Harmadik szempont

Közéleti kérdésekről szintézist keresőknek.

15 fegyver manipuláció ellen

2016. június 09. 15:29 - harmadikszem

manipulation-fi02-759x419.jpg

A manipuláció, akárcsak a propaganda, olyan jól szervezett kommunikációs stratégiák gyűjtőneve, melyek lényegük szerint a racionalitás megkerülésére játszanak. Teszik mindezt annak érdekében, hogy az ésszerű meggyőzés látszata mellett valójában egy olyan gondolkodásra, érzésre vagy cselekvésre bírják az áldozatot, amely nem csak objektíve és racionálisan, de adott esetben szubjektíve, tehát az alany saját jól felfogott érdekével összevetve is hamis.

Maga a racionalitás - ha nem a filozófiatörténet kontextusában, hanem normál pszichológiai funkciójában beszélünk róla – egy olyan gondolkodásra utal, melynek során az egyén saját érdekeivel tisztában van, és azoknak nem mond tudatosan ellent. A manipuláció tehát értelemszerűen egy arra irányuló agresszív technika, hogy az egyént megtévessze saját érdekeivel kapcsolatban.

Nyilvánvaló, hogy a manipuláció leggyakrabban a normál (face-to-face) emberi kapcsolatokban bukkan fel, azonban legveszélyesebb és legkevésbé kontrollálható hatásai a politikai kommunikációban illetve a marketinges iparágakban működnek. Az alábbiakban 15 hatásos fegyvert mutatunk be annak érdekében, hogy olvasóink képzett és ütőképes harcossá váljanak elsősorban a politikai kommunikáció hadszínterén. Miért is fontos ez?

A politikai kommunikáció számára formálisan, vagyis előírás szerűen a szavazóé a hatalom. Ténylegesen azonban a szavazó (az egyszerű állampolgár) csak egy rendkívül felhígított értelemben, mintegy homeopátiás jelleggel rendelkezik hatalommal, és rendszerszinten kizárólag az a funkciója, hogy az elitet, a hatalom valóságos hordozóját ehhez a hatalomhoz juttassa. Nem véletlen hogy a politikai kommunikáció legfőbb feladata a hatalom megszerzésére irányul, és általában nem az állampolgárok józan belátására apellál és nem a nép tájékoztatására helyezi a hangsúlyt, hanem a vélemények előállítására és a cselekvés meghatározására, vagyis manipulációra van berendezkedve. Mindennek a tetejébe ez a másikat eszköznek tekintő szerkezet a hierarchia magasabb szintjein is megtalálható, vagyis a tényleges hatalomból részesülők maguk is manipuláció áldozatai a még magasabb hatalommal rendelkezők részéről, és így tovább. Más kérdés, hogy a manipuláltság átkáért az alacsonyabb státuszú polgártársak csak illúziókkal kárpótolják magukat, míg a magasabb szinteken némi készpénz is jár az illúziók mellé.

manipulation1.jpg

Feketeöves kommunikáció-elemzőként ugyan nem leszünk érinthetetlenek és csalhatatlanok, de egy biztos: sokkal, de sokkal nehezebb dolguk lesz azoknak, akik manipulálni szeretnének minket. Íme a 15 fegyver.

