Harmadik szempont

Közéleti kérdésekről szintézist keresőknek.

Jót tenni jó

2016. augusztus 10. 15:47 - harmadikszem

2739817946_c7818867de_z.jpg

A napokban azt kérte tőlem valaki, hogy mondjam meg, mi a jó abban nekünk, magyaroknak, ha menekültek ezreit kell elszállásolnunk. Na jó, nem pont ebben az úri megfogalmazásban hangzott el a dolog, és talán a ’kérte’ is némi eufemizmust tartalmaz, de lényegét tekintve azt gondolom, hogy ez nem csak egy jó kérdés, hanem egy olyan kérdés, ami meglehetősen uralja a menekültkrízissel és a migrációval kapcsolatos közbeszédet. Mind a pro, mind a kontra oldalon.

A pro oldal nem csak nálunk, de világszerte is azt hangsúlyozza (például, és sok egyéb mellett), hogy a bevándorlással megoldható lenne a csökkenő népességszám következtében fellépő problémák jó része, vagy azt, hogy számos hiányterületen a bevándorlók mindig is remek munkaerőt jelentettek.

A kontra oldal nem csak nálunk, de világszerte is azt hangsúlyozza, hogy a bevándorlás problémákat okoz(hat) a közbiztonságban, a szociális ellátó rendszerben és olyan feladat elé állíthatja a társadalmakat, melyekre azok nincsenek felkészülve.

Mindkét válaszra jellemző, hogy a ’jó’ egy meglehetősen eltorzított, vagy legalábbis leszűkített, haszonelvű fogalmával dolgoznak. Természetesen ezek a fenti érvek fontosak és szükséges megvitatnunk őket, de a 'mi a jó abban nekünk, hogy menekülteket kell elszállásolnunk?” kérdésre nem adnak kielégítő választ. A kielégítő választ továbbra is keresnünk kell, és ebben a bejegyzésben ehhez nyújtok egy harmadik szempontot. Előtte egy illusztrációs történet.

1bb0b59.jpg

A nyár elején igen bájos körülmények között és vidám hangulatban – a fogorvosi rendelőből kilépve –  találtam egy szárnyaszegett madárkát az úttesten. Óvatosan betettem a táskámba, és hazavittem. Majd a nap további részét családilag azzal töltöttük, hogy a madárka számára megtaláljuk a lehető legjobb megoldást. Készítettünk neki ideiglenes szállást, majd végighívtuk az összes környékbeli mentőállomást. Több órás munka után sikerült elérni valakit, aki – bár egy másik városban – de el tudta vállalni a kismadár szakszerű ellátását. A nyomozás, az ideiglenes ellátás, a telefonálgatás és a kocsikázás a haszonelvű ’jó’ értelmében semmiféle jót nem adott nekünk. Sőt, inkább meglehetősen sok munkát és némi anyagi áldozatot jelentett. Ha azonban megkérdezte volna valaki tőlem, hogy mi volt a jó abban, hogy ezt a kismadarat megmentettük, azt mondtam volna neki: csakis az, hogy jót tenni jó.

A Hans Küng által vezetett Projekt Weltethos a legnagyobb világvallások közös etikai alapját kereste, és némi egyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy a kutatás (és minden tapasztalat) szerint a vallások mindegyike azt tanítja, hogy akárhogy is megyen a világ, egy bizonyos. Jót tenni jó.

large.png

S valóban, például a buddhizmusban, a szenvedés csökkentése maga az általános jó. Ha egy helyzetben azt látjuk, hogy csökkenthetjük a szenvedést, akkor az ehhez szükséges cselekedetek megtétele maga a jó. Nem azért, mert jobban érezzük magunkat tőle. Nem azért, mert kapunk érte valamit. Nem azért, mert mások jónak fognak gondolni minket és jobban fognak tisztelni. Hanem azért, és sokszor csak azért, mert jót tenni jó. A karma által – annak, aki hisz ebben – a jó hovatovább intézményesül is: a sors formájában.

last_judgement_8.jpg

A keresztények számára egyáltalán nem lehet meglepetés, hogy jót tenni jó. A szentírás egészen pontosan fogalmaz ezzel kapcsolatban, ráadásul az Utolsó Ítélet kontextusában, vagyis azzal kapcsolatban, amire a keresztény élet irányul. Nincs mese, mondja az Úr, a szerint fogtok megítéltetni, hogy adtok-e enni az éhezőnek, inni a szomjazónak, befogadjátok-e a jövevényeket, felruháztátok-e a mezíteleneket, meglátogattátok-e a betegeket és a foglyokat.

