Harmadik szempont

Közéleti kérdésekről szintézist keresőknek.

5 gyakori hazugság a magyarokról

2017. július 21. 20:02 - harmadikszem

140515_kids_lying_png_crop_original-original.png

Ha Ön is túl sokat néz úgynevezett közszolgálati médiát és amúgy is szeret rettegni, akkor talán a valóságnál sokkal félelmetesebb helynek látja a világot, s benne saját körülményeit, lehetőségeit. Vagy épp ellenkezőleg: talán spagettiként szívja magába a kormánypropagandát, és azt hiszi, hogy Magyarország mintaállam, melyet keletre, de főként nyugatra irigységgel vegyes gyűlölettel szemlélnek. Akárhogy is, ez a poszt frissítő zuhanyként fog hatni Önre ebben a kánikulában, hiszen azt fogja mutatni, hogy Magyarország, a számok tükrében, egy egészen átlagos ország, ha egyáltalán. Nézzünk néhány közkeletű dumát:

szujjem.jpg

  1. Fogy a Magyar!

Bizony bizony, már 10 millióan sem vagyunk, legalábbis az ország határain belül. De mennyi is ez a 10 millió? Igazából meglehetősen sok. Például a konkrét Közép-Kelet Európai térségben mi vagyunk az egyik legnagyobbak. A friss adatok szerint a térség 17 országa közül, Ukrajna, Lengyelország, Románia és a Cseh Köztársaság után mi vagyunk a legnépesebbek, azaz az ötödikek. Ezzel abszolút az élmezőnybe tartozunk, hiszen a csehek csak pár százezerrel vannak többen, és van 12 olyan nemzet, melyek népei nálunk lényegesen kevesebben vannak.  A bolgárok több mint két és fél millió lemaradással kullognak mögöttünk, de szegény szlovének, lettek, litvánok, horvátok és észtek még közösen sincsenek annyian, mint mi. Közép-Európa egyik legnagyobb népessége vagyunk!

galeria_4129.jpg

  1. Dübörög a magyar gazdaság, haldoklik a nyugat!

Épp ellenkezőleg. A magyar GDP nem túl rossz ugyan, legalábbis ha Moldáviával vagy Csáddal hasonlítjuk össze, de nem hogy nyugaton, de még a régióban sem kiemelkedő. Gyakorlatilag valamennyi ország a régióban, Ukrajna kivételével, megelőz minket, amelynek nagyobb a lakossága. A nyugati országok pedig fényévekre vannak tőlünk, kivétel nélkül. Csak néhány példát említve: Hollandia kétszer annyi lakossal sem rendelkezik, mint mi, a GDP-je mégis hatszorosa a mienknek. A közeli Ausztriában pedig jóval kevesebben élnek, mégis 3-szorosa a GDP-jük a mienknek. De a liberális fertőben, Kanadában például csak háromszor annyian laknak, mint Magyarországon – a GDP-jük viszont 13szorosa a mienknek. A kicsi Szingapúrról nem is beszélve, ahol fele ennyien laknak, mégis háromszor annyit GDP-t termelnek, mint mi.

sorbanall.jpg

  1. Na jó, de mi a helyzet a per capita GDP-vel?

Könnyű azt gondolni, hogy kis ország, kis GDP, nagy ország nagy GDP, de ez nem ilyen egyszerű. Mint fentebb már jeleztem, itt teljesen a sztenderd mutatókat hozzuk a térségben, a térségen kívül viszont alulteljesítünk. A per capita GDP-nk (PPP), vagyis a ténylegesen egy főre jutó nemzeti össztermékünk sokkal rosszabb, mint sok kis országnak, térségen belül és kívül egyaránt. Mondok egy példát: Kínában vagy Indiában szintén magas a GDP, mivel sokan vannak (és ne felejtsük az első pontot: mi ebben a térségben sokan vagyunk). Azonban ha elosztjuk ezt a lakosok számára, akkor könnyen kiderül, hogy Kínában és Indiában elképesztő a szegénység, és ami azt illeti, mi is sok helyet rontunk a GDP pozíciónkhoz képest. A PPP-t tekintve ugyanis megelőz minket Szlovákia, Szlovénia, Csehország és Lengyelország, Észtország és Litvánia is, Lettországgal pedig holtversenyben vagyunk. Vagyis nagyságunk tekintetében (GDP) a negyedik helyen vagyunk a térségben, az emberekhez eljutó hasznosulásban (PPP) viszont csak hetedikek/nyolcadikak. Ezt hívják gazdaságtalan működésnek.

