Harmadik szempont

Közéleti kérdésekről szintézist keresőknek.

12 őrült téveszme

2016. június 02. 17:58 - harmadikszem

1423782159418.jpg

Ebben a posztban azt igyekszem majd megmutatni, hogy a pszichiátriai diagnosztikai rendszerekben téveszmeként nyilvántartott gondolkodásminták bizony-bizony itt élnek közöttünk. Nem csak arról van szó – bár arról is – hogy ezeknek egyikét-másikát többé-kevésbé mindennapi szinten a normálisként számon tartott embertársaink is magukénak tudhatják, hanem sokkal többet állítunk. Azt, hogy éppenséggel a politikai kommunikáció az a színtér, ahol a téveszmék még a pszichiátriai osztályokhoz képest is túlkínálatban vannak. De mik is azok a téveszmék?

Lisa Bortolotti Delusions and Other Irrational Beliefs (International Perspectives in Philosophy and Psychiatry. Oxford University Press, 2010.) című könyvében részletesen leírja a téveszmék definiálásának, kategorizálásának nehézségeit, valamint a rokon területekre is kitér, mint például az irracionális hiedelmek, tévképzetek, a konfabuláció vagy épp a hipnózisban sugalmazott eszmék jelenségei. A téveszmék legjellemzőbb tulajdonságai közül most az alábbiakra koncentrálunk:

  • Nem valószínűségi magyarázatok, mint a racionális vagy tudományos magyarázatok. Valószínűségük kérdése általában még csak fel sem merül.
  • Nem hatnak rájuk az érvelések és racionális érveléssel nem is lehet megszüntetni őket.
  • Ellenállnak a bizonyítékoknak, az evidenciáknak, hiába ütköztetjük őket a többség által elfogadott tényállásokkal.
  • Általában az okokkal kapcsolatos téveszmén alapulnak. A téveszme egyfajta irracionális magyarázat kísérlet, okozót, felelőst és bűnöst keres a színfalak mögött.
  • Rossz szándékot (bad intention) feltételeznek olyan helyzetekben is, amikor a racionális megfigyelő azt gondolná, hogy balesetről, véletlenről vagy egybeesésről van szó, sőt olyankor is, amikor – cselekvő híján – még csak szándék sem feltételezhető.
  • Nagyon jellemző rá az elkülönítés: a világ felosztása a Mi-Ők, Én-Mások, Jók-Rosszak csoportjaira.

 

delusion.jpg

A téveszmék tanulmányozásakor nehéz megmondani, hogy miről is szólnak. Ha a világról, akkor vajon többek-e puszta téves, rossz, vagy őrült tudományos magyarázatoknál? Ha pedig csak a betegről magáról szólnak, akkor vajon tekinthetőek-e megbízhatatlan önéletrajzoknak?

A politikai kommunikációra nem csak az jellemző, hogy hajlamos a téveszmék előállítójaként és terjesztőjeként működni, de az is, hogy – hasonlóan a pszichiátriai kórképek esetéhez – egyfelől világmagyarázatra, másfelől önértelmezésre is használatos. Politikai téveszméink tehát nem csak politikai környezetünkről szólnak, hanem – legalább ennyire őrült módon – saját magunkról is.

Az alábbiakban egy – lehetőség szerint kiegyensúlyozottságra törekvő – válogatást adunk közre legjellemzőbb téveszméink köréből.

  1. Az üldöztetéses (persecutoros) téveszmék a téveszmék legelterjedtebb fajtájából való badarságok. Aki ilyen téves eszmékkel rendelkezik, az meg van róla győződve, hogy megfigyelik, lehallgatják, kémkednek utána, mérgezik vagy más módon, de szakadatlanul az életére törnek. A páciensek igen gyakran élnek a feljelentés eszközével, illetve a rendőrséghez fordulnak. Fajtái számosak:
    • támadásos téveszmék, amikor a beteg nyílt agressziótól tart;
    • csalásos/átveréses téveszmék, amikor a beteg nem tud elég figyelmes lenni, mert mindenki be akarja csapni;
    • konspirációs téveszmék, ahol a beteget ki akarják rúgatni a munkahelyéről a kollegák, ki akarják tenni az albérletből a lakók, egyszóval: ellenséges csoportok, akiket a barátainak hitt, az életére törnek;
    • követéses téveszmék, amikor a beteget az utcán, gyakran kocsival követik;
    • kémkedéses téveszmék nagyzási hóborttal;
    • zaklatásos téveszmék erotomán elmebajjal fűszerezve;
    • akadályozásos téveszmék narcisztikus személyiségzavarral megszórva;
    • mérgezéses téveszmék, ahol a beteg általában egy közeli hozzátartozóra (leggyakrabban házadtársra) gyanakszik.

