Harmadik szempont

Közéleti kérdésekről szintézist keresőknek.

Párhuzamos valóságok - mire megy el annyi pénz a felsőoktatásban?

2016. november 19. 19:48 - harmadikszem

slide_03.jpgAzt gondolom, mindenki tudja, hogy az amerikai top egyetemeken dől a lé, a magyar egyetemek viszont egyre kevésbé vannak kitéve a pénz káros sugárzásának. Azt azonban talán már kevesebben gondolták végig, hogy mire is költik a bűnös nyugaton azt a temérdek pénzt. Hogy megpróbáljunk kilépni a sztereotípiákból, a héten készítettünk egy-egy interjút egy amerikai top egyetem illetve egy magyar egyetem tanársegédjével, hogy a különbségeket már eme belépő szinten is tudjuk érzékeltetni. Következő összeállításunk a leülepedett információk (nem mellék)terméke.

Ami elsőre eszünkbe jutna, az nyilván a fizetések különbsége, s bár az USA-ban nincs kötött bértábla, mint nálunk, azért nyugodtan lehet egy bő 10-es szorzóval számolni. Természetesen, mint hamarosan kiderül, nem ez a legfontosabb különbség.149300f22e2fa0c4fec46ea9d5e573e1.jpg

Magyarországon a doktori fokozattal rendelkező egyetemi tanársegéd ugyanis nettó 115.000 forintot visz haza. Tehát ez mindazokra vonatkozik, akik voltak olyan kitartóak, hogy az 5 éves egyetemi képzés után megcsinálták a 3 éves doktori képzést (nagyobb részük önköltségen), van minimum két nyelvvizsgájuk (ez kötelező a PhD fokozathoz), sikeresen megvédték a doktori értekezésüket és van némi (általában legalább két-három év) egyetemi oktatói tapasztalatuk óraadóként.

Na de ne szaladjunk előre! Mihez kezd tanerőnk amerikai kollégája a PhD értekezésével? Riportalanyunk először is kapott egy fél éves fizetett kimenőt egy roppant egzotikus helyen, ami arra szolgált, hogy könyvvé alakítsa doktori disszertációját. Ehhez természetesen kell a levegőváltozás is. Ebben az időszakban – a kimenő mellett – természetesen továbbra is kapta a tanársegédi fizetését, hiszen most is az egyetemnek dolgozott: jó könyvet írt, amire sokan fognak majd referálni, ezzel növeli majd az egyetem hírnevét, besorolását, s végeredményben, a materiálissá konvertálható szellemi tőkéjét. Egyeteme befektetett újdonsült tanársegédébe.clocktimetraveltunnelman.jpg

Ezalatt magyar kollégája próbálja összekalapozni azt a pár százezer, de akár egymillió forintot is elérő költséget, amibe itthon egy könyv kiadása kerül. Természetesen mindezt folyamatos terhelés mellett, nem ám fél éves fizetett szabadságon, pláne nem a Bahamákon.

Apropó terhelés: hány órája is van a tanársegédnek? Magyarországon hetente 14 a kötelező, de a legtöbben 16-18 órát tanítanak, és persze ehhez hozzájön a levelezős képzés, az adminisztráció és más kari vagy intézeti feladatok. Amerikai riportalanyunk jóval szerencsésebb helyzetben van, hiszen munkahelyén tudják, hogy a minőség és az idő egymással szorosan összefügg. Emberünk páratlan félévekben 2, páros félévekben 4 órát kell, hogy tartson, persze csak akkor, ha épp nem ír könyvet vagy csinál mást (de erről később).dreamspara10.jpg

Az sem mindegy ugyanis, hogy mit tanítanak az illetékesek. Magyar barátunk esetében a válasz könnyű: mindent. A tanársegéd tipikusan az az ember, aki a minimálfizetésért halálra dolgoztatható, bármit a nyakára lehet tenni: taníts angolul, taníts olyan dolgokat, amihez abszolút nem értesz (majd előreolvasod, az az izgi) és persze szervezz konferenciát, utaztasd a hallgatókat. Persze a kutatásra és valódi eredményekre így nem annyira jut idő. Ezzel szemben az amerikai tanársegéd kizárólag azt tanítja, amiről a könyvet is írta, ami a legszűkebb tudományterülete. Amiben, valószínűleg, az egyik legjobb a világon, hiszen évekig csakis ezt a szűk témát kutatta. A jó egyetemeken ugyanis mindenki azt tanítja, amihez nagyon, de nagyon ért – így jóval kevesebb órát kell tanítania, de az legalább olyan.images_duckduckgo_com_64.jpg