140427-rubiks-cube-150p_85d865803a5c666b9836ed10d85bd24d.jpg

  1. A magyar tudomány szárnyal

Sajnos nem. Egy friss elemzés az Elsevier kiadótól pontosan megmutatja a magyar tudományos eredményeket. Kezdem a durvával: a szerzőség tekintetében 2011-2016 közötti időszakban a magyarok nulla, azaz nulla pontot szereztek. A mintába bekerült tudományos szerzők között tehát ebben az időszakban nem volt egyetlen darab magyar sem.   A térségből eközben a csehek, a lengyelek, az észtek, a románok, a szerbek és a szlovének is bekerültek a szerzők közé.

kepkivagas_4.PNG

  1. De legalább tájékozódunk!

Sajnos ez sem igazolható az adatok alapján. A saját térségünkben a magyar kutatóknál jóval több nemzetközi cikket olvasnak a cseh, a lengyel, a lett, a litván, és a román kollegák is. A nyugati kollegák publikáció és olvasottsági mutatója pedig több tucatszorosa, nem egy esetben több százszorosa a magyar eredményeknek. Az igazán abszurd azonban az, hogy – az eredmények szerint – immár olyan országok is megelőznek bennünket nemzetközi kontribúcióban, mint Törökország, Pakisztán, Irán, Dél-Afrika, Egyiptom, és természetesen szinte valamennyi Délkelet-Ázsiai ország.   

 A jelek szerint Magyarországnak nem az a legnagyobb baja, hogy fogy a magyar, sőt, egészen rendben vagyunk e téren. A baj sokkal inkább a teljesítményünkkel van, hiszen úgy tűnik, az igazán innovatív területeken egyre inkább leszakadunk a nyugattól és Ázsia haladó részétől, lassan-lassan már saját térségünk versenyképesebb országaitól is. Na ez az, ami felháborító!

53 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://harmadikszempont.blog.hu/api/trackback/id/tr8512679411

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

shitgun 2017.07.22. 12:38:10

A blogoszférában mindig van lejjebb :))) Ez a bejegyzés az ostobaság új szintje, és nem azért mert akkora turbómagyar vagyok, vagy kormánypárti (rohadtul nem), de például az első pontnak semmi értelme, mert a fogyásnak nem az az ellentétje, hogy máshol meg sokan vannak, hanem az, hogy máshol milyen arányú a fogyás. A többi pont is hasonló színvonalú, remélem egyszeri tündöklés volt ez a címlapon, mert ez a blog láthatóan egy nagy szar.

EU zászlót mindenhova! 2017.07.22. 13:07:33

Ami a demográfiát illet, a "fogy a magyar" kijelentés nem arról szól, hogy kevesen vagyunk e vagy sokan,(megjegyzem, ha mán kalkulálni, összehasonlítgatni tetszik ezügyben, akkor talán több értelme lett volna a a közép-európai népsűrűségi adatokat összevetni, zárójel bezárva..), hanem hogy csökken a népesség, és ennek várható jövőbeni üteméről. Borzasztó nehéz lesz kijönni egy egyre nagyobb örvénylésű negatív spirlából. Arról nem is beszélve, hogy a szaporulat egyre nagyobb hányadát adják a cigányok, ami nem jelent túl sok jót. Most még talán lehet tenni ezek ellen a negatív jelenségek ellen megfelelő kormánypolitikával.