A fenitek közül a politikai kommunikációra leginkább a konspirációs téveszmék jellemzőek: a legtöbbször a politikai hatalom ellen konspirációk nincsenek konkrétan megnevezve, csak – a skizofréniás beteghez hasonlóan – valamilyen általános alanyban állíttatnak vagy különféle beceneveken futnak. Azok, ők, háttérhatalom. A Szíriusz. Szabadkőművesek, Rózsakeresztesek. Nálunk Magyarországon mind a jobboldali-konzervatív, mind a baloldali-liberális politikai kommunikátor bővelkedik a konspirációs téveszmékben, de éppenséggel mindig találnak is rájuk vevőt. Míg a jobboldal konspirációs téveszméiben általában a háttérhatalomról vagy Sorosról van szó (már ha ez két külön dolog: néha még én is elvesztem a fonalat), a baloldalon a vallástól és az egyházaktól félnek, mintha valamiféle új és minden eddiginél magasabb máglya épülne az Inkvizíció megbízásából.

Magyarországon emellett rendkívül kedveltek az akadályoztatásos téveszmék is: szinte nincs nap, hogy ne derülne ki, mi mindenre lettünk volna képesek, ha azok ott nem tesznek nekünk keresztbe. Pedig mivé lehettünk volna – de hát sajnos. Mi mindent megnyertünk volna mindig, ha épp nem fogtak volna össze ellenünk. Legutóbb az Eurovíziós dalfesztiválon jártunk így.

paranoid_delusions.jpg

  1. grandiózus téveszmék, a nagyság téveszméi: a megszállott azt hiszi, hogy nagyobb, jelentősebb, tehetségesebb, mint amilyen valójában. Kivételes tehetségről, mérhetetlen gazdagságról vagy valamely prominens személyiséggel fennálló különleges kapcsolatról tud. Néhányan egyenesen Isten reinkarnációjának hiszik magukat. Általában ahhoz is ragaszkodnak, hogy kivételességükért a társadalom is ismerje el őket pénzzel és nyilvánossággal.

A honi szívekben ezt a téves eszmét rendkívül könnyű elültetni. Ki ne hallott volna már a magyar virtusról, a magyar zseniről, a magyar nép kiválasztottságáról, a magyar nép (olykor isteni) küldetéséről. Természetesen a politikai kommunikátorok tisztában vannak azzal, hogy az empirikus adatoknak ezek az eszmék többnyire ellenállnak, ezért leggyakrabban a fent már említett akadályoztatásos téveszmével kombinálják. Mi vagyunk a legjobbak – csak sajnos mindenki ellenünk van.

delusions-and-capacity-600x439.jpg

  1. Téveszmés féltékenység: a beteg a házastárs vagy partner hűtlenségéről van meggyőződve, ehhez folyamatosan „bizonyítékokat” gyűjt, szinte vadászik a párjára. Hajlamos magándetektívet is fogadni.

Hazákban nem annyira a házastársak, mint a mindenkori politikai vetélytárs ellen szokásos örök gyanúval élni, olykor ámbár nem is alaptalanul. A média különösen együttműködő a tekintetben, hogy napi szinten hűtlenségeket, visszaéléseket és megcsalásokat vadásszon le, sőt, demokráciákban ez éppenséggel a média egyik legfontosabb feladata. Épp ezért – paradox módon – a politikai kommunikációban gyakran úgy bukkan fel, hogy magát a médiát, vagy az ellenérdekelt csoportot vádolja (a mindenkori hatalom) téves eszmével, őrülettel.

  1. Erotománia avagy téves eszme a szerelemről: a beteg meg van győződve róla, hogy valaki, akit ő kiszemelt magának, szerelmes belé, sőt gyakran a kapcsolatot is odafantáziálja. Ezért aztán agresszívvá válhat, ha a célszemély valamely tényleges partnerével mutatkozik, hiszen mindezt megcsalásként éli meg.

