Harmadik szempont

Közéleti kérdésekről szintézist keresőknek.

Az oroszlán barlangja

2016. július 22. 15:55 - harmadikszem

lion-king-disneyscreencaps_com-2117.png„Apu! Hogy megy be, az a nagy elefánt az oroszlán barlangjába?

Apu! Hogy megy be, az a nagy elefánt, hogyha meghívják teára?

Ha csak ormányát dugja be a buta, az egy kész könnyelműség:

mire felszívta a teáját, leharapták rég az ormányát.

Van-e pótormánya őneki? Apu, mondd meg, nahát!"

 

Nem nagyon tud más eszembe jutni, mint a fenti dalocska, amikor az elmúlt pár nap eseményeire gondolok, mármint médiapolitikai szempontból. Történt ugyanis, hogy azt kellett észrevennem, hogy a 888.hu nevű propagandaújságban újabban felettébb izgalmas riportokat közölnek. Ebben a bejegyzésben pontosan kettő ilyenre fogok reflektálni, és amellett érvelek, hogy bizonyos helyekre egyszerűen nem megyünk. Pont.

lion-king-scar-scar-23037315-500-315.jpg

Ez nem egyszerűen az én személyes agyszüleményem: mind a két főszereplőnk maga is pontosan érzi ezt, hiszen személyes médiaprofiljaikon úgy érezték, hogy feltétlenül magyarázatot kell adniuk arra, hogy miért mentek olyan helyre, ahova egyébként – okkal – nem megyünk.

Kezdem a könnyebben érthetővel: az volt mármost, hogy Tereskova Nagy Kriszta, vagy fordítva, elment a 888.hu-hoz és elmondott egy csomó dolgot. Ezek közül volt néhány érdekes, és néhány ostobácska dolog, de főként kártékony dolgok hangzottak el, melyek véleményem szerint mind az érdekes, mind az ostobácska dolgoknál rosszabbak. Tereskova eddig elég profin egyensúlyozott hideg és meleg között, és mindig vigyázott arra, hogy a kierőszakolt médiamegjelenés segítse őt a pályán -ez nem tudom mennyire jött össze egyébként, hiszen ha jól tudom az Orbán képekért 50 ezret adtak per darab, amennyiért még én sem adnék el képet, pedig nem ebből élek. De a politikai cuccokkal mindig úgy hívta fel magára a figyelmet, hogy nyalizásként és iróniaként egyaránt lehessen értelmezni, nyilván az aktuális hatalmi helyzethez passzintva az interpretációt. Ez művészi szempontból nem egy bátor dolog, de valószínűleg hatásos. Most azonban néhány érdekes részletet leszámítva – az OCD-ről szerintem jól beszél és őszintén – főként hülyeségeket mondott. Ezeket nem részletezem, mindenki mazsolázza ki nyugodtan innen. Nekem a személyes kedvencem az interjúból Geszti Péter, mint menő szívtipró, hát, ez még pont nem jutott eszembe eddig, de ha Habony Árpád lehet az ország legizgibb csávója (ezt is Tereskova nyilatkozza) akkor bármi megeshet.  Azzal viszont, ahogy a Ligetről beszél, már szemlátomást a kormánypropaganda pontos visszaböfögését valósítja meg, mindenféle kritikai és intellektuális, vagy akár művészi többlet nélkül. A legócskább propagandaszöveg ugyanis, hogy a szemetes-kutyaszaros ligetet most jól felújítjuk, hiába próbálják megakadályozni, hiszen, mint ezt a Ligetvédők többször is nyilatkozták, a beruházás ellen tüntetők egyáltalán nem azt szeretnék, ha a Liget így maradna, csak azt, hogy funkciójában maradjon így. A tisztítás, további parkosítás természetesen a Ligetvédőknek is célja, ráadásul ez a kormány által elkölteni szándékozott pénz töredékéből megvalósulhatna. Az interjú második oldalán – ha már kiikszeltük a menekültellenes óriásplakátot, és tovább léphettünk – tovább folyik az értelmetlenség, például a Ligetet védők kiokosítása arról, hogy inkább közlekednének BKV-val. Két sorral lejjebb persze hozzáteszi, hogy ő maga 10 éve nem tömegközlekedett.

