Harmadik szempont

Közéleti kérdésekről szintézist keresőknek.

12 dühítő ember

2016. július 07. 18:11 - harmadikszem

Kommunikációs agyrémek a hétköznapokban és a közéletben

 

A mai bejegyzésben olyan kommunikációs partnerekről lesz szó, akik – a hasonlóság látszatának ellenére – nagyban különböznek az itt már elemzett trolloktól és a szándékos provokátoroktól is. Míg ugyanis a sztenderd trollok direkt módon próbálják meg ellehetetleníteni a kommunikációt, az alább felsorolt típusok elvileg nem rossz szándékúak és valóban szeretnének beszélgetni. Csak éppen olyan kommunikációs stílust képviselnek, ami a partnerükből nagyon hamar ellenérzést vált ki, és ezért igyekeznek megszakítani a beszélgetést.

Mivel ez a blog elsősorban olyan kérdésekkel kíván foglalkozni egy harmadik szempontból, melyeknek van közéleti relavanciája is, a dühítő embertípusokat rögtön összefüggésbe fogjuk hozni valamely intézményes kommunikációs képlettel is. Elöljáróban azonban érdemes megjegyezni, hogy a trollokkal ellentétben az egyszerűen csak idegesítő kommunikátorokat nem biztos, hogy rögvest faképnél kell hagyni (persze való igaz, hogy ennél hatásosabb módszer nem nagyon létezik), hiszen elvileg lehetséges, hogy valóban szeretnének mondani valamit. Ezért a skippelés előtt érdemes velük tudatosítani, hogy idegesítőek, és próbáljanak meg változtatni a kommunikációs stílusukon, ha szeretnének figyelmet kapni. Ha erre nem hajlandóak vagy kiderül (s ez nagyon is lehetséges), hogy szándékosan alkalmazzák az idegesítési technikákat amolyan rejtett trollkodás gyanánt, akkor rögvest átkapcsolhatunk a trollok ellen ajánlott üzemmódra.

  1. Az első típusba az úgynevezett Tekervényes kommunikátor tartozik, aki hihetetlen mennyiségű kerülőutas információ után jut el odáig, amit tulajdonképpen mondani szeretne. Az események elbeszélésének rendje epizodikus: nem összefüggő sztorizás zajlik, hanem egymással semmilyen kapcsolatban nem lévő események, helyzetek és emberek kusza patchworkjét kapjuk. Ha a szóban forgó személy ittas vagy elmúlt kilencven éves, akkor az efféle kommunikáció nem számít jellemhibának; ellenkező esetben viszont a Tekervényes kommunikátort joggal megsürgethetjük. És itt válik el az ocsú a búzától, ugyanis ha az úgynevezett Jóindulatú Tekervényes Kommunikátorral van dolgunk, akkor – bár talán megsértődve – tud ugrani a sztorik zagyva láncolatában és a lényegre tér; ha azonban Rosszindulatú avagy Szándékos tekergőről van szó, akkor a sztorinak vagy ténylegesen nincs érdemi része, vagy pedig nem szeretné azt elmondani. A politikai kommunikációban leginkább ez utóbbi esetről szerezhetünk tapasztalatokat minden olyan esetben, amikor egy kérdésre vagy egy adott témára a válaszoló fél egyáltalán nem válaszol, miközben folyamatosan beszél. Tipikus hívószavak itt az olyan kezdetű mondatok, hogy „nézzük meg a problémát egy kicsit távolabbról” vagy „én egy másik összefüggésből indulnék ki”. Ezekkel önmagukban nincs baj csak akkor, ha ezek a kicsit távolabbról vagy máshonnan induló beszédfolyamok végül semmiképp nem akarnak az eredeti téma vagy kérdés környékére csordogálni.iepuras-in-labirint_junior_clopotel_ro.jpg