Valamiért mi is könnyen esünk szerelembe, és azt gondoljuk, a dolog kölcsönös. Történelmünk hemzseg az olyan politikai lépésektől, melyek során valakitől vagy valakiktől, általában nagyhatalmú notabilitásoktól sokat vártunk és keveset kaptunk: a csalódás nem maradt el. Ez azonban nem akadályoz meg bennünket abban, hogy például szerelmes levelet írjunk a miniszterelnöknek. Az erotomán téveszme gyakran a grandiózus téveszmékkel él együtt: mindenki minket akar, mert mi vagyunk a legjobbak. Sokszor addig versenyeztetjük kérőinket, míg a végén pártában – vagy hoppon – maradunk.

control.png

  1. irányításos téveseszme (delusions of control): azon a hamis hiedelmen alapul, hogy egy külső személy vagy csoport képes irányítani a beteg gondolatait, érzéseit és viselkedését. Többféle formája létezik:
    • gondolatsugárzásos téveseszme: mikor a beteg azt hiszi, hogy gondolatait mások is hallják, mert hangosan szólnak (nem csak a fejében). A lojális honpolgár ilyenkor még gondolataiban is igyekszik hű lenni pártunkhoz és kormányunkhoz.
    • gondolatillesztéses téveseszme: a beteg azt hiszi, hogy bizonyos gondolatokat mások illesztettek a fejébe: nem magától gondol bizonyos dolgokra, hanem „ők” akarják, hogy mindig arra gondoljon. Az „ők” sokszor alufóliába csavart fejű tudjukkik a Szíriuszról avagy a kontrollerek (a jobboldali patológiás gondolkodásban) illetve fekete zakós szemüveges katolikusok, akik minden ateistát kasztrálnának (a baloldali lidércnyomások kínpadjain).
    • gondolat-visszaélési téveseszmék: attól való rettegés, hogy mások megakadályozzák, hogy a beteg kifejezze gondolatait, vagy épp ellopják azokat a fejéből. Minden radikálisan versengő típusú patológiás elme sajátja, ezért igyekeznek minden létező jogi és fizikai eszközzel védeni saját (szerintük fantasztikus) gondolatukat. A politikai kommunikációban a különösen gyakori „de ez a mi programunk volt!” játszma a megfelelője, amikor is a gyümölcsöző együttműködés helyett sajnos a teljesen értelmetlen és egyébként is megalázó elsőbbségi vitára pazarlódik el az energia.
  2. Fregoli-téveseszme: a beteg azt hiszi különböző emberekről, hogy ők valójában egyetlen ember átváltozott alakjai. A páciens mindenhol és mindenkiben ugyanazt látja. A politikai kommunikációban így lesz minden liberális és/vagy civil kezdeményezés mögött Soros György (régebben Gyurcsány), a baloldalon meg így lesz minden sikeres pályázó Orbán Viktor (valakije).
  3. Bűnösség-téveseszme: a beteg valamilyen irracionális okból bűnösnek érzi magát. Tipikusan azt hiszi például, hogy egy vulkánkitörésért vagy egy messzi országban zajló háborúért ő a felelős. Többnyire ez valamiféle mindenhatóság-érzés egy burkolt formája, hiszen azt mutatja, hogy a beteg, bár rosszul használja hatalmas erejét, de alapvetően képes arra, hogy természeti katasztrófákat vagy háborúkat idézzen elő.

A politikai kommunikációban újabban igen népszerűek ezek a bűnösségi téves eszmék, noha általában együtt járnak valamiféle burkolt vádaskodással is. Tipikusan ilyen az a típusú politikai „érvelés”, mely szerint a migrációs hullám oka Európa szekularizációja és a laza erkölcseink. Vallásos típusú téveszmékkel kombinálva a migrációs probléma egész egyszerűen Isten büntetésévé válik a tradicionális egyházak csökkenő taglétszámának okán.