Egészen világos, hogy másokat etetni és itatni egy szűk és haszonelvű értelemben egyáltalán nem ’jó’ nekünk, hiszen fáradtságos, nekünk kevesebb ételünk és italunk marad, és nem nagyon remélhetünk viszonzást. A jövevények befogadása mindig teher és kockázat, ruhákat venni vadidegeneknek kész csőd, a látogatások pedig drágák és fáradozással terhesek. Nem beszélve a haszontalanságról. Ezeket a cselekményeket csak akkor érdemes megtenni, ha hisszük, hogy jót tenni jó.

61044660893dbc3c7b4e09d07aacdf81.jpg

A filozófiai kritika viszont nem a buddhizmussal vagy a keresztény tanítással, de egy Kant nevű kiváló gondolkodóval jutott el odáig, hogy a morális alapú jó tulajdonképp a jó szándékon, és semmi máson nem alapszik. Sőt, más előnyök egyenesen kizárják az adott aktus jó voltát. Ha valamit azért teszek, hogy általa gazdagodjak, az nem jó, hanem okos üzlet, vagy egyenesen befektetés. Ha azért teszem, hogy mások szeressenek érte, akkor ügyes önmarketing. Ha azért teszem, mert élvezetemet lelem benne, akkor nem valami jó, hanem valami élvezetes dolgot tettem. A jó-nak ugyanis egyetlen jutalma és értelme abban áll, hogy jót tenni jó.

Természetesen a modern pszichológia ezek mellett messzemenően kimutatta, hogy jót tenni biológiai (hormonális, kortikális sőt pszichoneuroimmunológiai) szempontból is rendkívül kedvező élettani hatásokkal jár, pozitív mentális és lelki hatások kísérik, és normális társadalmi viszonyok közepette ehhez mérhető társas előnyök is átszármaznak. Ennek ellenére fontos tudni, hogy jót tenni nem elsősorban egyfajta fizikai és mentális edzésprogram (bár annak is tökéletes), hanem pusztán azért cselekszünk jót, mert jót tenni jó.

Ha tehát ma valaki azt kérdezné tőlem, hogy mi a jó abban nekünk, magyaroknak, hogy menekülteket szállásolunk el, akkor azt mondanám a fentiek alapján, hogy nem azt kell néznünk, vagy nem elsősorban azt, hogy mi a jó abban nekünk, mert részleges jó ebben a szűk értelemben nem létezik. Nekünk pusztán hasznunk, profitunk, előnyünk és más parciális javadalmaink lehetnek, mert a ’Jó’, az mint olyan, egyetemes. Ha pedig a részleges haszon és az egyetemes jó között kell választanunk, akkor nem csak a világvallások etikája, de a kritikai filozófia is azt tanítja nekünk, hogy a jót választani nem csak kívánatos, de egyenesen ez a kötelességünk.

Ha tetszett a poszt, kövesd Facebook-közösségünket, és sose maradsz le a Harmadik Szempontról.

18 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://harmadikszempont.blog.hu/api/trackback/id/tr9710116634

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kathiferi 2016.08.10. 19:02:02