635952418721077739-1544771720_scar-9.png

Mindenesetre számunkra most nem az a fontos, hogy miket mondott Tereskova, hanem az, hogy miért érezhette úgy, hogy mégsem kellett volna odamennie G. Fodor lapjához? A Facebook-profiljára ugyanis ezt írta ki:

„hát, csodás napra ébredhettem, új ellenségeim születnek ma. igen. kriszti bement az ország legizgibb csávójának, habony árpinak az újságjába nyilatkozni. elmondja h a liget-projekt zsír, hogy mennyire örül, hogy a stadionok után második helyen a művészet áll az állami költségvetésben, hogy a marxizmus mér ment fel a lopás elitélése alól, és hogy mér tüntet a liberalisták szabadság ellenes politikája ellen. kockáztatom azt, hogy a liberális szakmám a művészetemet csak is érzelmi alapon tudja megítélni, mert sértve érzi magát a szabad gondolkodás társaságában.”

Vegyük észre, hogy a művésznő itt azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy Habony Árpád és G. Fodor lapjához bemenni valami fennkölt értelemben bevállalós húzás, afféle kiegyensúlyozott, pártatlan dolog. Szabad gondolkodás. Szinte egybeesni látszik Tereskova célja a Harmadik szempont céljaival, hogy megvalósuljon a szekértáborok nélküli kommunikáció. Csakhogy, mint azt a hamarosan következő TGM esetében is látni fogjuk, korántsem erről van szó.

the-lion-king-s-scar-and-more-prove-disney-has-been-hiding-gay-characters-in-movies-for-de-252723.jpg

A másik emberünk ugyanis nem más, mint maga TGM, a folyamatos offenzívában és örök ellenzékiségben lévő filozófus. Szeretném leszögezni, hogy ez az alapállás szerintem teljesen elfogadható, nem is e fölött kívánok kritikát gyakorolni. Tereskova nyilatkozatával ellentétben TGM interjúszövegében önmagában nem látok sok kivetnivalót, annál inkább abban, hogy ezt a 888.hu-n volt képes elkövetni. Az én véleményemnél talán sokkal érdekesebb, hogy ezt nagy valószínűséggel maga TGM is így gondolja, ellenkező esetben nem jelentetett volna meg egy nagyon hosszú, önigazoló írást a facebook profilján. Ezt az írást olvasni – a sokkal inkább nevetséges Tereskova-féle mentegetőzéssel szemben – rém kellemetlen, hiszen jól látszik, hogy a kiválóan író filozófus minden követ igyekszik megmozgatni annak érdekében, hogy ne kelljen a lényegről beszélni. Van itt példa szekértáborokról, diskurzusról, önazonosságról és ki mit tett le az asztalra sallangoktól elkezdve hosszú történeti és összehasonlító jellegű leírásokra, csak épp arra a problémára nem keresi a választ, mely szerint bizonyos helyekre nem megyünk.

scar-the-lion-king-35925483-1600-900-the-next-maleficent-4-reasons-scar-should-get-his-own-lion-king-spin-off-jpeg-113247.jpg

S e helyütt akkor felhívom a figyelmet arra, hogy milyen bizonyos helyekre nem megyünk, legalábbis szerintem, sőt azt is megmondom, hogy miért nem. Tereskova és TGM állításaival szemben (és ezt legalább az utóbbi szerintem pontosan tudja is) nem az olyan helyekre nem megyünk, amelyek a mi nézeteinkkel ellenkező nézeteket képviselnek. Ilyen helyekre menni valóban párbeszédkészségre és bátorságra utal, és efféle lapokból (szerencsére? sajnos?) több tucat áll rendelkezésre bárki számára, aki bátorságát és dialóguskészségét kívánja tesztelgetni, Ám bármennyire is próbálják a nevezettek azt a látszatot kelteni, hogy a 888.hu pusztán egy jobboldali (szatirikus, nihilista, goromba és még sorolhatnánk a jelzőket) lap, mert a 888 esetében ezek teljesen mellékesek. Ilyen helyekre egészen más okból nem megyünk.

  • Nem megyünk ugyanis olyan helyekre, melyek, mint a 888.hu, egyértelmű kormánypropaganda-termékek, teljesen függetlenül attól, hogy ez a propaganda éppen milyen ideológiát propagandál. A propaganda roppant káros, antidemokratikus és általában véve is egy abnormális dolog, s ezért a propagandaeszközöket nem tiszteljük meg jelenlétünkkel.
  • Nem megyünk olyan helyekre, melyeket direkt módon a demokratikus ellenőrzés fő ágensének, vagyis a médiaszcénának az átszabása, megroncsolása céljából hozott létre maga a kormány, az adófizetők pénzéből. Nem is kevés pénzéből, hanem nagyon sokból.
  • Nem megyünk olyan helyekre, melyek tudvalevőleg nem médiatermékek a szó klasszikus (sőt, valójában semmilyen) értelmében, hanem pusztán az adófizetők pénzén fenntartott, a hatalmasok haveri körét foglalkoztató politikai reklámfelületek. Szinte azt mondanám, hogy főként nem ingyen, de hát tudjuk, hogy semmi nincs ingyen, vagy legalábbis minden után lehet remélni némi fizetséget.
  • Riportokat újságok és médiumok közölnek, így riportot újságoknak és más médiumoknak adunk. A 888.hu viszont ezek közül egyikbe sem tartozik, és igazából nem jut eszembe egyetlen olyan összetevő sem, mely közös tulajdonságként  lenne felfedezhető egy bármilyen értelemben vett újság, és a 888.hu esetében.

