz a felsőoktatásban?

2016. november 19. 19:48 - harmadikszem

slide_03.jpgAzt gondolom, mindenki tudja, hogy az amerikai top egyetemeken dől a lé, a magyar egyetemek viszont egyre kevésbé vannak kitéve a pénz káros sugárzásának. Azt azonban talán már kevesebben gondolták végig, hogy mire is költik a bűnös nyugaton azt a temérdek pénzt. Hogy megpróbáljunk kilépni a sztereotípiákból, a héten készítettünk egy-egy interjút egy amerikai top egyetem illetve egy magyar egyetem tanársegédjével, hogy a különbségeket már eme belépő szinten is tudjuk érzékeltetni. Következő összeállításunk a leülepedett információk (nem mellék)terméke.

Ami elsőre eszünkbe jutna, az nyilván a fizetések különbsége, s bár az USA-ban nincs kötött bértábla, mint nálunk, azért nyugodtan lehet egy bő 10-es szorzóval számolni. Természetesen, mint hamarosan kiderül, nem ez a legfontosabb különbség.149300f22e2fa0c4fec46ea9d5e573e1.jpg

Magyarországon a doktori fokozattal rendelkező egyetemi tanársegéd ugyanis nettó 115.000 forintot visz haza. Tehát ez mindazokra vonatkozik, akik voltak olyan kitartóak, hogy az 5 éves egyetemi képzés után megcsinálták a 3 éves doktori képzést (nagyobb részük önköltségen), van minimum két nyelvvizsgájuk (ez kötelező a PhD fokozathoz), sikeresen megvédték a doktori értekezésüket és van némi (általában legalább két-három év) egyetemi oktatói tapasztalatuk óraadóként.

Na de ne szaladjunk előre! Mihez kezd tanerőnk amerikai kollégája a PhD értekezésével? Riportalanyunk először is kapott egy fél éves fizetett kimenőt egy roppant egzotikus helyen, ami arra szolgált, hogy könyvvé alakítsa doktori disszertációját. Ehhez természetesen kell a levegőváltozás is. Ebben az időszakban – a kimenő mellett – természetesen továbbra is kapta a tanársegédi fizetését, hiszen most is az egyetemnek dolgozott: jó könyvet írt, amire sokan fognak majd referálni, ezzel növeli majd az egyetem hírnevét, besorolását, s végeredményben, a materiálissá konvertálható szellemi tőkéjét. Egyeteme befektetett újdonsült tanársegédébe.clocktimetraveltunnelman.jpg

Ezalatt magyar kollégája próbálja összekalapozni azt a pár százezer, de akár egymillió forintot is elérő költséget, amibe itthon egy könyv kiadása kerül. Természetesen mindezt folyamatos terhelés mellett, nem ám fél éves fizetett szabadságon, pláne nem a Bahamákon.

Apropó terhelés: hány órája is van a tanársegédnek? Magyarországon hetente 14 a kötelező, de a legtöbben 16-18 órát tanítanak, és persze ehhez hozzájön a levelezős képzés, az adminisztráció és más kari vagy intézeti feladatok. Amerikai riportalanyunk jóval szerencsésebb helyzetben van, hiszen munkahelyén tudják, hogy a minőség és az idő egymással szorosan összefügg. Emberünk páratlan félévekben 2, páros félévekben 4 órát kell, hogy tartson, persze csak akkor, ha épp nem ír könyvet vagy csinál mást (de erről később).dreamspara10.jpg

Az sem mindegy ugyanis, hogy mit tanítanak az illetékesek. Magyar barátunk esetében a válasz könnyű: mindent. A tanársegéd tipikusan az az ember, aki a minimálfizetésért halálra dolgoztatható, bármit a nyakára lehet tenni: taníts angolul, taníts olyan dolgokat, amihez abszolút nem értesz (majd előreolvasod, az az izgi) és persze szervezz konferenciát, utaztasd a hallgatókat. Persze a kutatásra és valódi eredményekre így nem annyira jut idő. Ezzel szemben az amerikai tanársegéd kizárólag azt tanítja, amiről a könyvet is írta, ami a legszűkebb tudományterülete. Amiben, valószínűleg, az egyik legjobb a világon, hiszen évekig csakis ezt a szűk témát kutatta. A jó egyetemeken ugyanis mindenki azt tanítja, amihez nagyon, de nagyon ért – így jóval kevesebb órát kell tanítania, de az legalább olyan.images_duckduckgo_com_64.jpg

Na de nézzük csak tovább, mit is tanít amerikai doktorunk, miután a fizetett féléves nyaralás során könyvvé alakította disszertációját (közben talán már magyar kollégánk is összeszedte a kiadáshoz szükséges pénz felét mondjuk fordításból vagy hétvégi korrepetálásokból). Hát megmondom: semmit! Ugyanis egyeteme amerikai, majd később európai körútra küldi, hogy a frissen kiadott (egyébként a világ egyik legjobb kiadójánál megjelent) könyvét promózza. Költséges, drága dolog ez – de hihetetlenül hasznos. Sem a tanársegédnek, sem témájának, de az egyetemének sem kell jobb reklám, mint hogy különféle nemzeti és nemzetközi fórumokon beszél a munkájáról, súlyos ismertséget és az ezzel járó idézettséget hagyva maga után. Folyóiratok, kiadók érdeklődnek a jövőbeli tervek iránt, névjegykártyák cserélnek gazdát. Ami végeredményben a körutat finanszírozó egyetem minősítésének válik majd mérhetetlenül a hasznára. New York – Los Angeles – Ann Arbor. London – Párizs – Berlin – Budapest.