  2. A Tekervényes kommunikátor egy minősített esete a Szélütött vagy másképpen a Holdkóros kommunikátor: a tünetek nagyon hasonlóak az előző pontban említettekhez azzal a különbséggel, hogy itt a kommunikátor maga sincs tudatában annak, hogy miért, miről és kinek kezdett el beszélni. Ez azonban cseppet sem zavarja meg őt abban, hogy szünet nélkül mondja, mondja és mondja. Egy Szélütött kommunikátor mindig súlyos csapás a beszélgetőtárs számára – engem egyszer majdnem ájulásig vegzált egy egzotikus példány. Épp ezért a Szélütöttet a legtöbb esetben messze elkerülik: mindenkinek nagyon gyorsan csörögni kezd a telefonja vagy meglát egy ismerőst a messzi távolban, ha kommunikációs helyzet látszata keletkezne. A politikai kommunikációban e riasztó tulajdonságánál fogva a Szélütöttet nem akkor vetik be, ha mondandó van, hanem akkor, közönséget akarnak vele oszlatni. Rendszerint a dolog működik is.imagescatbamn1.jpg
  3. A Mitikus kommunikátor a fentiekkel ellentétben nagyon is rendezett sztorit ad elő, általában ráadásul érzelmileg színesen, nagy beleéléssel. Csak – sajnos – mindig ugyanazt a sztorit. Ez, a kommunikációelméletben fatikus kommunikációnak hívott képlet meglehetősen jól működik olyan helyzetekben, amikor a cél nem az informálódás, hanem valamiféle mitikus, mágikus vagy liturgikus emlékezés. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem mindenre van egyformán értelme emlékezni, szóval akinek a Mitikus kommunikátor emlékei és ezek újra-felidézései nem oly nagyon fontosak, az jobb, ha gyorsan kereket old. A politikai kommunikációban politikai szlogenek puffogtatóiként tekinthetünk a Mitikus kommunikátorokra. Ezek a szlogenek elég sokáig alkalmasak arra, hogy mindenféle különösebb érvelés, bizonyíték vagy új eredmény felmutatása nélkül kielégítsenek ilyen-olyan érzelmi igényeket, azonban a legtöbb esetben végül kiüresednek és inkább ellenérzéseket váltanak ki, mint feltétlen csodálatot. Néhány azonban rettentő erővel áll ellen az időnek – és a politikai kommunikátorok egyik fő célja az ezek feletti kontroll.yeti.jpg
  4. Ha már a kontrollnál tartunk, következzen a Kontrollmániás kommunikátor típusa, aki leginkább arról ismerhető fel, hogy a vele való találkozás után szerencsétlenebbnek érezzük magunkat, mint előtte. Aki a kommunikációt nem kétirányú folyamatnak tekinti hanem egy általa vezérelt, rendszerszerű történetnek, az egészen biztosan kontrollmániás, és beszélgetőtársára egyszerű beszélő automataként tekint – akit ráadásul ő programoz. A kontrollmániás bolondériája kitérhet a témára, a beszélgetés sebességére, a megengedett kommunikációs stílusra, a beszélgetés lezárására és egyáltalán, a kommunikáció bármely részaktusára. A Kontrollmániást szinte lehetetlen elviselni, vagy legalábbis nem ingyen. A politikai kommunikációban érthető módon elsősorban a politikai vitaműsorokban találkozhatunk a jelenséggel. Illetve csak találkozhatnánk, ha a hazai élet politikai szereplői nem lennének oly mértékben kontrollmániások, hogy maga a műfaj, mármint az érdemi politikai vita műfaja is megszűnt. Előbb fér meg ugyanis egymással egy helyen és egy időben két fizikai partikula, mint két kontrollmániás egy stúdióban.control_freak.jpeg
  5. A Kontrollmániás egy szűkített, speciális és ezért külön osztályba sorolandó változata a Felügyelő. A kommunikáció során a Felügyelő mindig csak kérdez, de szinte soha nem válaszol. A beszélgetést irányítani igyekszik elsősorban az által, hogy megállás nélkül kérdéseket tesz fel, a partnerét belekényszeríti előbb a válaszoló, majd a kihallgatott szerepébe. Az egyszerű és naiv válaszolóból akkor lesz kihallgatott, ha a Felügyelő elkezd elégedetlenkedni a válaszokkal: túl rövidek, vagy túl hosszúak, nem pont erre volt kíváncsi, további részleteket akar illetve ő máshogy tudja. A