untitled.png

  1. Internetes téveszmék: a kétezres évek óta népszerűek: a betegek azt hiszik, az Internet irányítja őket. Például a Google irányítja gondolataikat és cselekedeteiket, kitalálja, hogy éppen mire gondolnak. Természetesen nem várható el a lakosság egészétől, hogy a digitális írástudás magas fokán álljanak, és nem kell tisztában lenniük a Big Data vagy a surveillance studies elveivel. Így nem számít patológiásnak, ha az emberek érdekesnek találják, hogy például a Facebook épp az őket érdeklő dolgok hirdetéseit adja be keresési és megosztási szokásaik alapján. Az azonban már figyelmeztető jel lehet, ha azt gondolják, csak és kizárólag őket vizsgálja ekképp az Internet.
  2. Nihilisztikus téveszmék avagy a Cotard-szindróma: a beteg arról fantáziál, hogy a világ a közeljövőben meg fog semmisülni. Ez a téves eszme conteo néven újabban annyira közkedvelt, hogy a magyar politikai kommunikációban külön televíziós, sőt színházi műsorokat is szolgáltatnak hozzá. Természetesen a jobboldali háttérhatalmazás és migránsozás baloldali megfelelője is létezik, ott általában nem a világ, hanem csak a szegény magyarság végét siratják el rendszeresen.
  3. Szegénységi téveszme: néhányan hibásan azt hiszik, hogy mindennél és mindenkinél szegényebbek és nyomorultabbak, tényleges anyagi helyzetüktől függetlenül. A politikai kommunikációban – értelemszerűen – a mindenkori ellenzék rögeszméje, hogy olyan adatokat halmozzon fel, melyekkel még a nagyon elképzelhetetlen mértékű szegénység is igazolhatónak látszik.
  4. Vallásos téveszmék: vallásos vagy spirituális bázisú marhaságok, melyek leggyakrabban valamiféle isteni kiválasztottságról szólnak. Más esetekben isteni irányításról (Isten akarja a beteg által véghez vinni az adott cselekedetet) vagy épp isteni büntetésről van szó. Ez utóbbi esetben a beteg általában a felelősséget igyekszik elkerülni, illetve Istenre hárítani, az esetek túlnyomó többségében sikertelenül.

A politikai kommunikációban tradicionálisan és nekem személy szerint is rettentő gyanúsak az Istenre hivatkozó érvek azokban az esetekben, amikor a kommunikátor láthatólag megtagadni igyekszik valamely szolgáltatást, segítségnyújtást vagy épp aktívan ártani készül valamely embercsoportnak. A keresztes háborúk, a dzsihád és a hasonló megmozdulások emléke még ma is rettentő rossz ízt kölcsönöz a vallásos téveszmék politikai felhasználásának és általában meggátolják, hogy az állam normális módon teljesítse a kötelességét. A vallásos indíttatású pozitív cselekvések természetesen tisztelendőek és rendkívül fontosak, épp ezért hagyományosan és társadalmi elfogadottságuk okán nem is számítanak a téveszmék közé.

resized_x-x-everywhere-meme-generator-signs-signs-everywhere-fe556d.jpg

  1. Végül nem szabad elfelejtenünk a referenciális téveszméket, melyek során a beteg azt hiszi, hogy bizonyos jelentéktelen eseményeknek vagy tárgyaknak különleges jelentősége van. Egy gyakori és tipikus változat szerint a beteg azt gondolja, hogy a televízió műsorában a műsorvezető egyenesen hozzá beszél, illetve rejtett tartalmakat is átad, melyek kizárólag neki szólnak.

Az ember, mint elsődleges jelhasználó lény képes arra, hogy praktikusan bármit jelként észleljen, bárminek jelentőséget tulajdonítson. Azonban mint elsődleges közösségi lény, azt is figyelembe kell vennie, hogy a közösség hogyan interpretálja normálisan az adott jelet. Ha túl sok jelent értelmez máshogy, mint a környezete, az bizony patológiára utalhat. Nálunk sajnos a referenciális téves eszmék valóságos tárházát lehet felmutatni: ezek általában olyan, a nemzetközi politikai kommunikáció szempontjából kevéssé fajsúlyos topikok kapcsán képesek előjönni „na ugye!” jelleggel, mint például a labdarúgás. Aminek, 2016-ban, akármilyen politikai jelentőséget tulajdonítani éppenséggel kimeríti a referenciális téveszme fogalomkörét.

 

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://harmadikszempont.blog.hu/api/trackback/id/tr408773164

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2016.06.03. 10:19:33

"... a baloldalon a vallástól és az egyházaktól félnek ..."