Apropó Budapest! Magyar doktoranduszunk egész nyáron lángost árult a Balatonon, ezért ősszel összejött neki a könyvkiadásra szánt pénz. Most azt tervezi, hogy egy fél év múlva kikunyerál egy termet az egyetemén, ahol szigorúan pogácsa és víz mellett 20-30 kollégát és barátot meghív, és dedikálja nekik a könyvét. Tudja, hogy soha ezek közül senki nem fogja lehivatkozni, elolvasni se nagyon, de valaminek muszáj reprezentálnia, hogy történnek a dolgok. Ha már ennyit költött rá, ugye.parallel-universe_1024.jpg

Azt kapod vissza, amit beleadsz – mondja a karma törvénye, és az egyetemi működések ezt látszanak alátámasztani. Az amerikai egyetemek gazdagok – de sokat is invesztálnak abba, hogy magas színvonaluk megmaradjon, újratermelődjön. Magától ez nem működik – mint látjuk a hazai példán.

 

Ha tetszett a poszt, kövesd Facebook-közösségünket, és sose maradsz le a Harmadik Szempontról.

 

16 komment

Ma van a filozófia világnapja!

2016. november 17. 14:22 - harmadikszem

aaaaaa.jpgMa van a filozófia világnapja, hiszen az UNESCO minden év novemberének harmadik csütörtökét jelölte ki erre, amikor is szerte a világon számos nyilvános filozófiai rendezvényt szerveznek.

Ebből a jeles alkalomból szedtünk össze néhány érdekességet minden idők legnagyobb magyar filozófusáról, Marx Károlyról.

  1. Mostanában kezdjük elfeledni, hogy Marx magyar volt, sőt a róla elnevezett Közgazdasági Egyetemet is átkereszteltük. Moreover, szigorú tekintetű szobrát is eltávolították.aaa.jpg
  2. Marx volt az a filozófus, akinek egyértelműen a legnagyobb hatása volt a világtörténelemre. Míg Platón csak egy egészen kicsike városállamot szeretett volna átfilozofálni (és az sem sikerült neki), Marx nézetei alapján testvérek közi is több milliárd ember rendezkedett be egy életre, sőt, azon túl is.aaaaaaaaaaaaa.jpg
  3. Emellett persze Marx az a filozófus, akit a legtöbben használtak ki és értettek félre: marxista alapon valószínűleg több kártékony diktatúra jött létre az újkorban, mint bármilyen más filozófiai rendszer nyomán – de hol voltak ezek Marx eredeti tanaitól.kep3.jpg
  4. Marx az a filozófus, akiről a legtöbb festmény és a legtöbb szobor készült ever. Ha egymás mellé tesszük a világ összes Marxot ábrázoló festményét, plakátját és köztéri szobrát, akkor át tudunk kelni rajtuk a Csendes-óceánon.aa.jpg
  5. Marx a leginkább változékony megítélésű filozófus: emlékezzünk csak! Volt idő, amikor a hazai tudományos életben egyetlen könyvet sem lehetett kiadni valamely, Marxra való referálás nélkül („mint azt már Marx is megállapította…”). Az 1963-as kiadású Egyetemes Filozófiatörténet 650 oldalából 300 szól közvetlenül a marxi filozófiáról, de még Nyíri Tamás híres filozófiatörténete (még az 1991-es, tehát a rendszerváltás utáni kiadás is) 35 oldalas külön fejezetet szentel Marx életművének. A legfrissebb akadémiai filozófiatörténet azonban, a maga másfél ezer oldalas terjedelme mellett sem volt képes Marxnak még egy alfejezetet sem beáldozni: egyedül a Hegel dialektikájáról szóló fejezetben említenek meg egy Marx nevű jelentéktelen figurát.kep4.jpg
  6. Marx az a filozófus akivel szemben a leginkább képmutatóak vagyunk. Valaha Összes művei minden könyvtár, egyetem és a legtöbb magánlakás polcain is ott barnállottak: manapság például a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár filozófia részlegénél egyetlen munka sem található tőle. Persze a raktár roskadásig tele van vele. Mindeközben az amerikai egyetemek filozófiatörténet kurzusain természetesen kötelező anyag: például az alábbi kötetekben találtam Marxról önálló fejezetet: Copleston: A History of Philosophy )VII. kötet címe: Modern Philosophy: From the Post-Kantian Idealists to Marx, Kierkegaard, and Nietzsche (1963, USA); Russell: The History of Western Philosophy 27. fejezet Karl Marx; Routledge History of Philosophy Vol 6 Ch 9 Marx és Feuerbach; Thomson Gale Vol 5.; Philosophy: A Very Short Introduction (Oxford University Press 2002);A Short History of Modern Philosophy 15. fejezet Marx (Routledge 2002); The World’S Great Philosophers (Blackwell, 2003) Marx (40 filozófus kap benne helyet)kep2.gif
  7. Szállóigéit sokan sokfélére használták és használják fel, ezek közül a legismertebbek:

 

„a történelem ismétli önmagát. Először mint tragédia, azután mint komédia”

 

„túl sok hasznos termék előállítása túl sok használhatatlan ember előállításához vezet”

 

„a lelki szenvedésre egyetlen ellenméreg létezik: a fizikai fájdalom”

 

„a társadalmi haladás legfőbb mércéje: a nők helyzetének állapota egy társadalomban”

 

„A burzsoá társadalomban a tőke független és egyedi, míg az emberek függők és egyéniség nélküliek”

 kep5.jpg

 

  1. Marx gyakorlatilag soha nem dolgozott
  2. Engels tartotta el családjával együtt
  3. Pontosabban Engels burzsoá, kapitalista, gyártulajdonos apja.marxism_is_lazy_coffee_mug-r1394aa820d5c4d1687ea4b5bbaa311b6_x7jgr_8byvr_512.jpg

 

Ha tetszett a poszt, kövesd Facebook-közösségünket, és sose maradsz le a Harmadik Szempontról.

 

4 komment

Szomszéd fiú, náci-e vagy?

2016. november 12. 19:57 - harmadikszem

kepkivagas_2.PNGA szándékosan provokatív cím ellenére a bejegyzésben a mellett fogok érvelni, hogy a szomszéd fiú nem náci, sőt, egy jólelkű, jó szándékú és eléggé racionálisan gondolkodó Ember. Hogy jut eszembe ilyesmi?

A héten beszélgettem egy fiatalemberrel, aki az én világlátásomhoz képest, hogy úgy mondjam meglehetősen alternatív nézeteket képviselt. Szinte mindent hitt, amit a mainstream hazai jobboldali propaganda évek óta nyomat, és miközben diskuráltunk, arra lettem figyelmes, hogy szinte semmilyen olyan tulajdonsággal nem rendelkezik, amit egyébként a mainstream liberális-baloldali média a hozzá hasonlóan gondolkodóknak tulajdonítani szokott. Természetesen fordítva is így működik, de ez most nem a Buziliberóköcsögkommunista vagy-e, szomszéd fiú? – nevű poszt.kepkivagas2.PNG

Nem volt például ostoba, sőt érződött, hogy igyekszik tájékozódni azokról a témákról, melyeket fontosnak érez. Itt a „fontosnak érez” aláhúzandó, és ezzel egy újabb félreértés eloszlatását kísérelhetjük meg. A popularista propaganda híveit nagyon sokszor nevezik (nevezzük) képmutatóknak, seggnyalóknak, konformistáknak, törleszkedőknek. Ez arra utal, mintha ők maguk sem hinnének abban az ideológiában, amit hangoztatnak, amire szavaznak. De mi van akkor, ha mi, akik ezeket a feltételezéseket halljuk, feltételezzük, sőt akár magunk is terjesztjük, nagyot tévedünk?

Azt fedeztem fel ugyanis, hogy – azokhoz az öregasszonyokhoz hasonlóan, akik Isten irgalmáért fohászkodnak a miniszterelnök facebook oldalán védelmező hadvezérünk hosszú életéért – ezek a fiatal srácok tök komolyan hisznek ebben az ideológiában. Nem alakoskodva, nem szkepszissel, nem is tudatlanul: szándékosan, megfontoltan és őszintén.kepkivagas3.PNG

Tényleg azt hiszik például, hogy a nemek közötti egyenlőség megront valami romantikus, klasszikus, jól működő, netán bibliai összhangot, és ezt nem szabad engedni. Őszintén gondolják, hogy magyarságunk valamiféle kivételezettség, hőseink vére árán szerzett adomány, amelyet a gonosz nyugat el akar pusztítani, és ezért nekünk, szintén hősiesen, védekeznünk kell. Hisznek a történelmi folytonosság kitüntetett szerepében, hagyományaink nemességében és az őseredet megőrzésének elsőrendű fontosságában – bár e téren elsősorban érzelmi, és nem racionális húrokat pengetnek.

A nacionalisták, a popularista propaganda fő célcsoportja tehát nem képmutatókból, tudatlanokból, önbecsapókból vagy körmönfont dolgokban mesterkedő emberekből áll, hanem egyszerűen csak: másként gondolkodókból. Ráadásul a legtöbb kérdésben úgy gondolkodnak másként, hogy többnyire érzelmi, ideológiai töltettel dolgoznak, és ezek rendkívüli módon ellenállóak mind a meggyőzéssel, mind az ellenirányú érzelmi manipulációval szemben. A sértegetésre, kiokításra, gúnyolódásra az érzelmileg kötött tulajdonságok csak megerősödnek, szívósabbá válnak, kiélésük pedig még agresszívebb lehet.