Jót tenni jó... Igen, valóban, ez nagyon igaz. és szép gondolat. DE !!!
Ha egy migráns lenne, vagy csak száz, vagy ezer, már régen megoldotta volna Európa (vagy Magyarország) a kérdést... A probléma ott van, hogy NEM TUDJUK, HOGY MENNYI VAN !!! Nem azzal az 1.279 migránssal van a baj, akit ide akarnak telepíteni, hanem azzal, hogy nem tudják megmondani Európa vezetői, hogy az 1.279 után MÉG MENNYI LESZ ! Egyébként is, akit ma , általánosságban migránsnak nevezünk, azoknak a többsége egyáltalán nem migráns, nem menekült, hanem KÖVETELŐZŐ TÚRISTA ! Mert minek másnak lehetne azokat az embereket nevezni, akik GERMANY-GERMANY kiabálással vonulnak végig Európán ? Követelőző túristák, hogy Ők, Németországba AKARNAK menni. Lennének Európának törvényei, amiket lehetne alkalmazni, de ezek a törvények néhány száz, esetleg néhámy ezer ember esetén működnek, és nem többszázezer, vagy többmillió ember esetében.
A blog címében lévő "harmadik szempont"-ot magamban úgy fogalmaznám meg, hogy a mibráció egy NAGY LEHETŐSÉG Európa számára. Igen ám, de ez a lehetőség SOKOLDALÚ. Ezalatt azt értem, hogy miközben OLCSÓ MUNKAERŐ jön Európába, aközben ellenőrizetlen identitású emberek százai és ezrei IS jönnek Európába. Miközben VÉRFRISSÍTÉS Európa számára a migráció (ezeket a szavakat az Európai Bizottság elnöke mondta, saját fülemmel hallottam), aközben ez a vérfrissítés inkább vérfertőzés is lehet, gondolva arra, hogy az iszlám vallás megengedi az unokatestvérek közötti házasságot. Miközben ÖSSZETARTÁS-ra ösztönzi a migráció az embereket, aközben ékeket ver, és árkot is ás az emberek és embercsoportok közé a radikális nézetekkel, az európai kultúrától NAGYON IDEGEN gondolkodásmódtól (Sharia törvények, nőkkel való bánásmód, stb...stb...). Miközben sokszínűséget hozhat a bevándorlás az "unalmas" Európába, aközben ez a sokszínűség elveti a békétlenség magvait is.
Szóval, szerintem a migrációnált TÖBB A KÉRDÉS, MINT A VÁLASZ !!!.
Sajnos, de az egész bevándorlás, néhány európai vezető ködös, nem kellőképpen meggondolt, átgondolatlan, és éppen ezekért NAGYON VESZÉLYES gondolatai alapján indult meg, és a palackból kiszabadított szellemet már nem tudják fékentartani, hanem megpróbálják szétosztani a felelősséget.
A bevándorlók szétosztása egyben a felelősségük szétosztása lenne.
Csak nem jött be a számításuk, mert hiába beszélte meg 4 - 5 nagy ország vezetője zárt ajtók mögött ezeket a dolgokat, vannak olyanok, akik másképpen gondolják ezeket a témákat (nem is kevesen).
A NEMZETÁLLAMI Európa csap össze a FÖDERÁLIS Európa szándékával.
Európai politikusok játszanak a politika homokozójában, miközben emberek tizezrei és százezrei (milliói?) vándorolnak országokon kereszutül, a jobb élet reményében.
Sántít a kismadaras példa, mert természetesen ha találunk egy segítségre szoruló élőlényt (legyen az ember, vagy állat, mindegy), természetesen a legtöbb ember segítene. Vajon akkor is segítene MINDENKI annak az egy kis madárnak, ha tudná, hogy a kismadár megsegítése után, egymillió kismadár fog rövidesen bejönni utána a lakásába ?????
Ha egyértelműen, és körülhatároltan meg vannak fogalmazva ÉRTELMES CÉL-ok, akkor az ember (én legalábbis igen) kész áldozatokat hozni, kész dolgozni, és küzdeni. Sajnos azonban itt ebben a témában nincsenek megfogalmazva a célok, de azt várják el az emeberektől, hogy mégis hozzanak áldozatokat.
Miért is küzdjek, miért is hozzak áldozatokat ???
Mert ez egy NAGY LEHETŐSÉG ??? Ez a válasz ez KEVÉS !
Nagyon hiányolom azokat a riportokat, amiben bemutatnák, hogy azok közül a családok közül, akik most bevándoroltak, és megkapták a lehetőséget, azok hogyan illeszkednek be, hogyan tanulják a nyelvet (német, vagy svéd, vagy dán...)) hogyan járnak a gyerekek iskolába stb...stb...stb...
Mert abban biztos vagyok, hogy a másfél millió bevándoroltnak a döntő többsége nem robbantani akar, meg nem baltával akar hadonászni a vonaton, hanem egyszerű és NORMÁLIS ÉLETET AKAR ÉLNI, és már élnek is sokan. Na, ezeket az eseteket miért nem mutatják be??? Őket miért nem látjuk ??? Mert akkor esetleg más lenne az októberi szavazás eredménye, mint amit pártunk és kormányunk elhatározott...
Sajnos, itt tartunk...