partneren kizárólag az segíthet ha még idejében rájön arra az egyébként nyilvánvaló tényre, hogy nem rendőrségi kihallgatáson van, és nem kötelessége úgy kommunikálni, ahogy a másik parancsolja. A politikai kommunikációban a Felügyelőt – némileg érthető módon – elsősorban az újságíróknak kellene játszaniuk, azonban előfordul – például nálunk is – hogy a politikusok játsszák a Felügyelőt a sajtóval szemben. Ilyenkor visszakérdeznek az újságírónak, a televíziós stábokat kioktatják az újságírás helyes technikáiról, vagy a nem szimpatikus kérdéseket megfogalmazó orgánumokat egyenesen kitiltják politikai színtér néhány közismert helyszínéről.inspector-raj-still-there.jpg
  6. A következő, méltán idegesítőnek tekintett kommunikációs magatartási forma alkalmazója a Szuggesztív kommunikátor vagy más néven a Hipnotizőr. Sajnos általában nem az a szuggesztív, amit mond, hanem ahogyan. A Szuggesztív kommunikátor ugyanis pislogás nélkül néz a szemedbe, leggyakrabban jóval az intim távolságon belül, és ha hátrálni kezdenél, akkor sem futamodik meg. Jön. Követ. És beszél. A legtöbbször az intimitássértés miatt nem is tudunk arra figyelni, amit mond, csak arra koncentrálunk, hogy kilépjünk ebből a nem kívánt közelségből. Ha semmi sem segít – és általában semmi sem segít – érdemes ráordítani. A politikai kommunikációban a szuggesztió közönséges fajtája a premier plán, a filmezés ősidejétől fogva alkalmazzák arra, hogy a közlő hatásfokát növeljék. Szerintem 2016-ban bármilyen, politikusról adott premier plán saját névértékén gyanús, s bár ilyen esetekben a tévét hátralökni drága dolog lehet, kikapcsolni ingyenes.hypnosis.jpg
  7. Az idegesítések netovábbja a Tudodki-tudodmi kommunikátor is. Ma már gyakran nem ezeket a szavakat használja persze, de felismerhető arról, hogy számunkra totálisan vadidegen emberekről beszél keresztnéven, ezeknek az ismeretleneknek a lakhelyükről vagy gyerekeikről, s mivel a történeteiben valósággal hemzsegnek a tulajdonnevek, így a sztori számunkra legtöbb esetben teljességgel követhetetlen és érdektelen. „Tudod, a Jociék, telkén, mikor lenn voltak a Panni gyerekei, na, ott volt a Janka régi tesitanárja is. Aki Béciéket is tanította még a Kulacsban, tudod!” A közéleti kommunikációban érdekes módon nem a politikusok, hanem sokkal inkább idősödő rocksztárok és egyéb celebritások élnek vele előszeretettel. Főként ha valakinek a hetvenedik születésnapját ünneplik: akkor aztán röpködnek az „Ott volt a Kolcsekék unokaöccse akivel a Kispipában játszottunk 67-ben, háháháá” jellegű sztorik. Ők pedig mind jól mulatnak rajta – de az isten szerelmére: a nézőkre senki sem gondol?stranger_danger_by_burn4k.jpg
  8. Nem a legrosszabb, de azért eléggé kártékony az idegrendszerre a Lassú kommunikátor is, akinek érdekes módon mintha nem az agya, de a szája lenne lassú. Pontosan lehet tudni, mit fog mondani, de mégis meg kell várni. Rendszerint gyűlöli, ha sürgetik, ezért kommunikációs partnere gondolatban már egészen máshol jár, mire a Lassú egy-egy mondat végére ér. Az a Lassú a leghálátlanabb kommunikációs partner, aki ráadásul és elvileg még érdekes dolgokat is mondana, mert őt rendszerint megvárjuk, az ezzel járó garantált gutaütés ellenére. A politikai kommunikációban nem gyakori, mivel drága a műsoridő, s így nem éri meg kommunikációs munkatársként vagy politikusként foglalkoztatni őket. Sokkal jobban megéri őket például politikai intézetek portáján vagy ügyfélszolgálatán alkalmazni, hiszen idegtépő lassúságukkal jó előre megszűrik a potenciális ügyfelek körét, hiszen többségünk fejvesztve menekül előlük.slow-poke.jpg