Összehasonlítom a helyzetet egy másik példával. Az ateisták (tisztelet a kivételnek) nem nagyon tudják elképzelni, hogy valaki ténylegesen hisz Isten létében, jobban mondva csak bizonyos feltételekkel. Ateista embertársaim nagy része meg van róla győződve, hogy a hívők egyszerűen túl buták ahhoz, hogy rájöjjenek, a vallás csak humbug. Vagy ha nem buták, akkor önbecsapók: valójában ők is nagyon jól tudják, hogy Isten nem létezik, csak valamiért úgy csinálnak, mintha. Nagyon hasonlóan vagyunk sokszor a más politikai ideológiák képviselőivel szemben, nem igaz? Értelmes ember nem hihet abban, amiben ők, tehát vagy nem értelmesek, vagy nem hisznek: harmadik út nincs.not-sure-if-stupid-or-just-christian.png

Szerintünk azonban van egy harmadik szempont is: álláspontjaink olyan gyökeresen eltérőek, hogy egy szimpla vita nem hozhat minket közelebb egymáshoz. Képesnek kellene lennünk arra, hogy először is legitimként, valóságosként és megéltként tekintsük a másik nézőpontját – és ez rettentő nehéz. Rettentő nehéz, mert ehhez azt is el kell fogadnunk, hogy – noha a mi hitünk, ideológiánk és tudásunk is legitim, valóságos és megélt – mi sem vagyunk a bölcsek kövének birtokában, és nem szűnhetünk meg keresni az igazságot.

Ha tetszett a poszt, kövesd Facebook-közösségünket, és sose maradsz le a Harmadik Szempontról.

66 komment

Make our Penis Great Again!

2016. november 09. 22:18 - harmadikszem

capture3_1.PNG

Lehetnek-e a puha pöcsök újra kemények? Nos, talán Trumpnak még ez is sikerülni fog! Idézek egy, a leendő USA-elnök méltatására íródott cikkből, amely a hazai közvélemény, vagy épp a Trump győzelméhez elsőként gratuláló magyar miniszterelnök (a második Putyin volt!) szemében meglehetősen problémátlannak, mi több, pozitívnak tűnik. Clintont ugyanis az írás szerint

„egy olyan milliárdos nyomta le, akinek az a legemberibb vonása, hogy legalább tahó, és nem tagadja, hogy a nőkről először a szex jut az eszébe és nem az emberi jogok. Trump az igazi régi iskola képviselője. Nemcsak fehér heteroszexuális férfi, hanem self-made man is, illetve egészségesen gátlástalan, a saját véleménye sokszor fontosabb neki, mint az embereké.”

Nő = szex, tahóság, egészséges gátlástalanság és egyéb pozitív üzenetek egy kivénhedt macsótól - az elkövetkezendő években valószínűleg erre kell felkészülniük azoknak, akik a globális kérdések iránt is érdeklődnek. S bár lehetett volna a történelem során először az USA-nak női elnöke, helyette egy, fütyiméretével rendszeresen dicsekvő kiszuperált szupermen-t kapott.

Aki tökös. Helyén van a farka. És bízunk benne, hogy nem csak a saját, de egész Amerika péniszét nagyobbá fogja tenni – ezt bizonyítandó, íme néhány közkézen forgó fasza Trump-terv, valamint idézetek egyenesen tőle:

  1. Donald nem foglalkozik olyan buziságokkal, mint a globális felmelegedés. Az ugyanis nem több, mint kínai hoax, amivel az USA versenyképességét szeretnék gyengíteni a sárgák. Azonnal leállítja a globális felmelegedés elleni programokra fordított amerikai finanszírozást, és ehelyett újra megnyitja a szénbányákat. A bányász azért csak tökösebb, mint a klímakutató, igaz-e? Valószínűleg azt is jobban tudja, mi kell a nőnek.gw2.png
  2. Donald uralkodásának első 100 napjában fel fogja mondani a párizsi klímaegyezményt. A fákért, virágokért és a kisfókákért való aggodalom liberó köcsögség, kislányoknak való dajkamese. Az egyetlen klíma, ami fontos az az, ami a 86-os Camaro-t hűti.gw3.jpg
  3. Nyomban és radikálisan gyengíti a környezetvédelmi szabályozást. A környezetvédelem Trump szerint csak arra jó, hogy gyengítse az üzletet. Márpedig big business = big penis.gw_1.png
  4. Nagy, nagy falat fog építeni. Nem afféle játékszert. Nagy fal = nagy fütyi!20160222_trump.jpg
  5. „Amikor azt gondolom, igazam van, akkor semmi más nem érdekel”. Kőkemény a pasas. 1trump-4.jpg
  6. „A megfelelő nővel nincs szükséged Viagrára” vagy máskor: „Ha Viagrára van szükséged, akkor valószínűleg rossz nővel van dolgod”.1439035804111_cached.jpg
  7. A potenciál férfias: a férfiasság potencia. „Isten bizony, nem bánnám, ha létezne az anti-Viagra, valami, aminek fordított a hatása. Nem hencegek. Pusztán szerencsés vagyok.”n-trump-autographed-chest-628x314.jpg
  8. Aki tökös, az tudja, hol van a nő helye és mire való a tehetsége: „A szart se érdekli, hogy egy nő úgy tud hegedülni, mint a legnagyobb hegedűművész. Csak az érdekel, hogy néz ki!”donald-trump-vince-mcmahon-make-wwe-history-rtuv7x3gwgml-1.jpg
  9. A férfinek legyen nagy farka, a nőnek jó segge: ennyi az egész! „Tudod, egyáltalán nem fontos, mit ír rólad a sajtó, amíg van melletted egy fiatal és csinos darab segg”.14955879_1184524454949752_2397470821118105430_n.jpg
  10. A gyengédség: ellenség! A lazaság buziság! „Azt gondolom, ha ez az ország még kedvesebb és gyengédebb lesz, akkor szó szerint meg fog szűnni!"trump--finally-someone-with-balls-2016-donald-trump-tshirt-large.png
  11. Az egyetlen dolog amiben Trump ez idáig nem volt kellőképp férfias, az az igazmondás. A BBC októberi kutatása szerint 23 fő témában összesen 138 alkalommal változtatta meg a véleményét az elnöki kampány során az aktuális érdekeknek megfelelően, a Polifact pedig 17 olyan esetet is felsorol, melyekben Trump kifejezetten hazudott.trump-politifact-liar-year.jpg