TothJanJ 2016.08.10. 20:54:36

Ezeknek az embereknek a nagy része nem akar nálunk tartózkodni. Illetve; nem nálunk akar tartózkodni. Milyen befogadásról beszélünk tehát ott, ahol a leendő befogadott nem kér belőlünk? Általánosabban is lehet: hogy cselekedjünk jót olyanokkal, akiknek nagyon konkrét elképzeléseik vannak arról, hogy azt a jót hogyan, milyen formában akarják, hogy megcselekednénk velük.

Hogyan is reagáljon az ember mondjuk arra (ez az én valós sztorim. Jó régi, de megmaradt), ha odajön valaki hozzá liturgia után azzal, hogy feljött 3 napra Pestre, szegény és nincs hol laknia, segítenék-e? Amikor felajánlom neki hogy aludjon nálunk akkor arra azt mondja, hogy inkább adjak neki háromezer forintot és abból elalszik a pályaudvaron!? Mikor mondom neki, hogy egyrészt nem értem, másrészt amúgy is csak egy ezrest tudnék neki adni mert nekem sincs munkám, se több pénz most nálam, akkor arra meg az a válasz, hogy neki csak háromezer kell, ezer nem, és ott van a bankautomata (mutatja) onnan tudok még kivenni ha van nálam kártya.

Nem akarok abszolút áttételt alkalmazni, biztosan vannak olyan valós háborús menekültek, akik feltétel nélkül megköszönik, hogy végre biztonságos országban vannak, fedéllel a fejük felett, az állam törekszik nekik ellátást biztosítani stb. De nem hiszem, hogy ez az általános, sőt szerintem a többsége azoknak, akik 2015 augusztus-szeptembere óta jönnek Európába nem ilyen. És most nem ISIS-katonákról beszélek.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2016.08.10. 21:22:39

@TothJanJ: értem. De azt biztosan tudod, mi ilyenkor a jó cselekedet. A hajléktalan(ságát állító ember) esetében is tudtad. A többi csak spekuláció.

midnight coder 2016.08.11. 09:42:04

"A pro oldal nem csak nálunk, de világszerte is azt hangsúlyozza (például, és sok egyéb mellett), hogy a bevándorlással megoldható lenne a csökkenő népességszám következtében fellépő problémák jó része, vagy azt, hogy számos hiányterületen a bevándorlók mindig is remek munkaerőt jelentettek."

Ja. Csak más az, amikor Pl. a britekhez odamegy a pakisztániaknak az a 0.1%-a aki remekül beszél angolul, és nem tartja túl fontosnak a vallást és más az, amikor egy iszlamista ország teljes népessége jön át válogatás nélkül. Egy olyan iszlamista országé, aminek a népességéből a szélsőségesek odahaza már lángba borították a saját országukat. Nem barátom, ezek nem fellendítik a befogadó ország gazdaságát, hanem csődbe viszik.

"A nyár elején igen bájos körülmények között és vidám hangulatban – a fogorvosi rendelőből kilépve – találtam egy szárnyaszegett madárkát az úttesten. Óvatosan betettem a táskámba, és hazavittem"
Na ja. Csak nem mindegy, hogy bájos didergő madárkát találsz, vagy szegény didergő mérgeskígyót.

"A Hans Küng által vezetett Projekt Weltethos a legnagyobb világvallások közös etikai alapját kereste, és némi egyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy a kutatás (és minden tapasztalat) szerint a vallások mindegyike azt tanítja, hogy akárhogy is megyen a világ, egy bizonyos. Jót tenni jó."

Kérdés az, hogy ki mit ért a "jó" alatt. Hitlerék is jót akartak tenni, a saját nézőpontjuk szerint.

nemecsekerno_007 2016.08.11. 09:49:08

"Higgyünk Istenben, de tartsuk szárazon a puskaport."