A GDP-hez:index.hu/gazdasag/2017/06/07/a_vartnal_jobban_nott_a_magyar_gdp/

Duplaxiii 2017.07.22. 13:16:19

Sajnos ismét beigazolódott, hogy írhat valaki bármennyi igazat, ha egyben lebukik, hogy hazudik, az egész hiteltelenné válik...
Itt az első pont azonnal rávilágított erre.
Se nincs igaza a posztolónak, sem nem ért a témához (statisztika)...

allesmogelijk 2017.07.22. 13:33:50

Bizony, az első pont igen sáros egy szintén magyaros technika alkalmazásában, amit csúsztatásnak nevezünk. Az első bekezdés rávilágít, hogy milyen szándék húzódott meg emögött. Ez azonban nem vígasz, hogy maga az első pont egy nagy büdös homályosítás.

Kedves más olvasók és hozzászólók, ettől viszont még ne tessék azt gondolni, hogy a többiben nincsen teljesen igaza - mert igaza van!

BobAlice 2017.07.22. 13:36:03

Fogy a magyar, csökken az innovációs és tudományos teljesítmény és egy főre nézve gyengén teljesít a gazdaság. Ennek pedig a fidesz az oka, akár tetszik, akár nem.

1. Bizonytalan kilátásokat tesznek lehetővé a magyar családok számára. A külföldre menekült magyarok körében sokkal nagyobb a gyerekvállalás.

2. Lezüllesztik az oktatást, hogy több munkáskéz legyen. Mindezt egy olyan kor küszöbén, melyben az ipar az automatizációnak köszönhetően gyökeresen átalakul.

3. A kormány a gazdasági szereplőket kontraszelektálja, a teljesítény és a szakértelem sokadrangú, vagy egyenesen nem kívánatos számára, csak is az, hogy mennyire törleszkedik Orbán Viktorhoz.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy a fidesz és holdudvara hazaáruló, a legkártékonyabb banda a magyar történelemben, azt figyelembe véve, hogy mekkora mozgásteret kapott és azt mire használta fel. Kártékonyságban talán Rákosiék és vagy a második világháborúban a zsidóirtásban asszisztáló kormányok érnek le hozzájuk színvonalban, de még azokról is el lehet mondani, hogy egy nagyobb hatalom volt a háttérben és kényszerpályán voltunk. Most ezzel szemben maga Orbán Viktor játssza ki az országot Putyinnak csupán a saját személyes érdekeit szem előtt tartva.
Nem tűrhetjük tovább a fideszes hazaárulók rombolását.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2017.07.22. 13:44:11

na örülök hogy szokásos bértrolloknak megint sikerül még hülyébbnek mutatniuk magukat, mint amilyenek :)

A fogy a magyar! -al kapcsolatban világosan leírtam, hogy nem olyan nagy a probléma, mert még így is sokszorosa vagyunk más regionális nemzeteknek, egyáltalán nem állunk a kipusztulás szélén, stimmel? Ezért ezzel felesleges riogatni.

Tudjatok már egy propozíciót összekötni egy azt követő leírással, légyszi.

Őszíntén kéne beszélni 2017.07.22. 13:45:16

Ennyi gyermeteg, ostoba faszságot. Te még hazudni sem tanultál meg rendesen. A CEU-n pallérozódott az elméd?

MrMundr 2017.07.22. 13:53:47

Közép-Kelet Európai térség

fordítva... nem kelet eu közepén vagyunk, valahol oroszországban

Foxhound 2017.07.22. 13:54:18

A harmadik pontban is látok némi homályt. Most akkor mit is jelent a PPP? Szerintem a Purchasing power parity-t. Az egy főre jutó nemzeti terméket lehet magyarul is írni, nem kell ide per capita. De a hazait meg a nemzetit nem kéne keverni... Az "emberekhez eljutó hasznosulás" meg nem tudom, micsoda. És most akkor ez a PPP, vagy az egy főre jutó hazai termék?