Ha tetszett a poszt, kövesd Facebook-közösségünket, és sose maradsz le a Harmadik Szempontról.

15 komment

Pesti rémmesék

2016. november 05. 14:13 - harmadikszem

wp_20161103_10_41_40_pro.jpgEgy korábbi posztunkat, melyben a magyarországi vidék siralmas állapotára hívtuk fel a figyelmet, többen is kritikával illették, mondván, hogy miért próbálunk következtetéseket levonni az Isten háta mögötti viszonyokból. Hiszen, például Budapest székesfővárosban minden épül. És szépül.

Ühümm.

Stábunk nekiindult, hogy frissen, fiatalosan körbenézzen egy épp most felújított villamos vonalán. A 3-as villamosra esett a választásunk, ami durva környéken jár, de egy frekventál szakaszon is áthalad. Kis fotósorozatunk az Ecseri-úti megállótól indul. Terveink szerint végighaladtunk volna egészen a végállomásig, de már az első három megálló oly mértékű vizuális sokknak tett ki bennünket, hogy kiégtünk.    

Ecseri út – Balkán utca – Fertő utca – Szállás utca

Beszédes nevek. Ami itt van, az tényleg a legsötétebb balkán, fertő, ahol az ötvenes évek Kelet-Európája vett szállást. Nézzük hát képes összeállításunkat.

1_1.jpg

Kisinyov, 1947? Nem, ez Budapest, Ecseri úti metróállomás. 3 perc a centrumtól, nem szuburb, nem periféria, hanem a budapesti rögvalóság egy valós szelete. Itt nem forgat a Budapest éjjel-nappal. Foltozott járda-utánzat, kutyaürülék és emberi okádék szagát hozza a hajnali szél. Az álom és kadarkaittas úriember menten telehányja a szatyrot a galambszaros placc előtt. Az alkoholtól csontig soványodott madárijesztőt a szél pár másodperc múlva befújja a nemzeti dohány és italboltba. 

2_1.jpg

Zágráb külvárosa? Nem, még mindig Budapesten vagyunk. A szerelvény nagy erőkkel indul a Balkán-utca felé. A látkép ráerősít: a névválasztás korrekt.

3_1.jpg

A villamos általhalad eme leírhatatlan szerkezet alatt és stábunk egy emberként teszi fel a már a preszókratikus filozófiában megfogalmazott, mélyen emberi, sőt mélyen európai kérdést:

ez

meg

mi

a

szar?

4_1.jpg

Na ez sem a Sunset Boulvard vagy a Rodeo Drive. De nem is az Andornaktályai holtvágány. Csak egy átlagos utcakép Kőbánya frekventált, tehát nem a külterületi részén. Szerelvénnyel nem közösültek e sínek jó harminc éve, de hűségesen várják, hogy majd egyszer újra rájuk nehezedik egy mozdony férfias súlya. Bár az esély erre konvergál a nullához, még így is valószínűbb a dolog, mint hogy valaki végre felszedje őket és rendezze a területet.

5_1.jpg

A Szállás-utcai EU-támogatott villamosmegállóból remek kilátás nyílik mindarra, aminek a felújítását az EU nem támogatta. A CCTV jól meg is figyeli az új várópadot a megállóban: húsz négyzetkilométeren belül valószínűleg ez az egyetlen dolog, ami érdemes az ellopásra. 

6_1.jpg

gyere csak közelebb baba

7_1.jpg

A szakadék környezet még jobban kiemeli a reklámarc és reklámtest nagyon másságát. A kőbányai környezetben egyébként is tragikomikusan hatnak az óriásposzterek. Méregdrága kozmetikai termékek, komolyzenei koncertreklámok és egzotikus utazások csábítják a barna orkánkabátban gubbasztó, minimálbéren tengődő nagyérdeműt, aki – ha az idén nem is megy Dubaiba – de annak viszont szemét módon örülne, ha a villamoson nem lenne beszarva a szomszédja. Vagy legalább csak az egyik.

8_1.jpg

A szögesdrót nagyon elterjedt errefelé. Ha már minden szétrohadt a drótkerítés mindkét oldalán, a szögesdrót még akkor is emlékeztetni fog minden turistát, hogy itt valaha értékeiket védő, szigorú emberek éltek. Szögesdrótnagyhatalom vagyunk, na.

9_1.jpg

A borostyán az ősz színeivel, mintegy selyemsálként hangsúlyozza ki a mögötte tornyosuló gusztustalan monstrumot. Az épület a kommunizmus valódi relikviája: egyetlen célja, hogy hatalmas legyen, bármi áron.