A "Higgyünk"-ig eljutottál :) Egyébként az a gond a migrációval, hogy egy idő után nem lesz hova menni ha Európa is megtelik.

M1nd3gy 2016.08.11. 09:49:22

Tele van az ország szegény és éhező emberrel, de a magadfajta képmutató "jótevők" ezeket messzire kikerülik. Százezerszámra vannak vidéken éhezők, romos kalyibákban élők, akiket megbüntet az önkormányzat, utána az utcára tesz, mert különben rájuk dől a házuk. Minden jelzőlámpánál koldusok kéregetnek, minimálnyugdíjas öregasszonyok árulnak levendulát, hogy miután kifizették a minimális nyugdíjukból a lakásuk rezsijét, és a gyógyszereket, valamit enni is tudjanak. Szóval a jóságoskodók kussoljanak ameddig az országban ennyi a szegény, és forduljanak jó irányba. Eteted a szomszéd gyerekét, amikor a tiéd éhezik?
Hülye képmutató tök.

TothJanJ 2016.08.11. 10:30:14

@harmadikszem: Abban egyetértünk-e, hogy a jócselekedet itt nem a befogadás megtörténte, hanem a befogadás szándékának egyértelmű, érdekmentes kinyilvánítása, amit őszintén meg is akar valósítani a felajánló? Én azt gondolom legalábbis. Az a bizonyos kinyújtott segítő kéz, amire a megsegíteni kívánt sokféleképp reagálhat; pl. el lehet fogadni, el lehet utasítani, el lehet kezdeni alkudozni azon, hogy mennyit és hogyan segítsen (mert különben inkább nem kell) stb.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2016.08.11. 10:53:49

@TothJanJ: ez filozófia és spekuláció. Amit én is szeretek, de ebben a posztban kivételesen nem erről volt szó. Hanem arról, hogy az egyes emberek mit tehetnek nagyon is konkrét helyzetekben. Mondjuk írnak e gyűlölködő posztokat. Mert akármilyen hihetetlen is, a kisember leginkább az instant rasszizmusával és ostobaságával tud ártani, a befogadáshoz és egyéb politikai döntésekhez minden látszat ellenére semmi de semmi köze nem volt, nincs, és nem is lesz.

kacsa. 2016.08.11. 11:50:17

No, már megint idetévedtem... a főoldal vonzó hatása :).
Az egyik ismerősöm (aki egyébként hívő, de nem keresztény) pont az önzetlenség előnyeit, mozgatórugóit próbálja vizsgálni valami megfoghatóbb és számszerűsíthetőbb módszerrel és van abban valami, amit ő mondott: Ha mások tudják, hogy jót cselekedtünk, akkor a többség jó embernek fog tartani, ami jó nekünk (erre van is utalás az írásban). Ha nem tudják, mi akkor is tudni fogjuk, ezáltal jobb embernek fogjuk magunkat tartani, ami jót tesz az önbecsülésünknek. Ez alapján viszont nem magáért a cselekedetért tesszük a jót, hanem mert utólag nekünk is hasznunk származik belőle. Még ha nem is kézzelfogható az a haszon. Na persze ha ez tényleg így is lenne, akkor sem hiszem, hogy bárki így végiggondolná, mielőtt jót cselekedne ;).

A migránsozós témához nincs tuti megoldásom, az érzelmek valószínűleg túl erősek ahhoz, hogy tárgyilagosan véleményt tudjak alkotni. Egyik oldalról ott van, hogy több olyan tisztességes embert ismerek, akik a világ kevésbé békésebb feléből jöttek ide és szegényebb lenne nélkülük ez az ország. Másrészt viszont nagyobb mennyiségű, eltérő külsejű és kultúrájú embert látva óhatatlanul előtör belőlem némi xenofóbia.
Ami az én fejemben nem fér össze, amikor valaki egyrészt hangoztatja, hogy ő milyen jó keresztény, másrészt meg habzó szájjal kelti a gyűlöletet. A kettő az én fejemben ellentmond egymásnak.

N. Barbie 2016.08.11. 12:12:43

@harmadikszem: Ez meg maszatolas es hazugsag.
Undorito, aljas hazugsag rasszistazni, gyulolkodozni meg ostobazni azokat, akik az ilyen szintu tomeges, ellenorizhetetlen nepvandorlas karos hatasait vagy egyenesen veszelyeit emlegetik.