Na de nézzük csak tovább, mit is tanít amerikai doktorunk, miután a fizetett féléves nyaralás során könyvvé alakította disszertációját (közben talán már magyar kollégánk is összeszedte a kiadáshoz szükséges pénz felét mondjuk fordításból vagy hétvégi korrepetálásokból). Hát megmondom: semmit! Ugyanis egyeteme amerikai, majd később európai körútra küldi, hogy a frissen kiadott (egyébként a világ egyik legjobb kiadójánál megjelent) könyvét promózza. Költséges, drága dolog ez – de hihetetlenül hasznos. Sem a tanársegédnek, sem témájának, de az egyetemének sem kell jobb reklám, mint hogy különféle nemzeti és nemzetközi fórumokon beszél a munkájáról, súlyos ismertséget és az ezzel járó idézettséget hagyva maga után. Folyóiratok, kiadók érdeklődnek a jövőbeli tervek iránt, névjegykártyák cserélnek gazdát. Ami végeredményben a körutat finanszírozó egyetem minősítésének válik majd mérhetetlenül a hasznára. New York – Los Angeles – Ann Arbor. London – Párizs – Berlin – Budapest.

Apropó Budapest! Magyar doktoranduszunk egész nyáron lángost árult a Balatonon, ezért ősszel összejött neki a könyvkiadásra szánt pénz. Most azt tervezi, hogy egy fél év múlva kikunyerál egy termet az egyetemén, ahol szigorúan pogácsa és víz mellett 20-30 kollégát és barátot meghív, és dedikálja nekik a könyvét. Tudja, hogy soha ezek közül senki nem fogja lehivatkozni, elolvasni se nagyon, de valaminek muszáj reprezentálnia, hogy történnek a dolgok. Ha már ennyit költött rá, ugye.parallel-universe_1024.jpg

Azt kapod vissza, amit beleadsz – mondja a karma törvénye, és az egyetemi működések ezt látszanak alátámasztani. Az amerikai egyetemek gazdagok – de sokat is invesztálnak abba, hogy magas színvonaluk megmaradjon, újratermelődjön. Magától ez nem működik – mint látjuk a hazai példán.

 

Ha tetszett a poszt, kövesd Facebook-közösségünket, és sose maradsz le a Harmadik Szempontról.

 

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://harmadikszempont.blog.hu/api/trackback/id/tr2111974604

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sir Galahad 2016.11.20. 22:50:38

A szerző rájött, hogy Amerika gazdagabb, mint Magyarország. Hű, de érdekes felfedezés!

chrisred 2016.11.21. 05:44:09

@Sir Galahad: Inkább arra, hogy miért is lesz mindig is gazdagabb.

konrada 2016.11.21. 07:44:29

@chrisred:
Jaja. Mert USA gyarmatosít, gyarmatosítani fog, mi meg maradunk gyarmat...

Sir Galahad 2016.11.21. 08:17:18

@chrisred: Milyen jó lenne, ha minden problémát meg lehetne oldani egyszerűen az ok és az okozat felcserélésével!

MIÉRT NINCS MINDEN MSZP ÉS FIDESZ TOLVAJ.BÖRTÖNBEN 2016.11.21. 08:46:14

Poszter el van tévedve. A kutatók cikkeket írnak, amikben egymást hivatkozzák. Könyvet a legritkább esetben adnak ki. A magyar kutató hátránya inkább az, hogy nem kap pénzt a kutatásaira, utazásokra.

konrada 2016.11.21. 09:38:33

@a gyűlölködő uszítás eredménye, egy rendőr meghalt:
...egyeteme válogatja. A poszter - de talán te is - meglepődnél mi pénz megy el kutatásokra, utazásokra egy-egy egyetemen (nem beszélve a külön órákról), így az itt oly megsíratott alapbérnek milyen kevés köze van a nettóhoz...