11_1.jpg

 Ugyanő közelről, szögesdrót-nyaklánccal, természetesen. Nem néz ki annyira nagyon jól.

10_1.jpg

Tükröm-tükröm mond meg nékem, mikor lett ennyire végem?

12_1.jpg

Eiffel-toronyból nekünk több is jut. 20 méterenként felhúztunk egyet, biztos ami biztos. Lehet, hogy a kevesebb néha több, mert mintha nem mutatna egészen tökéletesen.

13.jpg

Na ki tudja mi ez? Szabad a gazda? Ez egy kibelezett kanapé az utca kellős közepén. Errefelé ez nem annyira ritka ám, mint gondolnánk, és még mindig kevésbé zavaró látvány, mint a rengeteg szemét, ami a szupereurópai színvonalon felújított villamos mellett folyamatosan sodródik az utcákon. Egy-egy hajléktalan néha megállítja a forgatagot egy bottal. Hátha van kapás.

14.jpg

OK, a főváros egy jelentős része, ideértve a belterületeket is, egy lepukkant balkáni pöcegödörhöz hasonlít. Jó-jó, úgy folyik a pisi-kaki az utcákon mint a középkori Róma külvárosában. Talán piros arcú félbolond alkoholisták rángatják a redőnyöket az utcai kocsmák bejárata előtt (mindjárt 10 óra, nyugalom!). DE LEGALÁBB MEGÜZENTÜK!

15.jpg

Auf wiedersehen, jöjjenek máskor is. Ja ne.

 

Ha tetszett a poszt, kövesd Facebook-közösségünket, és sose maradsz le a Harmadik Szempontról.

156 komment

10+1 tudnivaló a jobboldali propagandáról

2016. november 03. 13:26 - harmadikszem

20151212_ldd001_0.jpgA jobboldali populizmus – az Európában kétségkívül megfigyelhető válságjelenségek hatására – az egész kontinensen egyre nagyobb teret hódít. Néhány különbség ugyanakkor kimutatható a volt szocialista társadalmak és a nyugati országok jobboldalin populizmusa között. 1) a volt keleti tömb populizmusa nyíltabb és hivatalosabb: nálunk a nem burkolt nyugatellenesség a hivatalos propaganda része, miközben ezt nyugaton inkább a periférikus szélsőjobb képviseli 2) a posztkommunista tömb jobber populizmusa mindig revizionista (Jobbik, Nagy Románia Párt vagy a szlovák SNS, a bolgár Attaka stb.). ez nyugaton nem annyira jellemző. A különbségek ellenére azonban a jobboldali populizmus szerte a világon nagyon hasonló jegyeket mutat: bejegyzésünkben most ezekből szemezgetünk.aaeaaqaaaaaaaal3aaaajgu1nwq0yzg0lwfhowytngvlmy1intdjlta5mwuwn2e5yjuznw.jpg

 