Vírusbácsi 2017.07.22. 14:03:07

Posztod cìme: 5 hazugsàg a magyarokról. 1. Pont. Fogy a magyarsàg. Majd leìrod, hogy tènyleg fogy. Wtf??? Ha ezt kihagytad volna mèg egy egèsz èrtelmes poszt lehetett volna. Ìgy viszont...

satie · http://321.hu/sas 2017.07.22. 14:13:14

Közép-Európa legnépesebb országa Németország, mi Kelet-Közép-Európában vagyok, Közép-Kelet-Európa pedig azt jelenti, hogy Közép- és Kelet-Európa, ami elég tág fogalom. Szigorúan földrajzi értelemben amúgy mondhatjuk, hogy például az Északi-Tenger vízgyűjtője, az még mind Közép-Európa.

satie · http://321.hu/sas 2017.07.22. 14:13:48

Közép-Európa legnépesebb országa Németország, mi Kelet-Közép-Európában vagyunk, Közép-Kelet-Európa pedig azt jelenti, hogy Közép- és Kelet-Európa, ami elég tág fogalom. Szigorúan földrajzi értelemben amúgy mondhatjuk, hogy például az Északi-Tenger vízgyűjtője, az még mind Közép-Európa.

Koerte Fa 2017.07.22. 14:15:58

Nem tudom eldönteni, hogy szándékos csúsztatás vagy csak ostobaság "Egy friss elemzés az Elsevier kiadótól pontosan megmutatja a magyar tudományos eredményeket." mondat. A belinkelt felmérés egyetlen folyóiratra vonatkozik, miközben az Elsevier maga is több száz folyóiratot ad ki, nem is beszélve sok más kiadó összesen több ezer tudományos folyóiratáról. Egy folyóirat statisztikáiból következtetni a magyar tudományos teljesítményre elég nagy butaság. Erre még az összes folyóirat statisztikái alapján is nehéz lenne következtetni, mert a tudományos teljesítmény egy sokkal összetettebb dolog, mintsem, hogy simán cikkel számával lehessen mérni. Ajánlom a Scientometrics folyóiratot (amelyet egyébként a Springer kiadóóriás a Magyar Tudományos Akadémiával együtt ad ki).

zokogjatok 2017.07.22. 14:27:07

A "hogyan cáfoljunk meg dolgokat, amiket senki nem állított" szuper példája. Szalmabábérvelés, más szóval.

1. Fogy a magyar? Igen, fogy, mert évről évre kevesebben van. Ez nem azt jelenti, hogy holnapra egy sem lesz, vagy hogy nulla közelében van, azt már csak te vizionálod bele, majd nagy hévvel meg is cáfolod.

2-3 GDP: Senki nem állította, hogy Magyarországnak nagy a GDP-je vagy a per capita-ja pl. Ausztriához képest. A GDP _növekedése_ nagy, ami hosszútávon jó, ha tartható.

4-5 passz.

EU zászlót mindenhova! 2017.07.22. 15:17:48

@harmadikszem: Próbáld meg felfogni, hogy a fogyás az egy változás, nem egy állapot.A változásnak pedig üteme van. Akik-veled ellentétben- értenek a demográfiához, ennek a növekvő ütemű változásnak a negatív következményeire próbálják felhívni a figyelmet. Ezek közül csak egy a nyugdíjrendszer jövőbeni ellehetetlenülése.

heptakontanonaéder 2017.07.22. 15:43:37

Trollala, trollala, nem süllyedünk, nem süllyedünk, sőt inkább emelkedünk. glu-glu-blugy-blugy.

A cserepoveci iskolában a területi pártbizottság oktatási osztályvezetőjének látogatására készülnek.
A tanítónéni:
- "Gyerekek, egyetlen dolgot jegyezzetek meg, de jól, mert aki eltéveszti, igazgatói intőt kap. Fel fogok tenni néhány kérdést. A dolgotok az, hogy mindegyikre jó hangosan azt válaszoljátok, hogy "A Szovjetúnióban"!
Eljön a nagy nap és a fontos elvtárs.
- "Gyerekek, hol van minden dolgozó kényelmes, sokszobás lakásában állandóan folyó hideg és meleg víz?"
- "A Szovjetúnióban!"
- "Hol vannak tömve az üzletek mindennel, mi szem-szájnak ingere?"
- "A Szovjetúnióban!"
- "Az édesapák-édesanyák hol tud sorbanállás nélkül hozzájutni a legszebb gyermekjátékokhoz a magas fizetése töredékéért?"
- "A Szovjetúnióban!"
Csak egy kislánynál tört el a mécses az utolsó padsorban. A jóságos osztályvezető bácsi megsimogatja a szipogó gyerek szőke buksiját:
- "Mi a baj, kislányom?"
- "A Szovjetúnióban akarok élni!"