 villain-spotlight-series-scar-from-the-lion-king-prepared.png

Ahogyan én látom a dolgot: a 888.hu számára nem azért nem adunk interjút, mert antidemokratikus, gyűlöletkeltő és finoman szólva is megosztó tartalmak tömkelegét zúdítja az olvasóra, hanem azért, mert a 888.hu nem egy újság, nem egy portál, hanem Habony Árpád és  G.Fodor, tehát maga a miniszterelnök. A miniszterelnök pedig nem újságíró, nincsenek kérdései: neki leginkább emberei vannak. Aki pedig bemegy a 888.hu-hoz, az mondandójától teljesen függetlenül a miniszterelnök emberévé válik, és egy értelmiségi vagy egy művész számára nincs is nagyobb csapás, mint bárkinek, de különösen egy miniszterelnöknek az emberévé válni.

lion_graveyard_2_8637.jpg

 

Utóiratocska

Remélem nem kell külön hangsúlyozni, hogy e bejegyzés főszereplőinek a helyében bárki lehetett volna: nem őket hibáztatom, csak szólni szeretnék arról, hogy félreértés esete forog fenn. Mehetünk jobb és baloldali, ha lenne ilyen: semleges helyekre; magas presztizsű és bulvár, haladó vagy konzervatív laphoz, de bizonyos helyekre nem megyünk. A 888.hu szerintem épp egy ilyen hely, és egyelőre nem hallottam elfogadható érvet e vélelmem ellen.

Ha tetszett a poszt, kövesd Facebook-közösségünket, és sose maradsz le a Harmadik Szempontról.

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://harmadikszempont.blog.hu/api/trackback/id/tr208907904

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TothJanJ 2016.07.22. 17:39:57

A 4 "Nem megyünk..." pontodból három kormányzathoz ill. állami-központi hatáshoz kapcsolódik. Szerintem ez egy nem jól megválasztott határ; ha hatalmi pozícióhoz kötöd, és főleg ha a digitális környezetben. A privát média digitálisban sokkal erősebb az államinál (honlaplátogatottsági statisztikák alapján pl.) és az egész összkép decentralizáltabb mint mondjuk a közterületi hirdetések esetében. Szerintem ezt már régesrég belátták, a bevásárlások, vásárlási szándékok effelé mutatnak; csak amíg nem tudják ezeket elfoglalni, addig kísérleteznek sajáttal, jól jönnek majd a tapasztalatok. Kitérő vége.

Tehát azt gondolom, hogy egyének, magánszervezetek által futtatott propagandamédiumokra is vonatkozhatna ez a felszólítás a te gondolatmenetedben, ami szerintem itthon nagyon idegenül hangzik és azt is gondolom, hogy az emberek nagy többsége nem értene egyet ezzel. Illetve akik fel tudják venni az álláspontodat, hovatovább ismerik esetleg élik is, mint talán a TGM, azoknál is fellép egy kis disszonancia az elvi és a megvalósítási levezetés közt, mint látható. Azért, mert egyéni döntésekre erősen hat az, hogy a liberális, kapitalista, individualista kultúra rendszerszinten a mindennapi mikropropagandákra van berendezkedve. Az elvhű (ideologikus) vagy elvtelen (ill. magánhaszon-elvű) meggyőzésekre; a dialógus, a kölcsönös megértés, a reflexivitás stb. teljes hanyagolásával vagy, mert általában ez hatékonyabb, a szimulálásával. Ebben a kultúrkörben élünk (nem mondom, hogy teljesen meghatároz, de azért kondicionál). Ezért el fog menni, nem feltétlen fizetségért vagy mert más előnyökhöz jutni remél, hanem azért, mert ő maga is egy lehetőséget lát ebben, amivel a saját mikropropagandisztikus céljait előmozdíthatja. Ami akár egybe is eshet a propagandamédium tulajának céljaival, vagy legalább egy adott állomásig azok közösek és ez pont a közös részre esik. Művészek, értelmiségiek esetében pl. el tudom képzelni, hogy ez -a saját propagandájuk kifejtése egy másik propaganda által biztosított keretben- erős mozgatórugó.