  1. Meg kell tanulnunk magyarul. „Az anyanyelv propaganda” – mondja McLuhan, és ebben igaza van. Aki ismeri az anyanyelvét, az ismeri a saját és társai gondolkodását is. Nem kell természetesen nyelvésznek lennünk, elég, ha sokat olvasunk színvonalas szövegeket. Ha jól bírjuk a nyelvet, akkor védettek leszünk a nyelvpolitikai manipulációk ellen, észrevesszük, ha szavainknak új jelentéseket igyekeznek adni. Észrevesszük a homályos vagy trükkös nyelvhasználatot, és gyanakodni kezdünk. Ha tudunk magyarul, akkor nem lehet minket meggyőzni arról, hogy ugyanaz a mondat mást jelentett két éve vagy tíz éve, mint amit most jelent. Nem fogjuk szeretni a metaforákat, a közmondásokat és a szellemes hasonlatokat a politikai kommunikációban, és gyanakodni fogunk más retorikai trükkök hallatán is. Wittgenstein azt mondta, hogy amit meg lehet egyáltalán mondani, azt világosan is meg lehet mondani. Aki tud magyarul, azt csak világos beszéddel lehet majd meggyőzni.
  2. Meg kell tanulnunk angolul. Nem érdemes most azon filozofálni, hogy miért pont: egyszerű tapasztalati tény, hogy ma az angol nem egy a sok közül, hanem a világnyelv. A nemzetközi sajtó minden kontinensen angolul íródik, a tudományos szövegek legjava minden nyelvterületen – újabban az arab térségben is – angolul jelenik meg a nemzetköziesítés jegyében. A manipuláció ezzel szemben szinte minden nyelvterületen a nép sajátnyelvén íródik, és nem is véletlenül: pontosan azt a célközönséget bombázza, amelyik nem tud vagy nem akar nemzetközi kontextusban értelmezni. Ha mindenki olvasna angolul, az az összekapcsolt globális kommunikáció okán önmagában lehetetlenné tenné a propaganda működését: egész egyszerűen megszüntetné azt. A manipuláció ebben az esetben csak azt a nagyon szűk, valószínűleg más tekintetben is borderline réteget érné el, akik azt hiszik, hogy csak a magyarok tudják az igazságot, és a világ maradék 999 ezreléke téved.globe.jpg
  3. Kell tanulnunk egy kis filozófiát. Nem véletlen, hogy tőlünk nyugatra és elsősorban az Egyesült Államokban a filozófia alapszakos diploma alapozza meg a legnépszerűbb képzéseket. A filozófia szerintem nem mint az általános műveltség része fontos, hiszen egyre nehezebb megmondani még azt is, hogy mi tartozik egyáltalán az általános műveltséghez. A filozófia mindössze azt tanítja meg – de azt nagyon alaposan – hogy hogyan lehet bármiről komolyan gondolkodni. Még csak nem is filozófiatörténeti vagy problématörténeti, tematikus kurzust ajánlanék, hanem azt, hogy mindenki olvasson el egyetlen teljes művet egy klasszikus filozófustól, legyen az Platón, Kant, Schopenhauer vagy bárki más. Lehetőleg ráérősen, értelmezve, a szerzővel mintegy párbeszédet folytatva gondolnám ezt az olvasást. Aki életében elolvas így egy rendes filozófiai művet, az megtanulja mit jelent egy problémát végiggondolni. Egészen biztos, hogy soha többé nem lesz vevő olcsó, ócska, felszínes és ostobácska közhelyekre, egyszerűnek tűnő ám hamis látszatmegoldásokra: márpedig a manipuláció és a propaganda főként ilyenekből áll.
  4. Kell tanulnunk egy kis szociológiát: a 21. században már lehetetlen anélkül eligazodni, hogy tudnánk, hogyan működik a társadalom. A szociológiai tanulmányokból megtudhatjuk például azt is, hogy számtalan „nagy igazság” – ként számon tartott úgynevezett „tény” nem több – de nem is kevesebb – mint társadalmi tény, közmegegyezéses hiedelem vagy éppenséggel megszokás. Aki ismeri a társadalmak működését az nem áll ellent a pozitív változásnak, ugyanakkor nem is akar mindenáron és ész nélkül újítani. Felismeri mi az, ami a dolog rendjében természetes vagy állandó, és mi az, ami puszta konstrukció. Vagy legalábbis megismeri azokat a módszereket, melyekkel ezek a kérdések eldönthetőek. Mivel egyéni fejlődésünk és lehetőségeink is nagy mértékben azon múlnak, hogy milyen társadalmi környezetben élünk, minden racionális érdekünk amellett szól, hogy képesek legyünk a társadalom monitorozására. A propaganda célja a társadalom egy képének közvetítése: ha azonban mi magunk is képesek vagyunk az elemzésre, akkor könnyen felismerjük a hiteltelen, elrajzolt vagy egyenesen illuzórikus képeket.social-psych-300w_1.jpg