igazi hős 2017.07.22. 16:27:06

@satie: "Közép-Európa legnépesebb országa Németország" Kevered a betűket. A DDR már nem létezik, a BRD meg mindig is nyugat volt, most is az.

@poszt: A trollok örömére nem sikerült az első pontot kifejteni. A fogyás nem hazugság, viszont nem is lenne probléma. A fejlett világon természetes folyamat, nincs szükség sok munkás kézre, egy lassú fogyás teljesen kezelhető és fenntartható gazdasági és társadalmi folyamat. A probléma a hirtelen változás, az elnéptelenedő keleti régiók, ahol csak öregek és közmunkások maradnak, ezeket nem tudjuk (és jelenleg nem is akarjuk) kezelni.

Aviator 2017.07.22. 16:54:46

Nehezen tudom eldönteni hogy a szerző csak felületes, vagy tudatosan provolkáló troll. Könnyen cáfolható forásokkal nagyon sokat lehet ártani egyébként abszolut igaz meglátásoknak.

A 4. pontban idézett "tanulmány" a Biomaterials című folyóirat elmúlt 5 éves automatikusan generált statisztikája a levelező szerző címéről. Ez egy az Elsevier több mint 20,000 kiadványából. Itt van egy másik statisztika ami azt bizonyitja hogy a magyar tudósok megelőzik Ausztrliát, Kanadát és Oroszországot és Svájcot...:journalinsights.elsevier.com/journals/0171-2985/authors

Ettől függetlenül (vagy ellenére) a megállapítás sajnos igaz, én is publikálok nezetközi folyóiratokban, és siralmas hogy még magyar vonatkozású cikkeknek is szinte nulla volt az olvasottsága és visszhangja Magyarországról.

bao 2017.07.22. 18:11:12

@Duplaxiii: Szó sincs arról, hogy csak az első pontban bukott volna el. Pl. a GDP/főt keveri a PPP-vel, és még sorolhatnám.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2017.07.22. 18:46:19

@Aviator: dzsizösz tényleg elkúrtam a linket, megpróbálom előkeresni a total verziót, nem lesz benne sok különbség, de köszi.

Aviator 2017.07.22. 20:46:56

"...lies, damned lies, and statistics..." :)
(Benjamin Disraeli)

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2017.07.22. 20:59:17

@Aviator: egyébként a Kampis Gyuriék csináltak kifejezetten magyar bibliometriát is mindjárt keresem a linket, a' se ígéretesebb. Én a social science-ben mindenhol egy ezrelék alatt mértem magasan indexált lapokban a nemzetközi kontribúciónkat, a térségé se sokkal jobb bár a horvátok és a szlovének meg a lengyelek szinte mindenhol jobbak, mivel sok a saját indexált lapjuk. www.hungarianscience.org/

John Doe3 2017.07.23. 00:43:27

@Aviator: aranyos, hogy egy többször megcáfolt -- és amúgy nem is releváns -- hazugsággal "érvelsz". Ld. még: en.wikipedia.org/wiki/Lies,_damned_lies,_and_statistics

csakférfi 2017.07.23. 08:02:13

@harmadikszem:
Ferdítesz.
A valós probléma ez.

"Számokban ez annyit tesz, hogy Németországban 51 500 euróba kerül egy munkás, ő 67 900 euró értéket termel meg, ami 132 százalékos plusz. Ugyanez Szlovákiában 147,5 százalék (15 400 euró vs 22 800 euró), a cseheknél 163,3 (15 900 vs 25 900), a lengyeleknél 193 (12 ezer vs 23 200).