  1. A kirekesztés normalizálása. A jobboldali populizmusra kifejezetten jellemző, hogy tabudöntögető abban az értelemben, hogy nyíltan kimondja, amit korábban, vagy más kultúrkörben nem nagyon volt illő kimondani. A jobboldali populizmus sűrűn vesz át szlogeneket és cselekvési terveket a szélsőjobbtól: ami nálunk történik a Jobbiktól a Fidesz felé, az például tökéletesen illusztrálja azt, amit a szakirodalomban ’Mainstreaming the extreme’ néven emlegetnek. A populista jobboldali mozgalmak ugyanis szélsőségesnek és elfogadhatatlannak látszó eszméket szippantanak be a szélsőjobbról, miközben továbbra is arra használják a fundamentalistákat, hogy velük ijesztgessék a centrális szavazókat: még mindig jobb, ha mi vagyunk, mintha ők, igaz-e?
  2. A ki tartozik a néphez? – diskurzus. Ki a jobb? Magyarok! De kik ők? Ennek a kérdésnek a megválaszolása tipikus jobboldali populista propagandafeladat, hiszen a populizmus, mint irányzat – Abraham Lincolnig visszamenően – a nép hatalmára megy vissza. Igen ám, de a populista diskurzusban nagyon fontos, hogy csak az számít a néphez, akire maguk a populisták azt mondják. A jobboldali populizmus nem tekinti népnek az ellenzéket, nem tekinti legitimnek: hazaárulónak, idegenszívűnek, olykor jogfosztottnak tartja és nevezi. Aki nincs velünk, az nem nép, hanem itt élő idegen.exclusionsocial.jpg
  3. Kizárásos játék: a jobboldali populizmus exkluzív, na, nem abban az értelemben, hogy minőségi, hanem abban az értelemben, hogy kirekesztő. Nem tartja sem feladatának, sem fontosnak, hogy a másként gondolkodókat, más kultúrájúakat, más vallásúakat vagy egyáltalán bárkit, aki nem tartozik a nyájhoz, bevonjon az állami feladatok körébe. Ők vagy viselkedjenek úgy, ahogy mondjuk nekik, vagy menjenek innen el – dialógusra semmi szükség. A jobboldali populizmus, mint látjuk, ilyen szempontból is meglehetősen merev, olyan, mint egy öregember, aki már minden változás lehetőségétől ideges lesz.1325171.jpg
  4. Etno-nacionalizmus: a jobboldali populizmus nacionalista és etnicista, természetesen a saját etnikum és nemzetfogalom előnyére. Nemzeti és faji kérdéseket tematizál, mítoszokat gyárt és juttat el a tömegkommunikációba arra vonatkozóan, hogy a kivételezett nemzet és faj miért különb, mint az összes többi. A tényeket e tekintetben nem tartja különösen fontosnak, és mítoszait viszonylag ritkán támasztja alá empirikus kutatásokkal.
  5. Anti-elitista: a jobboldali populizmus direktben dolgozik az elit ellen, sőt igyekszik azt minden módon lejáratni. Természetesen nem szabad elfelejtenünk, hogy a jobboldali populizmus vezetői magukat soha nem sorolják az elithez, még akkor sem, ha történetesen 10 éve kormányozzák az országot. Ők például soha nem voltak vagyonos emberek, most sem azok, és soha nem is lesznek – legalábbis a propaganda szerint. Az anti-elitizmusra való hivatkozással szívesen vesznek ki pénzt az oktatásból vagy a kutatás-fejlesztésből és teszik bele nagy volumenű ám teljesen piacképtelen ls legtöbbször önmagában is értelmetlen kirakatberuházásokba.maxresdefault_3.jpg
  6. Szocialista retorikát használ: uszít a mocskos kapitalisták ellen, a gazdagok ellen sőt a középosztály ellen is, nagytőkézik és háttérhatalmazik, hanyatló nyugatozik. A nemzetközi irodalomban egyáltalán nem számít érdekes dolognak, a hazai közéletben mégis még mindig sokan meglepődnek azon, hogy a jobboldali pártok populista része egészen úgy beszél, mint a kommunisták. Igen, mivel a jobboldali populizmus köztudomásúlag szocialista retorikát használ, egyetlen kivétellel ez pedig nem más mint a
  7. Globalizációellenesség. A jobboldali populizmus ugyanis a szocialista diskurzusból csak annak internacionalista jellegét nélkülözi: kifejezetten ellene van mindennek ami multi vagy transznacionális, hiszen nemzetállamban gondolkodik.lactose_intolerance.jpg
  8. Intoleráns. A ’Mi’ csoportjából kizártak irányában mindenféle szolidaritás hiányzik a jobboldali populizmus esetében. Mit jelent ez? Egyáltalán nem érdekli azok sorsa, akik nem tartoznak a közvetlen kampánycélok célcsoportjához, nem tartoznak ahhoz a ’nemzethez’, amit rétoraik annak tekintenek. Azok, akik nem tartoznak a nagy ’mi’-hez, legjobb esetben is csak láthatatlanok, hallhatatlanok, problémáikkal együtt. Rosszabb esetben kiirtandóak.
  9. Kisebbség-ellenesség és nyílt anti-szemitizmus ma már kizárólag a szélsőjobb retorikában elfogadott, de mivel a jobboldali populizmus sok mindent vesz át egyenesen onnan, több helyen, így Magyarországon is, a norma részévé vált. Több, mint múló divat.e0cs0hjl.jpg
  10. Karizmatikus. A jobboldali populizmusban hihetetlenül fontos a karizmatikus vezető, profán Isten pótlék, atyuska, aki nem egyszerű szolgáló vagy hivatalvezető (miniszter), hanem a Jó Népért éjjel-nappal őrködő, Reánk vigyázó Nagy Apa. Míg például a liberális berendezkedésű államok nagy részében ez nem kifejezetten fontos, illetve egészen másfajta értékekre vevők az emberek, a populista jobboldali berendezkedésű társadalmakban a vezető személyi jellegei sokszor fontosabbak, mint szakmai, professzionális jellemzői vagy empirikus eredményi. Egyébként a jobboldali populista társadalomfeeling ebben is meglehetős hasonlóságokat mutat a kommunista diktátorokat övező népi hangulattal.
  11. A patriarchális berendezkedés iránti feltétlen vonzalom szintén a jobboldali populizmus jellemzője. Itt az imádat tárgyai elsősorban a katonai és félkatonai szervezetek, a sport és vadászklubok. A pálinka és kolbászfesztiválok. A gombócevő verseny. A lovagi tornák. Akkor is, ha papírmaséban vívják őket tökipompost zabáló közönség előtt.a5fatherknowsbestcast.jpg

Ha tetszett a poszt, kövesd Facebook-közösségünket, és sose maradsz le a Harmadik Szempontról.

45 komment

J-faktor: 5 tuti mentor tehetségkutatóba!

2016. október 30. 14:40 - harmadikszem

mentor-idea-clarity-concept-illustration-secondary.jpgA J-faktor (ami a Jézusmáriaszentjózsefésmindenanygalokamennyben-faktor rövidítése) akkor ütött arcba, amikor tegnap véletlenül reá kapcsoltam az x-faktor nevű tehetségkutatóra. Nem, nem a versenyzőket fogom szidni, sőt még csak a zsűrit sem. De azért egy dolgot nem igazán értettem benne, és itt van annyi anyag, ami megér egy posztot.