chrisred 2016.11.21. 18:02:00

@konrada: Igen, a szellemi centrumok gyarmatosítanak, a perifériák gyarmatok maradnak.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2016.11.22. 14:57:22

@a gyűlölködő uszítás eredménye, egy rendőr meghalt: baromság. A cikkben assistant professorokról volt szó tenure track-en, ez tipikus postdoc állás, a szerencsésebbeknek. Jobb helyeken 3-4 q1-es folyóiratcikkből írják a disszertációt, majd ezután kiadják egy jó kiadónál könyv formátumban. A szokásos eljárások szerint fordítva mindez ugyebár nem lehetséges. Nyilván a TATK-on vagy a pszichológián inkább így van mint a pure matemtikában, ahol valóban nem divat a könyvkiadás, mivel nincs ember a Földön akit érdekel(ne).

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2016.11.22. 14:58:02

@konrada: amiből nyilván a tanársegédek szakítanak a legjobban, aha. Vagy várjunk csak: nem.

MIÉRT NINCS MINDEN MSZP ÉS FIDESZ TOLVAJ.BÖRTÖNBEN 2016.11.22. 15:50:01

@harmadikszem: Minek adnák ki könyv formában? Teljesen értelmetlen.

A folyóirat cikkeket bárki elolvashatja. A könyvet ki veszi meg, és minek?

Természetesen írnak a kutatók könyvet, de inkább oktatási célzattal, a már kiforrott eredmények összegzésére. A friss kutatási eredmények közreadása referált folyóiratokban történik.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2016.11.22. 16:28:39

@a gyűlölködő uszítás eredménye, egy rendőr meghalt: azért hal éhen akkor az oxford university press, az MIT press, a Routledge az Elsevier a Princeton University Press meg az összes többi zsír gazdag kiadó? Jaaaaaa most már értem! Köszi! És akkor azért van az is, hogy tök mindegy, hogy egy OUP-es könyvre adott hivatkozások száma a google scholar szerint 4-5-6 ezret is elérhet? Vagy néha 40ezret?

Picit gondolkodjunk már mielőtt kommentelünk pls.

TothJanJ 2016.11.22. 17:05:52

@eztanevetnemidézem:

szakterülete válogatja, hogy az azon dolgozók jellemzően milyen céllal írnak könyveket. Humánosoknál, társadalomkutatóknál a monográfia ugyanolyan fontos (néha még fontosabb) tájékozódási pont és közlési felület a kutatónak, mint a folyóiratcikk.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2016.11.22. 18:50:41

@TothJanJ: nyilván. De egyesek azt gondolják h azért mert néha rászkennelnek az index tudomány rovatára és szeretik vacsora közben a natgeót nézni már mindent tudnak a tudomány egészéről. Eszem megáll.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2016.11.22. 20:45:47

@harmadikszem: Megnéztem pl David Crystal-t aki vitán felül az egyik legnagyobb élő nyelvész (ami azért a phuák közül a leginkább egzakt tudománynak tekinthető). Nos a 10 legtöbbet idézett közleménye gyakorlatilag könyv formátumú. Ennyit arról, hogy miért írnának már a tudósok könyveket, eh.

scholar.google.hu/scholar?hl=hu&as_sdt=0,5&q=david+crystal

Assistante 2016.11.26. 09:36:39

Tanársegédként dolgozom Magyarország első egyetemén. Az előző tanévi mérlegem: 950 kiosztott kollokviumi és szemináriumi jegy két félév alatt. Egy félévben legalább 250 hallgatót kell tanítanom, ebből évente 100 fő új (ezt csak a megjegyzendő új nevek, az évközi dolgozatok javítása stb. miatt írom). A heti kötelező óraszámom 16, nem 14. Ha az utóbbi, akkor az ember örülhet, hogy már kinevezték adjunktusnak. Ennek ellenére imádom, amit csinálok, szeretek tanítani és a hallgatókkal együtt dolgozni. A jelenlegi fizetésem nettó 134.000 Ft, ami természetesen vicc, de legalább van.
Alapos kutatásokra, innovációra, kreativitásra és a PhD-értekezésem befejezésére alig marad idő. De marad. Valahogy megoldom.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2016.11.26. 10:51:03

@Assistante: respect és fel a fejjjel (amúgy meg a javaslatom: postdoc azonnal nyugaton)