N. Barbie 2016.08.11. 12:21:35

Ja, amugy egy koltoi kerdes.
Miert van az, hogy minden migrans-simogato cikkben, ahol a keresztenyeket pocsokondiazzak a szerzok a "menekultek" kapcsan, mindig csak a keresztenyektol varjak a segitseget?
Mondjuk az izraeleitak miert nincsenek megemlitve? Ja, hogy az nem PC. Merthogy tudomasom szerint ok foldrajzilag is sokkal kozelebb vannak azokhoz az orszagokhoz, ahonnan a menekultek jonnek az EU-ba. Megse fogadnak be egyet se. Ok nem rasszistak, ostobak, gyulolkodok?
A dusgazdag arab orszagok tobbsege szinten zenesz, raadasul meg ezek vallasa, kulturaja is sokszor azonos vagy nagyon hasonlo. Ennek ellenere a a legtobb megse fogad be egyet se, max. dob par millio dollart (van mibol, ez nem nagy kunszt) valamelyik masik orszag menekulttaboranak es ezzel le is van tudva. Ok se rasszistak, ostobak meg gyulolkodok? Mindig csak a keresztenyek meg az europaiak? Erdekes...

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2016.08.11. 12:53:14

@M1nd3gy: annyira mellé lőttél hogy elgondolkodhatnál azon, miért vagy ma a szokottnál is ostobább. Az előző cikkünk pont a mélyszegénységről szólt, amit most számon kérsz rajtunk.

harmadikszempont.blog.hu/2016/08/06/12_valos_rettegnivalo_eros_idegzetueknek

egyébként a hozzád hasonló negyedszintű trollok akkor meg azt írták, mi köze ennek a migrációhoz. Ja igen, kifogások mindig vannak,

N. Barbie 2016.08.11. 13:31:35

@harmadikszem: Kivancsi lettem, hogy miert ostobazol mar megint valakit, aki ramutat egy valos kettos mercere a migrisimizok kapcsan.

Megneztem a cikket a linken, amit mint valami kikezdhetetlen gyozelmi zaszlokent betettel, es ahogy vartam, semmi alapja a nagykepuskodesednek.

Bevezetesnek kezdodik egy teljesen agyrem kovetkeztetessel, hogy szerinted annak nincs oka felni a migriktol, akit nem vesz legalabb 100 korul. Most ne menjunk bele olyanokba, hogy 2016 van, van TV, internet stb., tehat mindenki lathat hireket olyan orszagokbol, ahol ez megvalosult, nem szamit. Szerinted az ember ne legyen okos, hogy mas karabol tanuljon, legyen onmaga is hulye es majd abbol, vagy meg abbol se. Micsoda logika. :)

Utana meg fel van sorolva par hazai problema. Az, hogy felsorolod ezeket, annak valoban, mi koze is van ahhoz, hogy idegen embereken segitesz/elvarod mindenkitol, de a hazai problemakat meg csak felsorolod? Merthogy nem lattam egyiknel se odairva, hogy mi, migrisimogatok ezen problemara konkretan ezzel meg azzal probaltunk/probalunk segiteni es utana mentunk migransokat simogatni, nem, nem, az utobbi megvolt az elobbi meg nem, csak egy felsorolast ert meg.

Szoval barhogy is ostobazol mast emiatt, ez szamodra volt bakloves, ugyanis valoban nincs koze egyiknek a masikhoz ilyen szempontbol.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2016.08.11. 13:49:10

@N. Barbie: már itt is itt vagy te nyíltan rasszista troll? Nem hozzád szóltam de most előre szólok, hogy ha itt tovább folytatod a zsidózást és cigányozást, mint a többi blog alatt, egykettőre repülsz.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2016.08.11. 14:19:31

Összefoglalnók a legutóbbi két cikkünk alatti kommenteket némi tanulság végett.

1. Ha az ember madarakon segítene, az nem jó, mert miért nem kutyákon!
2. Ha kutyákon segítene, akkor az nem jó, mert miért nem embereken (vagy madarakon)!
3. Ha embereken segítene, az nem jó, mert miért pont AZOKON az embereken!
4. És általában véve is, ha valamit tennénk, az nem jó.
5. Ráadásul ugye a jó az relatív – mondták sokan – ezért aztán jobb nem tenni semmit, mert úgyse tudni, mi a jó.