Most kapaszkodjatok meg: Magyarországon 211,7 százalék, messze kiemelkedve az egész régióban. Itt 13 200 euróba kerül egy munkás, és 28 ezer eurót termel. Ha én multi lennék, ez nekem is tetszene. Ha munkavállaló, akkor annyira nem biztos.

tablazat_2_1.jpg
hataratkelo.blog.hu/2017/05/17/mennyit_keres_a_magyar_716

Magyarul. Mi dolgozunk a legtöbbet a legkevesebbért.
Hála a rendszerváltó politikusainknak. Meg azok talpnyalóinak.

TothJanJ 2017.07.23. 08:17:56

A csökken a magyar népességben természetesen van egy nagy adag relativizálás, de nem az egyetlen eleme az, hogy hányan vagyunk a környező népekhez képest. Milyen arányú a népességfogyás, a reprodukciós képesség csökkenése (korfa változás) amiből előre lehet jelezni a népesség várható alakulását, gyermekvállalási kedv változása, humántőke változása ilyesmi. A mostani kormánykommunikáció pl. a gyermekvállalási kedv változását akarja pozitívan befolyásolni mert mást igazából nem is tud ( a posztapok filmekre hajazó embertenyészfarmok nem valódi alternatívák), ami talán kompenzál valamit -nemzetgazdasági szinten értve- abból a kárból amit más intézkedéseinek közvetlen vagy járulékos hatásai a humántőkében okoznak. Amúgy meg a magyar nem fogy, igaz kevesebben leszünk de az a kevesebb magyarabb lesz; ha ironizálhatok.

"a szerzőség tekintetében 2011-2016 közötti időszakban a magyarok nulla, azaz nulla pontot szereztek. A mintába bekerült tudományos szerzők között tehát ebben az időszakban nem volt egyetlen darab magyar sem" Erre lásd Aviator hszét de ha nem linkeltek semmit akkor is nonszensz első ránézésre az elmúlt időszakos trendek alapján amit írsz, vagy max valami nagyon spec részterületre lehet igaz. A KKEi régióban a felső középmezőnyben vagyunk új tudományos output tekintetében ha folyóiratcikkeken mérjük, lengyelek-románok-csehek-osztrákok előzhetnek kb.

Behajtó70 2017.07.23. 08:32:50

A ti kormányzásaitokhoz képest minden egymilliárdszor jobb! És mindenki jobban él. Csak ti, mocsok gyurcsányista szarok, csak ti estetek ki az ingyencirkuszból, napkelte a köztévén-ből, és ezért nyivákoltok.

Ezt emberileg megértem, de az eszközeitek a legaljasabbak, ságváriendrék vagytok. És 2006 miatt kéjes mosollyal a számon nézem vergődéseteket, nézem Kapolcson, ahogy a fideszellenes nagybandó 70 évesen árulgatja könyveit nulla érdeklődés mellett és remélem nektek sem lesz jobb sorsotok!

Minden vagytok amit az életben megvetendőnek tartok és semmit nem tudtok abból képviselni, ami értékes. Ezért maradtok még pár évig a kispadon.

d.j 2017.07.23. 09:27:23

Ez a poszt egy teszt. Cáfolva vannak a kormány blockbusterei vagy inkább parasztvakításai, bullshitjei, erre azonnal idesereglik egy nagy rakás agresszív fidesztroll. Mindenki tudja, aki egy kicsit is a realitás talaján áll, hogy a posztban felsorolt megállapítások igazak, de ezt nem szabad a fideszfelszopó barmoknak beismerni. Gondolom ki van adva utasításba, hogy minden ilyen blog bejegyzést azonnal floodolni kell. Aki meg nem utasításra teszi mindezt, hát az enyhén szólva sem normális. Na szevasztok marhák.