  5. Szükségünk van szociálpszichológiai ismeretekre is, különösen mostanában, amikor a modern társadalmak egyre inkább szeretnék az individuum elsőségét hangsúlyozni (más társadalmak, mint például a mienk is, a politikai kommunikáció lózungjai szerint kollektivisták, de valójában a gyakorlati életstratégiák vonatkozásában éppolyan individualisták mint a nyugati társadalmak). A szociálpszichológiai ismeretek azonban segítenek megmutatni, hogy a rettentő módon egyedinek és kreatívnak tartott gondolataink, cselekedeteink a legtöbb esetben nem többek, mint társas minták átvételei, kommunikációs stílusok másolatai, primitív és tudattalan utánzások termékei. Ez egyrészt kellő alázatra tanít bennünket, másrészt segít elgondolkodni azon, hogy kik is a barátaink, kiknek a véleményében osztozunk, és végső soron, ha mindezeket lehántoljuk magunkról: kik is vagyunk mi? Aki tudja magáról, hogy kicsoda, azt nagyon, de nagyon nehéz manipulálni.
  6. Pszichológiát ebben a kontextusban azért kell tanulnunk, hogy ki tudjunk bújni büszke racionalitás-mániánkból. Különösen a sokat hárító fajta ugyanis szereti azt gondolni, hogy minden gondolata és cselekvése racionális: ez azonban egészen biztosan nincs így. A politikai és reklámkommunikáció épp ezért – különösen a stratégiai manipuláció – igyekszik az érzelmekre hatni az értelem helyett, hiszen a legtöbb embernek az a képe önmagáról, hogy nem az érzelmei alapján dönt közéleti vagy más praktikus kérdésekben. A dologban az az ördögi, hogy épp azokra hat leginkább, akik teljesen elfojtják még annak a gondolatnak a lehetőségét is, hogy ők érzelmileg manipulálhatóak. Az erre irányuló ingerek ezért el sem jutnak a tudatukig, ezáltal megszűnik a kontroll lehetősége: a manipuláció pedig szó szerint úgy megy rajtuk végig mint az öntudatlan gépeken. Aki pontosan tisztában van saját előítéleteivel, vágyaival, érzékenységeivel, arról lepereg a köznapi propaganda.dollarphotoclub_87899349.jpg
  7. A médiatudatosság fejlesztése elkerülhetetlen azon oknál fogva, hogy ma már minden közérdekű információhoz kizárólag a médián keresztül jutunk el. Tudnunk kell lehetőleg mindent a média működéséről, az azt irányító gazdasági-politikai érdekekről, a médiaműfajok stílusbeli különbségeiről, az érdekcsoportok speciális kommunikációs stratégiáiról. Ha mindezeket az ismert jellemzőket lehántjuk egy adott médiaüzenetről, akkor esetleg marad valami hasznos információ. Ha kevéske, akkor azzal kell beérnünk, hiszen mint mondtam: nincs más lehetőségünk. Ha az üzenet valóban propaganda-ízű, akkor egy ilyen hámozás után jó eséllyel semmi nem marad, csak valamiféle politikai gesztus. Aki azonban felismeri az üzeneteket, mint puszta politikai gesztusokat, azt többé nem fogják tudni megtéveszteni.
  8. Néhány kommunikációs trükköt név szerint és szerkezetileg is fel kell tudni ismerni. Ezeket sajnos meg kell tanulni fejből. Nagyon mély elemzéseket nem tudunk végezni a segítségükkel, mégis rendkívül hasznosak, ha például sok hírt kell megnéznünk, mivel nagy vonalakban kiszűrhetőek a propaganda ízű anyagok a potenciálisan értékes tartalmak közül.
  9. Kell szereznünk némi történeti, szerkezeti és funkcionális szempontú ismeretet magáról a propagandáról Ez egy nagyon letisztult kommunikációs műfaj, mindig is a legnagyobb anyagi és szellemi tőkét fordították kiművelésére. Ha a történelem során annyi erőforrást fektettek volna az orvosi kommunikációba, mint a meggyőző kommunikáció kutatásába, akkor most olyan szívesen mennénk orvoshoz, mint az Álltakertbe. Ha tudjuk, miért és hogyan működik a propaganda, és miként működött például a 3. birodalomban vagy a sztálini Szovjetunióban, vagy éppen hogyan működik ma Kínában, akkor rögtön észrevesszük a gyanús jeleket a saját házunk táján is. Ez pedig életmentő lehet azokban az esetekben, amikor épp át akarnak minket verni.
  10. Önállóságunk fokozása mellett – miként azt Descartes tette híres Értekezésében – a magunk számára is szabályokat kell hoznunk, midőn információs forrásokat használunk. A könyvekben, folyóiratokban és az Interneten ugyanis egyaránt hemzsegnek a pontatlan, lényegtelen vagy adott esetben szándékosan megtévesztő tartalmak. Az információs források tudatos használata megtanít minket a hiteles információk kiválasztásának művészetére, amely a propaganda elleni egyik legfontosabb eszközünk lehet.