  9. A Lassúnál több fokozattal idegesítőbb a Jó-De kommunikátor, aki ugyanúgy lassítja és kontrollálja a kommunikációt, mint a fentiek közül néhány altípus, viszont náluk nagyobb mértékben passzív-agresszív. A Jó-De szókapcsolat lényege pont ez a rejtett agresszió: a Jó-val látszólag igazat ad, de ezt az igazat a De-vel rögtön vissza is veszi. A Jó-De kommunikátornak mindenről eszébe jut még valami, ami miatt Jó-De. Lehetetlen véglegesen meggyőzni bármiről is, s hasonlóan lehetetlen lezárni a beszélgetést vele. A politikai kommunikációban a Jó-De kommunikációs stílus szinte kivétel nélkül a terelésről szól. Rosszabb a nyugdíjak vásárlóértéke, mint X éve? Jó, de a szerbeknél még rosszabb. Be kell zárni néhány kórházat? Jó, de két iskolát kifestettünk Sátoraljaújhelyen. A Jó-De kommunikátor nem csak levakarhatatlan, de sikamlós is, mint egy frissen fogott ponty.yes-but2.png
  10. Az egyik személyes kedvencem az úgynevezett Önszórakoztató, avagy sajátságos humorú kommunikátor. Régi felismerésem ugyanis, hogy azok az emberek, akik humorosak, és azok, akik szeretik a humort, nem feltétlenül képeznek azonos halmazt. Az Önszórakoztató kommunikátor általában nagyon kicsi, nulla vagy negatív vektorú humorérzékkel rendelkezik, ennek ellenére nagyon szeret viccelni. Ettől válik rettenetesen fárasztóvá, hosszú távon elviselhetetlen gyilkossá. Szerencsére a Jó-De kommunikátortól eltérően az Önszórakoztató könnyen levakarható, és szívesen váltogatja a partnereit. Szinte mindegy is neki, hogy épp kit ajándékoz meg isteni humorával, a legnagyobbakat úgyis ő fogja nevetni az általa előadottakon. A közéletben nincs kitüntetett szerepe, hiszen jellemből fakad, nincs különösebb haszna és alkalmazhatósága, és szerintem nem is tanulható. A típuspéldány a közéletből Kolláth György alkotmányjogász, de hatvanon felül sajnos majdnem az összes úgynevezett humoristánk ide tartozik. Talán alatta is, de őket nem ismerem.kol.jpg
  11. A Titkolózó kommunikátor csak a kíváncsi embereket idegesíti, de őket nagyon. A Titkolózó egyáltalán nem szemérmes vagy introvertált: ő csak megpendíteni szeret dolgokat, amelyeket aztán nem fejt ki. Tulajdonképp ez is a kontroll egy fajtája, persze általában nem tudatos. Nekem van valamim, felhívom a figyelmedet rá, hogy ez egy érdekes vagy értékes dolog – aztán nem osztom meg veled. A Titkolózó tudat alatt provokál, erőt fitogtat és visszaél vélt vagy valós hatalmával. A politikai kommunikációban Blöffölőként ismerjük a Titkolózót, aki tulajdonképpen nem csak nem mondja el, amit titkol, de nem is tudná elmondani: mivel nem tud semmit. A Titkolózó valójában és leggyakrabban semmit nem tart a háta mögé dugott kezében – ebben a dugdosásban van egyetlen hatalma, ha megmutatná üres markát, azonnal vége lenne. A Titkolózó régi rémálma hogy fény derül rá: a Titok nem létezik.can27t20keep20a20secret.jpg
  12. Végül de nem utolsó sorban egy olyan példányra hívom fel a figyelmet, aki első látásra nem is tűnik kommunikátornak, hiszen a Hallgatagra épp az jellemző, hogy nem beszél. Csakhogy, és ezt tudjuk nagyon jól, a kommunikáció nem csak verbális síkon zajlik. A Hallgatag minden egyéb csatornán ott van a kommunikációban: néz a szemünkbe, nem fordul sarkon sőt jön velünk, tartja a vonalat, csak épp képtelen elbúcsúzni vagy megszólalni. Mielőtt elkezdenénk bőszen sajnálni a Hallgatagot, vegyük észre, hogy a hallgatagság sok esetben manipuláció: mivel a kommunikációs csend hosszú távon elviselhetetlen, a Hallgatag a másikat kényszeríti arra, hogy valamit mondjon. A jól képzett Hallgatag igen veszélyes játszmákba tudja belezavarni a nálánál aktívabb partnert, s míg okosan néz vagy szendén mosolyog, minden úgy alakul, ahogy szerinte lennie kell. A politikai kommunikációban Sokatmondó Hallgatás igen ismert stratégia, profi művelőik a legjelesebb szónokokkal is bátran megmérkőzhetnek.pussinboots1-450x360.gif
11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://harmadikszempont.blog.hu/api/trackback/id/tr1008873302