Vagyis a magyar néplélek e nem reprezentatív felmérés szerint leginkább semmit se csinálna szíve szerint. Pató Pál. Más néven a jóra való restség. Mert ugye a jó tett ellen mindig van kifogás – ne ebben nagyon jók vagyunk.

De ez egy nagyon veszélyes létmód, pontosabban talán nem veszélyes, hanem rendkívül bénító. Gyanítom, hogy ezzel a hozzáállással csak egy dolgot lehet: rettentő módon sikertelennek lenni. Átlagos, vagy kicsit az alatti életet élni – és közben remek teóriákat gyártani arról, hogy ki vagy mi miatt nem sikerül az önmegvalósítás. A migrácsok miatt. A migránssimogatók miatt. A Soros miatt. A libsik, a bibsik, a komcsik, a cigányok, a szegények, a gazdagok, a politikusok, az orbánviktor, a gyursányúr, a nácik, a magyarok vagy az USA miatt. Egyedül mi vagyunk azok, akik tudjuk a frankót – csak hát egyedül ténylegesen és mindig mi maradunk a kisebbség.

A sikertelenség mindig frusztrációt szül, a frusztráció pedig mindig agressziót. Akár befelé, szorongás formájában, akár kifelé, például trollkodás formájában, de az agresszió mindig megnyilvánul. Érezni a kommunikáció levegőjében. A megszólalások első szavain. És magán a mondanivalón.

Sed contra – ahogy a régiek mondták – valójában a jó cselekedet mindig kumulatív.

1. aki a madarakon segít, az valószínűleg a kutyákon is, amikor ideje vagyon: mert jót tenni jó.
2. aki a kutyákon segít, az valószínűleg az embereken is, amikor ideje vagyon: mert jót tenni jó.
3. aki ezeken az embereken segít, az valószínűleg segít azokon is, amikor ideje vagyon, mert tudja, hogy jót tenni jó.
4. aki szeret jót tenni, az általában is szeret cselekedni. Jót tenni ugyanis csak akkor lehet, ha egyáltalán teszünk valamit, nem pedig cselekvés elleni kifogásokat gyártunk.

Ha valami nem jó szerinted, akkor csináld jobban. Tedd a jót – ne pedig tagadd a létezését. Ez a siker receptje.

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2016.08.11. 14:56:37

A posztod konklúziója ("jót tenni jó") nyilván helyes (nem "igaz", hanem "helyes"!), de azért ezt magyarázni is kell. Miért helyes ez a megállapítás? És az erre való válaszhoz sajnos (vagy nem sajnos) - bármennyire is mondod fentebb, hogy "filozófia, és spekuláció..." - filozofálni, és spekulálni kell.

Hogy kell ezt tenni? (És most egy kicsit messzebbről kezdem, de csak röviden.) Úgy, hogy egy morális rendszert kell hozzá kidolgozni. Ez nehéz, és problémás dolog. Különféle konkurens morális rendszerek vannak (amelyeknek általában nem is a morál a fő csapásirányuk), amelyek részben átfedőek, részben - és a részletekben - ellentmondóak (egymásnak), részben általános- részben konkrét szabályokat és előírásokat is tartalmaznak. Ha én ezt most mind részletezni akarnám ugye...

A lényeg a lényeg: a morális rendszer nem valami objektív dolog. Hanem, még azokat a fő szempontokat is meg kell találni (az alkotójának) amelyek alapján felépíti azt. Egy ilyen szempont lehet - valóban, mint említetted is - a haszonelvűség szempontja. Pl. az egyének (amúgy nem is tudatos) "maszek erkölcse" leginkább haszonelvű (a gyakorlatban: önző) szempontokra épül. Ilyenformán máris látszik, hogy az individuális haszonelvűség szempontja nem alapozhat meg egy etikát. De ettől még, egy általánosabb, mindenkire kiterjedő, mindenki érdekeit figyelembe vevő (mert vannak ilyen érdekek is) etikában lehet szempont a haszonelvűség is.
Mi lehet még fontos etikai szempont? Pl. lehet úgy etikát építeni, hogy meghatározunk néhány általános fontos értéket. Ilyeneket: az élet; az élet minősége. És utána persze ezeket figyelembe véve építjük fel úgy a rendszert, hogy a további "szabályok" ne sértsék az alapvető értékeket.