  11. A propaganda elleni fegyvertár nélkülözhetetlen eszköze – jobb helyeken – a jogi ismeretek begyűjtésére irányuló törekvés. Az a kommunikációs fél, aki jogait és kötelességeit is ismeri, igen nehezen lesz megtéveszthető akkor, ha ezeket a jogokat és kötelességeket nem jogi, hanem propaganda vagy más manipulációs módszerekkel akarják előírni a számára. A jog ugyanis – összevetve a retorikával, a politikai kommunikációval vagy bármely más pszichológiai nyomásgyakorlással– nagy mértékben és társadalmi szempontból teljességgel objektív: amire a jog lehetőséget ad, az semmiféle kommunikációval nem tiltható meg; amit pedig a jog tilt, azt semmiféle kommunikáció nem engedheti meg. Aki ezekkel a jogokkal és kötelességekkel tisztában van, az jelentősen behatárolhatja azt a terepet, ahol az őt célzó propaganda egyáltalán teret kaphat.imagescal9e7ny.jpg
  12. Nagyon fontos az alapvető kritikai érzék kifejlesztése, a propaganda ugyanis mindig a beleegyezésre, az egyetértésre sőt az együtt bólogatásra épül, sosem az ellenvéleményre. A propaganda célja, hogy hamis közösséget állítson elő mesterségesen és konfliktusmentesen. A valódi közösség ezzel szemben csakis kritikailag, konfliktusokon és megoldásokon keresztül tud létrejönni. A kritikai gondolkodás elsősorban önelemzéssel és sok-sok beszélgetéssel fejleszthető. Sajnos azoknál a polgártársainknál, akiknél a kritikai gondolkodást már csecsemő koruktól fogva tiltották, csak nagyon nehezen éleszthető fel újra. Jelenlegi iskolarendszerünk is a kritikai gondolkodás ellen látszik dolgozni. Épp ezért nekünk magyaroknak ezért a fegyverért sajnos nyugati embertársainknál sokkal keményebben kell dolgoznunk, de hitem szerint megéri.
  13. Az együttműködés az egyik legerősebb, de sajnos a legnehezebben elsajátítható fegyver a propaganda ellen. A propaganda és az autoriter hatalom általában is retteg a civil együttműködéstől, minden lehető eszközzel igyekszik is nyírni, mihelyst előbukkan. A propaganda szemében a nép nem más, mint tömeg, massza, egymástól elszigetelt hatalomosztó-atomok manipulálható halmaza. Amennyiben ezek az atomok a politikai akarattól függetlenül szervezkedni kezdenek, netán nyomásgyakorlási igénnyel, az végzetes lehet az egyszerűsítő propaganda számára.crowd-1.jpg
  14. A projekt szemléletű aktivitások szintén nagyon hatásosak a manipuláció ellen. A propaganda mindig általánosítani szeretne, és nagyon kedveli a bizonytalan jövőbe mutogatás kommunikációs trükkjét is. Így természetesen általános és távlatos ígéretei és fenyegetései nem is nagyon kérhetőek számon. Ezzel szemben a projekt-szemlélet (melyet haladó pedagógiákban már az általános iskolákban is tanítanak) megtanít az itt és most-ra koncentrálni, valamint a koncentrált probléma-szempontú megközelítéseket favorizálja az általános, levegőben lógó kommunikáció helyett. Aki képes a fenti értelemben vett projekt-szemléletre, az önmagának célokat tud megfogalmazni, meg tudja tervezni a megvalósítást, ehhez képes partnereket találni és a tervezett határidőre meg is tudja valósítani elképzeléseit. A propagandakommunikáció használói, vagyis a mindenkori autoriter szemléletű hatalom nem nagyon szereti az ilyen embereket – és ez eggyel több ok arra, hogy igyekezzünk ilyenné válni.
  15. Transzcendencia: ez nem tanulható, de gyakorolható. Nem kell feltétlenül sem vallásosnak sem különösebben tehetségesnek lenni ahhoz, hogy találjunk egy minket meghaladó mértékben magasztos célt, olyat, amire a politikai kommunikáció s így a propaganda definíció szerint nem lehet hatással. Ilyen a vallás mellett tipikusan a művészetek vagy épp a társadalmi munka, vagy az önmeghaladás, önfeláldozás, segítségnyújtás más formája. Ahol nem is számíthatok semmire a hatalomtól, ott nem is várhatok tőle semmit, de nem is kell félnem őt: egyszerűen közömbös rám nézve, hogy mit kommunikál. A transzcendencia ebből a szempontból örökké nyitva tartó kijárat a politikai kommunikáció gumiszobájából és dühöngőjéből egyaránt. Akinek van transzcendens kijárata, azzal nem lehet a bolondját járatni – vagy legalábbis adhat magának olykor egy-egy szabadnapot.transcendental_ascension_part_2_great_wallpaper_by_ams1992-d6icvlg.jpg