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2016.07.08. 14:32:54

Ez a poszt egyértelműen #8

MR2 Sándor 2016.07.08. 17:07:23

A leginkább az megy az ember agyára, aki ilyen hosszú, semmitmondó, száraz bejegyzéseket ír, mint jelen blogger.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2016.07.08. 17:17:39

@MR2 Sándor: öblíts rá még egyet, azzal lecsúszik sanya

a távoli rokon 2016.07.08. 18:08:21

Mindegyikkel találkoztam már, jó poszt.
Amikor a hallgatag sumákban összekibicelte a megfelelő információt, és végre szól egy gyilkosat...:D

vacsad · http://indafoto.hu/vacsad/collections 2016.07.08. 18:49:43

#12 Megfigyel, megjegyez, rendszerez, következtet. Aztán beszél. Sok beszédnek sok az alja :)

d(o..o)b 2016.07.08. 19:15:25

Modor Tibi, te vagy az?

Krisz101 2016.07.08. 23:05:38

oké, de ezek amiket leírtál, a kommunikációelméletben létező, irodalommal rendelkező fogalmak, vagy ezeket csak te találtad ki, illetve saját szempontjaid szerint rendszereztél meglévő információkat?

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2016.07.09. 00:36:26

@Krisz101: egy részük némi átfedéssel megtalálható a tranzakció analízis irodalmában, az elnevezéseket én találtam ki de nincs különösebb jelentősége, csak a könnyebb beazonosíthatóságot szolgálják. Empirikus tény, hogy ezek a típusok léteznek, ezt megpróbáltam rendszerezni természetesen infotainment szempontok szerint, hiszen ez egy blog, nem pedig kommunikációelméleti zsebenciklopédia. Berne Emberi játszmák c. könyvében találsz még sok hasonlót!

Tökönrúgott Feleségek 2016.07.09. 21:57:38

Nagyon ott van! MR2 Sanyinak meg én is küldök egy képzeletbeli fröccsött! (legyen, mondjuk házmester :))

Tökönrúgott Feleségek 2016.07.09. 21:59:00

@MR2 Sándor: de azért elolvastad ezt a hosszú, semmitmondó, száraz posztot, ugye?