Most már ez is lassan megváltozik. Az új konteo alapja: "minden szexista, minden rasszista, minden homofób:" www.youtube.com/watch?v=SA0aKjY8K50

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2016.06.03. 12:34:35

@stoic79: sőt trigger warning, mikroerőszak és biztonságos övezet, valóban, ez a rész is egyre gyorsabban halad az elmebaj irányába.

Afrika steht an der Elbe 2016.06.03. 14:23:20

A legnagyobb őrölt téveszme maga a "liberalizmus".

.Gordon Gekko. 2016.06.03. 15:29:26

A politikusok a világ királyai a téveszmékről filozofáló bloggerecskék ellenben eszik a szart, napi szinten.

Ennyi

Terézia Sáfár 2016.06.03. 16:05:46

@Afrika steht an der Elbe: A téveszme az
, amikor totális félreértik - szándékosan vagy a tájékozatlanság miatt - a liberalizmust.

Ballib cenzúrázók réme 12 2016.06.03. 16:11:37

A Fregoli-téveseszme az minden politikai környezetben jelen van.

Az index pl nemrég arról írt, hogy minden jobboldali és szélsőjobb portált az orszok irányítanak.
A jobboldali újságok, pedig arról írnak, hogy Soros Gyuri, és a Merkel féle migránspárti média irányítja az ellenzéki újságokat, médiát.

Alapvetően, ha valaki tényleg azt feltételezi, hogy gondolkodás, és saját vélemény nélküli zombik írják és olvassák ezeket, az valóban patológikus.

De a valóság egy cseppnyi árnyalásával azonnal igazzá vállik, az amit betegednek mondassz.
Nevezetesen az emberek hajlamosak azzal a nagyobb és erősebb szereplővel azonosulni, aki ideológiában, és véleményben az adott kérdésben a legközelebb áll hozzá.
Így van ez a bloggerekkel, meg újságírókkal is.
Tehát nem azért azonosul vele, mert megtévesztették és átverték, vagy megfizették, hanem azért, mert ő áll hozzá a legközelebb azok közül, akik hangosan képviselik szinte ugyanazt a véleményt, amit eleve gondolnak.

Ilyenformán valóban létezik egy migránpárti véleményt pártoló média halmaz, aminek legnagyobb, és legerősebb szereplői a Soros által befolyásolt szelet, valamint a Merkel féle államok által irányított média.

És ugyanúgy létezik az ellenpólus, aminek a legmarkánsabb szereplője az Orosz álláspont, és jelenleg éppen az Orbán által képvislet politika.

Tehát leegyszerűsítve, ha úgy tetszik kát pontra transzformálva, levetítve a halmaz elemeit, a következtetés nem feltétlen hibás, és kicsit sem patológikus.

Janossz 2016.06.03. 16:56:53

@exterminador: Freud volt. Darálná, darálná szegény...

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2016.06.03. 17:02:52

@Ballib cenzúrázók réme 12: ez jogos felvetés, ám árnyalnám. Nehéz minden esetben megmondani, mi volt előbb: a média véleményformáló mechanizmusai vagy maguk a vélemények? Bár például a migrációs esetben könnyen megmutatható, hogy a hecckampány előtt az embeek 99 százalékának egyáltalán semmilyen véleménye nem volt, hiszen tapasztalatuk se igen volt migránsokkal (azóta se lett tapasztalatuk, ellenben számos kampánynak estek áldozatául). Tehát ebben a kérdésben a közvélemény egyértelműen és tudatosan elő lett állítva, politikai kampány nélkül nem is létezett.

Az azonosulással kapcsolatban ajánlom még ezeket az elméleteket: hu.wikipedia.org/wiki/Hamis_konszenzus

bloglegelő 2016.06.03. 17:09:49

a bloggereknek is van egy téveszméje:

hogy mások végigolvassák az ilyen szart

grafoguru 2016.06.03. 17:24:13

@Afrika steht an der Elbe:

" A legnagyobb őrült téveszme maga a 'liberalizmus'. "

Nu, akkor Neked is.
Válaszd ki az alábbiakból az őrültségeket, lécci:

1. a liberalizmus a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapuló világnézet
2. az egyéni jogokra, a lelkiismeret és az életmód szabadságára koncentrál
3. támogatja a szabadságot - általában -, mindaddig, amíg annak gyakorlása nem ártalmas vagy negatív másokra
4. támogatja a vallásszabadságot
5. támogatja a megismerés szabadságát
6. támogatja, hogy az állam ne hatoljon az egyén magánéletébe
7. támogatja a gondolkodás és szólás kiterjedt szabadságát, a vélemény szabadságát
8. támogatja a jogállamiságot
9. támogatja a jog előtti egyenlőséget
10. támogatja a gondolatok szabad áramlását
11. támogatja a magántulajdont
12. támogatja a szabadpiacot, az állam piacformáló beavatkozását csak szűk körben fogadja el
13. támogatja a kormányzati átláthatóságot
14. támogatja a szabad választásokat

Nos, ha nem sikerül túl sok "őrültséget" találnod ezek között, akkor lehet, hogy te is liberális vagy? Huhh!...
Ha viszont valóban sok "őrültség" van ezek között szerinted, kíváncsi vagyok, hogy melyek azok?
Megtennéd, hogy megírod?
Előre is köszi.

chrisred 2016.06.03. 17:41:53

@grafoguru: Az államszocializmusban nevelkedett politikus káderek számára ez a felsorolás az őrült téveszmék tárháza, mert meg vannak győződve arról, hogy az állam hatalma az egyetlen és kizárólagos.

Afrika steht an der Elbe 2016.06.03. 21:45:49

@grafoguru:
1. a liberalizmus a gender és faji szabadosságon és törvény előtti egyenlőtlenségen alapuló világnézet. Utóbbira lásd: "holokauszt" törvény
2. kizárólag a kisebbségi jogokra és a többség lelkiismeretének és életmódjának eltiprására koncentrál
3. elfojtja a szabadságot - általában -, mindaddig, amíg az nem ártalmas egy meghatározott, magát kiválaszottnak hitt kisebbség számára
4. támadja a kereszténységet
5. támadja a megismerés szabadságát
6. a kommunizmusban sem tapasztalt politikai indoktrinációval hatol be az egyén magánéletébe
7. támadja a gondolkodás és szólás kiterjedt szabadságát, a vélemény szabadságát
8. lerombolja a jogállamiságot
9. lerombolja a jog előtti egyenlőséget
10. tiltja a gondolatok szabad áramlását
11. támogatja a magántulajdont abban az esteben, ha az külföldi spekulánsok lopásából jött létre
12. támadja a szabadpiacot, az állam beavatkozását a saját érdekei érvényesítésére használja fel
13. minden idők legnagyobb korrupcióját hozta létre az összes országban, ahol kormányra került
14. elcsalja a szabad választásokat, lásd: 2002, 2006 Magyarország, 2016 Ausztria

grafoguru 2016.06.04. 11:36:38

@Afrika steht an der Elbe:

Aha.
Tudományos. Grat.
A bibi az, hogy illiberális Vezíred ezek közül rengeteget valósít meg. Sorolom:
2. pont - szűk oligarcha és baráti kör, személyre szabott törvénykezés.
3. pont - civi szervezetek vegzálása, médiumok közpénzen történő bekebelézése és fenntartása
4. pont - "térdre, imához!" - emlékszel?
5. pont - tervezett és részben megvalósított oktatási rendszer
7. pont - hány gyerek?, hány kerék?, a nők csak szüljenek, oszt jónapot stb.
8. pont - egy az egyben ezt csinálja
9. pont - haverok érinthetetlenek
10. pont - internetadó, médiumok megszállása, hírhamisítás, kísérlet a kommentezők törvény alapú vegzálására
11. pont - offshore lovagok védelme
12. pont - egy az egyben ezt csinálja, államosítás dömping mint a Rákosi és Kádár rendszerben
13. pont - ezt nyilván a mai Magyarországról írtad, nem is lehet kétséges
14. pont - választási törvény kedve szerinti alakítása, külföldrők szavazók ellenhetetlenítése illetve helyzetbe hozása a várható voksolás függvényében

Lehet, hogy a Vezír maga a megtestesült liberalizmus? Akkor ezt most hogy?

kirasnow 2016.06.04. 17:17:16

@bloglegelő: ellentmondásba keveredtél saját magaddal:
1. ha végigolvastad, akkor nem téveszme az, hogy mások olvassák
2. ha nem olvastad végig, mégis kijelented, hogy "szar", akkor a levegőbe beszélsz, előítéletek rabja vagy, ez pedig csúnya dolog