 

UTÓIRAT

(Néhány sor a lassan száz éves Rokonokból )

 

 

Itt minden képviselő társadalmi érdemei, kormányszolgálatai jutalmául kapja a képviselőséget.

A megbízhatóság, nem a hozzáértés a fontos. A rokoni kapcsolat a legbiztosabb ismérve a megbízhatóságnak. S minél kevésbé ért valaki magához a politikai tudományhoz, annál megbízhatóbb.

Itt szavazógépek kellenek.

Itt az állampolgároknak sohasem volt joguk.

Itt valamikor láncon kísérték szavazni a polgárokat.

Nem csak ma üres a képviselőház tanácskozása, üres volt az akkor is, mikor még teátrális parlamenti ülések voltak és zsúfolt Ház hallgatta a nagy vezérszónokokat.

Akkor sem volt ellenzék. Kormányképes ellenzék csak pillanatonként állott elő, s ha megtörtént, hogy egy koalíció vagy egy teljes ellenzék kormányra jutott, az nem jelentett semmi fordulatot, mert újra csak a hozzá nem értők kerültek a felszínre, akik nem hoztak nemzeti és állami új levegőt, hanem folytatták ugyanazon az úton a dolgokat, ahol a régi kormánypárt abbahagyta…

Hol lesz fordulat hát ennek a nemzetnek az életében?

Ma már kezd az ifjúság foglalkozni a dolgokkal,s ha ez az ifjúság kormányképes lesz, ez már fog tudni valamit csinálni…De hol van ez még?

Móricz Zsigmond: Rokonok (1932)

 

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://harmadikszempont.blog.hu/api/trackback/id/tr948795098

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BircaHang Média szerkesztősége · http://bircahang.org 2016.06.09. 16:17:27

Így igaz.

Kiemelném még a többféle forrás használatát. Valamint az alapvető kétkedést.

Ezzel a módszerrel könnyedén legyőzhető a ma legnagyobb, legveszélyesebb demagógiája: a liberális agymosás.

DidierBigo 2016.06.10. 12:41:28

@BircaHang Média szerkesztősége: minden agymosás veszélyes, a liberális és a konzervatív egyaránt.

BircaHang Média szerkesztősége · http://bircahang.org 2016.06.10. 13:04:09

@DidierBigo:

Így igaz, de manapság a fő verzió a liberális.

1349973572759 2016.06.10. 13:09:43

Minden ami liberális, attól a hideg ráz, mert ezek az emberek gondolkodnak, és másfélét akarnak. Az a jó, ha mindenki egyfélét akar, mert aztat meg lehet valósíjtani.
Ha pl. Orbán Viktor mond valamit, az jó szokott lenni, én azt követem, mert nem gazdag ember, de hiteles és vonattal jár.

Mondjuk én tök hülye vagyok, de vagyunk még páran.

1349973572759 2016.06.10. 13:11:05

Manipuláció ellen, ami nemzeti szintünkön, Orbán Viktor útmutatásait kell figyelembe venni. Mindig az utolsót, mert elég gyorsan változik.