Viszonylag könnyű általános, és jó értékeket találni, de egyre nehezebb azokat a gyakorlati élet konkrétabb teendőire levezetni, azokhoz közelíteni. Ez a most működő különböző etikák esetében is megfigyelhető. Pl. minden épelméjű etika tiltja az ölést, no de a részletekben már nagyon különböznek a kit, mikor, hogyan, miért kérdését illetően.

Tehát egy etika akkor jó, ha minél jobban megalapozzák azt, bizonyos kézzel fogható, közérthető, és praktikus elvek. Minél gyakorlat közelibb, és földhözragadtabb az az etika, annál érthetőbb, és akár élvezhetőbb is lesz. És ehhez nem kell feltétlenül haszonelvűnek lennie, illetve ha olyan eleme is van, akkor az egy közösségi haszon-elvet figyeljen, és ne az egyéni, önző, individualistát. De mindenképpen meg kell mondanunk ezen kiindulási pontokat - illetve kelleni nem kell, hiszen a közönségnek nincs igénye a kidolgozott, racionális etikák iránt, de a filozófiai igényesség miatt ez elvárható.

Most amikről én itt beszélek, azok persze csak általános szempontok, irányelvek. Az indított erre - ahogy az elején is jeleztem - mert azt kevésnek találtam, ha csak annyit mondunk, hogy valami jó, mert jó, és kész. Alapozni kell a dolgokat. ;-)

Viszont ahhoz, hogy a menekültekkel mit kell csinálni, mi lenne a jó (célszerű, hasznos), jóformán etika sem kell. Ezt teljesen racionális, és pragmatikus módon is lehet intézni. Mi egy szövetségi rendszer tagjai vagyunk (EU). Ez a szövetség sajnos nem eléggé sző, inkább foszlik, de azért jobb, mintha ennyi sem lenne. Egy szövetség jogokkal, és kötelezettségekkel jár. Az a tag, aki csak a jogok kosarából vesz, de oda nem tesz, az áruló, és haszonleső. Vagyis arról van szó, hogy a szövetségnek arányosan kell viselnie a közterheket. Ha már azok fennállnak, és ha már azokat nem lehet valahogyan elhárítani, vagy csökkenteni. Ha már megvannak, akkor nincs apelláta, kibúvó, hanem állni kell ami a kötelesség. Ez lehet, hogy rossz, kellemetlen, és hátrányokkal jár, de akkor is. És hogy miért? Ez is egyszerű (ez nem kvantumfizika): a nagyobb, magasabb rendű jó érdekében. Az unió, az integráció, az internacionalizáció (szemben a széttagoltsággal, a viszállyal, a nacionalizmussal), jó, és helyes dolog, azt fenntartani erősíteni kell. Az emberiségnek (benne neked is, nekem is, és a most ez ellen kardoskodó agymosott nacionálfasiszta, egoista kis hülyegyerekeknek is) hosszú távon az a jó, ha az Európai Unióból idővel Európai Egyesült Államok lesz. Aztán meg... És ehhez bizony áldozatokat is kell néha vállalni. De ez a része pofonegyszerű - csak az említett kis idióták nem értik meg -, a filozófiai etika, az nem egyszerű, de ez igen. ;-)

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2016.08.11. 15:17:52

@ipartelep: +1

a kanti morálfilozófiában azért elég jó érvek vannak a mellett, hogy egyedül a jó szándék az, ami a priori jó. Persze nem kell kantiánusnak lenni, én se vagyok az, de a gondolatmenete akkor is lenyűgöző. A hasznosságon alapul etikák, például Spinoza etikája vagy akár az amerikai pragmatizmus szerintem nem az eredeti értelemben vett jóról, hanem racionalizálható cselekvési tervek axiómáiról szólnak. Azokon megugye nincs mit vitatni, noha elvethetőek az egész rájuk épült rendszerrel együtt, választás kérdése.