Mit keres ByeAlex mentorként, izé, bárhol? Egyáltalán nem akarok belemenni egy vitába arról, hogy mennyire tehetséges a nevezett nem tudom ki, illetve hogy mit tett le eddig az asztalra. Csak arra kívánom felhívni a figyelmet, hogy a ’mentor’ mint olyan az valamiféle mester-féle, vagyis olyan segítő, aki egy adott professzióban lényegesen előbbre jár, mint az, akit mentorálni kell. Például akadémiai közegben csak docens lehet témavezetője PhD hallgatóknak, tehát demonstrátor, másik PhD hallgató, óraadó, tanársegéd és adjunktus nem. Noha létezhet, sőt létezik is olyan tanársegéd aki hatványozottan felkészültebb némely docensnél, a dolognak nem ez a lényege. A docens legalább 5 éve megvédte a PhD disszertációját (a gyakorlatban ez inkább 10-15 szokott lenni), van egy méltányolható publikációs eredménye, vezető oktatóként dolgozott ki tantárgyakat és tanterveket, meg ilyenek. Ezért lehet ’mentor’. Van tapasztalata, vannak eredményei. Na mármost ByeAlex ezeknek semmiféle megfelelőjét nem hajtotta végre még sehol, és ennyiben ténylegesen eltér a műsor más mentoraitól, a nemzetközi megfelelőkről nem is beszélve, ahol azért igen jelentős szupersztárok szoktak volt mentorok lenni.bye.jpg

De a dologban nem is ez az igazán vicces, hanem az, hogy maga ByeAlex szemlátomást maga is úgy gondolja, hogy méltó erre a feladatra. Olyan allűrjei vannak, mintha már vagy 50 platinalemezes zenekart menedzselt volna eddigi életében. Affektál, nyávog, húzza a száját. „Nem is tudom, nem látom bennetek a következő RHCP-t” meg ilyenek. Mi van? Tényleg elhiszi, hogy az ő ítélete, véleménye, „szakmai” meglátása az egy fontos, prognosztikus értékű dolog? Ha ez így van, az azt jelenti, hogy szerencsétlennek rég megszakadt a kapcsolata a realitással.

Többen felhívták azonban a figyelmet arra, hogy itt tulajdonképp csak eladhatóságról, celebségről és ismertségről van szó, nem szakmai hozzáértésről. Jaaaaaaaaaaa, mondom, akkor íme néhány sokkal jobb mentorjelölt tehetségkutatóba, mint a végeredményben újonc és rétegismertségű ByeAlex.  

  1. Fekete Pákót akarom. Lényegesen régebb óta tagja, sőt, oszlopos tagja a hazai könnyűzenének, sőt, kirándulásokat tett más műfajok felé is, mint például a csokipénisz-szobrászat vagy a professzionális ökölvívás. Több mint egy évtizede kitörölhetetlen a bulvárból, van legalább annyi ismert száma, mint Alexnek, szóval felkérni de azonnal.pako.jpg
  2. Ragaszkodnék ugyanakkor Kiszel Tündéhez is, aki tényleg évtizedekben mérhető munkásságot tud felmutatni. Több százszor annyi médiafelületet takart már ki bájaival, mint ByeAlex, és meglehetős televíziós karrierrel is rendelkezik (Szív tévé vagy épp a legendás BpTv). Az szinte csak ráadás, hogy egy fantasztikus videoklippel is megáldotta a hazai kisérdeműt.kiszel-tunde650x43341.jpg
  3. Én nem is értem, hogy Fásy Zsülike, bocsánat, Zsüliett miért nincs már rég az X-faktor mentorházban. Na nem mint versenyző, hanem szigorúan mint mentor, hiszen ha valaki, akkor ő az anyatejjel szívta magába a muzsikát, és fogadjunk, hogy kb ezerszer annyit állt már színpadon, mint ByeAlex. Hasonlóan jól is áll a színpadnak. Ha már buli van, legyen rendesen buli, érted.zsul.jpg
  4. Szeretném ha Anettkát is előásnánk valahonnan, és nem csak azért, mert az ő szíve is ott van ahol a dal fakad,  hanem mert ő aztán bizonyítottan több tehetséget nevelt ki, mint ByeAlex és összes ismerőse együttesen. Remélem senkinek nem kell bemutatni például Lexikét vagy Tomit, vagy épp Hőemelkedés Petit, hogy csak a legnagyobbakat említsem.277825f.gif
  5. S ha már tehetség: szeretném ha Nógrádi György is ott lenne a mentorok között, hiszen gyerekek: kinek volt életében annyi fellépése, mint neki? Ha van ember aki ma Magyarországon tudja azt kérem szépen, hogy mi az a hakni, hogy hogyan lehet a szart is jó áron eladni, az éppen ő. Hiszen melyik egyetemi professzornak a menő publikációi között van még olyan tétel, hogy aszongya „Ajánló Kasznár Attila Vallás és kormányzat Kínában c. könyvéhez a könyv hátlapján  (2016” Erre van szükség, és – ráadásul – egyáltalán nem biztos, hogy zeneileg rosszabb teljesítményt nyújtana, mint a fentiek közül bármelyik. Nem mintha számítana.nogr.jpg

+1: Yoda. Ne kelljen indokolni.business-mentor.jpg

Ha tetszett a poszt, kövesd Facebook-közösségünket, és sose maradsz le a Harmadik Szempontról.

20 komment