TothJanJ 2016.07.22. 17:42:29

@TothJanJ: "egyének, magánszervezetek által futtatott propagandamédiumokra is vonatkozhatna ez a felszólítás" nyilván nem arra a változatra gondolok amit írsz, hiszen visszavezetted a 888at a privátig (HA-GFG-OV)

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2016.07.22. 21:19:40

@TothJanJ: Szerintem itt van egy terminológiai különbség közöttünk. A propaganda kifejezés az én használatomban és általában az irodalomban inkább illetve szinte azt merem mondani, kizárólag államhatalmi kommunikációra vonatkozik, privát szektorban ezt marketingnek vagy biznisznek hívjuk. Ez roppant fontos különbség, mivel a sajtónak éppen egy ellenőrző szerepet kell ellátnia a hatalom mindenhatósági törekvéseinek ellenében, és épp ezért ha a hatalom vagy a miniszterelnök közvetlen propagandacélokra lapot alapít (és az állami költés tetemes részét oda szervezi ki) az nem csak mint propaganda káros, de magának a médiának a szerepét is igyekszik deformálni, az ellenőrzést csökkenteni.
Az álam feladata a médiával kapcsolatban alapvetően kétféle: egyrészt, mint passzív feladat, távol kell magát tartania tőle. Ezt garantálja a kommunikációs jogok garmadája, és a média itt kitüntetett szerephez jut. Másrészről, mint aktív feladat, elő kell segítenie a rendelkezésére álló eszközökkel a pluralitást és az igazságos működtetés feltételeinek kialakulását. Na mármost épp ez nem tud akkor megvalósulni, ha az állami pénzeket szigorúan lip service-re költik el haverok által alapított propagandaújságokban ahelyett, hogy a legkülönfélébb véleményen levő orgánumok között nagyjából egyenlően osztanák meg. A 888 szerintem Európában elképzelhetetlen, akárcsak a Metro újság kigolyózása és felváltása a Habony-féle Lokállal. Ilyet maximum Moszkvában tudok elképzelni még. Ez szerintem igen problematikus, miközben nem vitatkozom azzal, hogy minden lap mögött állhatnak érdekgazdák (naná); csakhogy azok a saját vállalkozásukat menedzselik, kockázatvállalás mellett, és nem az adóforintokat költik – saját magukra. Ilyen helyre nem megyünk.

TothJanJ 2016.07.22. 23:00:50

"A propaganda kifejezés (...) inkább illetve szinte azt merem mondani, kizárólag államhatalmi kommunikációra vonatkozik"

A szóhasználati különbség biztosan megvan köztünk. Én azért tettem ezt szóvá, mert épp a szakirodalmi rész az, ami nem indokolja az államhatalmi kommunikációra szűkítést. Vannak forrásközpontú definíciók de a nagyvállalatok a marxista vonalon pl. még propagandaképesek az állam mellett. Viszont gyakran tényleg kizárják azt, hogy egy egyén (mint egyén és nem mint hivatalnok vagy vállalati alkalmazott) propagandát folytasson.

Vannak ugyanakkor egyéb; célközönség, szándék, technika (...) központú meghatározások, pl. a Jowett-O'Donnell könyv bevezetője ad egy vázlatot erről. A nagy közönségkedvenc Róka Jolán idézetében az ő saját propaganda-modelljükbeli definíció is úgy hangzik, h "A propaganda szándékos, szisztematikus kísérlet arra, hogy befolyásolják az észlelést, manipulálják a tudatot és a közvetlen viselkedést azért, hogy egy olyan választ érjenek el, ami támogatja a propagandista kívánt szándékát". Illetve a közvélemény-menedzselés van még náluk kiemelve. Ezek az elemek (a tervszerűség, a közvéleményalakítási szándék, a manipulatív eszközök bevetése) nekem elég jól lehatárolják a jelenséget ahhoz, hogy az államhatalmi alkalmazást csak egy altípusának értsem. És ez szerintem hasznos is, mert a propaganda egy telített fogalom számos negatív konnotációval.