énisfélek 2016.06.10. 13:15:40

Jó cikk, amely a végén fejest ugrik egy szakadékba.
Az úgynevezett "magasztosabb cél" az legtöbbször egy profik által mesterségesen létrehozott gumicsont, amivel még azokat is el lehet vonni a valóban hasznos tevékenységtől, akik esetleg sikeresen vennék az előző 14 pont akadályait.

KCB 2016.06.10. 13:16:44

Nem kell ahhoz sok ész hogy ne nyaljuk be a politikusok mismásolásait. (Ennek ellenére sokan tényleg nem gondolkodnak)

Jelenleg épp a Fidesz nézi teljesen hülyének az embereket. Ez bennük a legirritálóbb.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2016.06.10. 13:19:46

@énisfélek: Kant szerint a (felnőtt) ember képes magának etikai célt adni. Ha erre nem képes, akkor nem szabad. Aki nem szabad, arra lecsap a propaganda. A gumicsont transzcendenciának látszó propaganda, azonban ha nincs tiszta (valódi) transzcendencia is, akkor nincs szabad ember sem. A kettőt összekeverni végzetes (lsd: keresztény hit vs politikai kereszténység; szocialista ideológia vs sztálinizmus és sorolhatnénk. A politika mindent igyekszik felhasználni a hatalom érdekében, természetesen az ideológiákat is. A liberálisokat éppúgy mint a konzervatívokat, a vallásosakat épp úgy mint az ateistákat, és így tovább.

ClownPepito 2016.06.10. 13:41:53

Kedves Harmadikszem! Remek kis összefoglaló. Végül is, ha egyetlen szóval akarjuk a propagandát megfogalmazni, akkor hívhatnánk egyszerűen maszlagnak. A maszlagra meg ugye éhes a nép, akár jobbról, akár balról fújja az a kárpáti felszél, vagy a matyóhímzéses akármi.
Tudom, külön cikk lenne felderíteni, a maszlagéhség fejlődését, megteremtését akár az ókori görög ál-demokratáktól kezdve a mai parlamentnek nevezett kuplerájlakókig. Talán ha a gyökerét ismerjük valaminek, az is segít a védekezésben.
Szóval, jó volt a cikk, szerencse, hogy kitették a címlapra. Köszi.
u.i.: egy olvashatóbb betűtípussal jobb lenne.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2016.06.10. 13:49:16

@ClownPepito: köszönöm a felvetéseket. A hatalom sajnos mindig igyekszik az eszköz-szerű gondolkodási sémákat magáévá tenni, és ha (akarva vagy akaratlanul) demokratikusak a viszonyok vagy ez a látszat adódik, akkor bizony a népet próbálja eszköznek tekinteni.

Érdekes módon a betűtípus a már megjelent anyag esetében jelentősen eltér a szerkesztői felületen látszótól, de fogunk még kísérletezni.

László Csobay 2016.07.11. 20:26:42

"Meg kell tanulnunk magyarul. „Az anyanyelv propaganda” – mondja McLuhan, és ebben igaza van. Aki ismeri az anyanyelvét, az ismeri a saját és társai gondolkodását is. Nem kell természetesen nyelvésznek lennünk, elég, ha sokat olvasunk színvonalas szövegeket. Ha jól bírjuk a nyelvet, akkor védettek leszünk a nyelvpolitikai manipulációk ellen, észrevesszük, ha szavainknak új jelentéseket igyekeznek adni. Észrevesszük a homályos vagy trükkös nyelvhasználatot, és gyanakodni kezdünk. Ha tudunk magyarul, akkor nem lehet minket meggyőzni arról, hogy ugyanaz a mondat mást jelentett két éve vagy tíz éve, mint amit most jelent. Nem fogjuk szeretni a metaforákat, a közmondásokat és a szellemes hasonlatokat a politikai kommunikációban, és gyanakodni fogunk más retorikai trükkök hallatán is. Wittgenstein azt mondta, hogy amit meg lehet egyáltalán mondani, azt világosan is meg lehet mondani. Aki tud magyarul, azt csak világos beszéddel lehet majd meggyőzni."
süti beállítások módosítása