A sajtó ellenőrző szerepe tényleg fontos. Az most mellékes, hogy ezt a szerepét ámblokk itthon a 888 és tsai előtt sem töltötte be elégségesen és utána sem fogja, ami szerintem lényeges; hogy ilyen ellenőrző szerepet csak az államhatalomtól függetlenként tud betölteni, a függetlenség viszont nem jelent autonómiát. Értsd, lehet független az államhatalomtól de függhet közben másik, ellenérdekelt hatalmi centrumtól (priváttól, vagy másik államitól) és így is tudja ellenőrizni, számonkérni az állami hatalmat. Ennek a helyzetnek a felderítése sokszor képtelenség, az egyszerű ember csak azt látja hogy vannak sajtótermékek amik számonkérnek, lelepleznek, kritikusak stb.; és azt hiszik működik a demokratikus kontroll, holott lehet, hogy szó sincs erről. És ezt a bizonytalanságot az államhatalom ki is használja, lásd sorosozás.

A saját vállalkozás menedzselése és az adóforintok költése közt (itthon mindenképp) akkor van különbség, ha minden egyes olyan magyar médiumot átsorolok az első kategóriából a másodikba, ami egy korábbi államaparátus, egy korábbi hatalmi helyzet által juttatott adóforintokból alapozta meg magát. A Lokállal leváltott Metro újságot 2011-től adja ki Simicska L. érdekköre, az eredeti Metro International 2012-re eladta az össze európai Metro újságot; szóval nem a svédeket váltották le, hanem egy szintén adóforintokból meghízlalt korábbi jóbarát potenciális propagandafelületét egy másik, de már államilag irányítható propagandafelületre. Teljesen egykutya, csak a propagandista és a propagált célok változnak.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2016.07.22. 23:20:03

@TothJanJ: azért arra nem volt példa korábban - Róka Joláááááán???? - hogy egy olyan ember, amikről a miniszterelnök nem hajlandó megmondani, hogy kicsoda, hirtelen a teljes kormányzati médiaköltség oroszlánrészét megkapja propagandafelületek alakítására. A tartalom ugyancsak very interesting, Simicska ide vagy oda, azért a valamikori Metro és a Lokál között kb akkora a különbség, mint a Playboy és a Szuperinfo között.

Nemzetközi szakirodalomban a propaganda kifejezést én mindig államhatalmi kontextusban (bolsevik vagy náci ) olvasom, bár egyértelmű, hogy módszertanilag ugyanúgy működik kb mint az advertising, csak politikafilozófiai szempontból egészen más. Egy amerikainak a business departmenten biztosan nem mondhatod azt, hogy propagandával foglalkozik mert leharapja a fejed, ennek a szónak nagyon komoly negatív konnotációi vannak. Ezért mondom hogy szerintem a totalitásra törő államhatalom kontextusában szokásos alkalmazni, nem másutt, bár mégegyszer, a céljai nyilván a marketingeseknek is hasonlók.

TothJanJ 2016.07.22. 23:40:54

@harmadikszem: a business departmenten elmondom a tagnak, hogy a propaganda az teljesen más mint a PR, hiszen a PR ideális esetben kétirányú és valamennyire szimmetrikus folyamat (közben jelentőségteljesen nézek rá), míg a propaganda általában nem. Zavartan motyogni fog valami válaszfélét és balra el :)

A mérték példátlanságával egyetértek; és az is példátlan, hogy az most konkrét személyhez is köthető.

TothJanJ 2016.07.22. 23:49:43

@harmadikszem: Róka Jolán a Jowett/O'Donnell-féle "Purpose model of propaganda" propaganda-meghatározását fordította le és azt másoltam be, nem ő maga adott rá egy definíciót. Vagy miért kapja szegény azt a négy kérdőjelet?

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2016.07.22. 23:59:20

@TothJanJ: nem mennék bele, ismertem személyesen :D Tudom, hogy onnan fordították de nem azért mert olyan okos vagyok hanem megnéztem gyorsan a könyvüket, aminek a címe elég érdekes, Propaganda and Persuasion, A wiki szócikk is e körül egyensúlyozik, de érdemes megfigyelni a tudattalan szerkesztési elveket is: a propaganda szócikk kb 10 képe közül mindegyik politikai kontextusban szerepel. Szerintem tehát a propaganda szó szerint értve a 20 századtól, de a második felétől mindenképp politikai kommunikációra utal, más kommnikációkra csak metaforikusan, a funkcionális analógia okán.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2016.07.23. 00:03:59

Találtam még egy jót és egyszerűt: a propaganda az ellenfél befeketítését is tartalmazó vagy erre építő politikai stratégia, míg a meggyőzés pusztán valami mellé állítás. Ezért tipikus a propaganda a politikában, és a meggyőzés a reklámban. Itt egy érdekes összehasonlítás, nekem bejön, nyilván azért is, mert hasonlókat mond mint amit én gondolok :D

www.differencebetween.com/difference-between-propaganda-and-vs-persuasion/