MEDVE1978 2017.07.23. 10:47:13

1. Inkább arról írok, hogy mit kellett volna egy ilyen elemző írásban megjeleníteni a népességfogyást illetően. A sokan-kevesen vagyunk nyilvánvaló baromság és objektíve csak országhatáron belül mérhető. Ez két okból is érdekes: a határontúli magyarok szempontjából, illetve a kivándorlás miatt. A "magyar származású" emberek a korábbi kivándorlási hullámok miatt vélhetően rengetegen vannak a világban csak folyamatosan elveszítik / már elvesztették magyar identitásukat. A magyar családok közül tehát az elmúlt száz évben rengeteg túlélt, csak megszűnt magyar lenni. Statisztikailag a népesség fogyása lassul / stagnál az elmúlt 15-20 évben. Ha jól emlékszem a kétezres évek elején volt a legnagyobb.
Ebben - kár tagadni - nyilvánvaló szerepe van a viszonylag bőkezű támogatási rendszernek (ez jelenleg inkább a vagyonosabbakat támogatja). Van ismerősöm, aki Belgiumban él és szült, jóval kevesebb ideig lehet otthon maradni a gyerekkel. Ugyanakkor a rendszer más elemei nagyon gyengék, például a gyermekgondozás. Magyarországon a korosztályok 1/7-nek jut állami bölcsődei hely. Ha a szülők "papíron" nem bizonyítják be, hogy keveset keresnek, anyuka már visszament dolgozni és nincs ideje a gyerekre vigyázni stb., akkor nagyon kevés az esély, hogy a gyereket felveszik a bölcsibe. Ez nyugaton másképpen van, bár a rendszer is más, a magasabb keresetből jóval többen megengedhetik maguknak a magánbölcsiket. Ez a része a problémának persze nem sajátosan "magyar", a menekültválság idején több politikai erő követelése volt a több állami bölcsőde működtetése. Magyarország természetesen rosszul működik a kismamák foglalkoztatása terén is: a kismamák sokszor csak részmunkaidőben és flexibilisen tudnának visszamenni elsőre dolgozni, ugyanakkor ez ellehetetlenül, mert nagyon kevés cég kínál ilyen lehetőségeket. Biztató, hogy az elmúlt időben ez például a kiskereskedelemben (Aldi, Lidl) és feldolgozóiparban (Ahol ugye hagyományosan műszakok vannak) változott. Az ok azonban nem a cégek mentalitásából következik, hanem egyszerűen a kivándorlás okozta munkaerő-hiányból. Összességében talán elmondható, hogy a rendszernek egy eleme (támogatások orientációja) és talán a message (szaporodjon a nemzet) van a helyén, minden máshol hiányoznak a keretfeltételek. Ez sem semmi, egyszerűen azért, mert van, ahol máshogyan gondolják ezt. Számomra egy értékválasztásról van szó: akarjuk-e, hogy az ország saját erőből, a saját állampolgárai szaporodásával tartsa fenn a népességét vagy elfogadjuk azt, hogy ezt bevándorlással kell fenntartani. A németeknél például egyáltalán nem egyértelmű ez az értékválasztás, sokan elfogadják az eltérő (afrikai, ázsiai) kultúrkörből történő tömeges bevándorlást a népesség fenntartásának eszközeként. Persze a kérdés némileg más is, mert a németekhez megy a bevándorlók krémjéből is, nekünk zömében csak a képzetlen fiatal férfi maradna.

MEDVE1978 2017.07.23. 11:06:01

2. GDP és vásárlóerőparitás. Több tudományos kutatás kimutatta, hogy mennyire rossz eszközök ezek. A latin-amerikai társadalmakban például szélsőségesek a társadalmi egyenlőtlenségek, viszont összességében a GDP-jük közepes, illetve az átlagot mutató vásárlóerő-paritás is egész jó. Viszont milliók élnek nyomorban, bádogvárosokban, valakinek pedig autógyűjteménye és helikopterleszállója van. A másik, amit kevesen emlegetnek az a fogyasztási struktúra különbözősége. Sok olyan "demagóg" írás születik, amely az itthoni jövedelmi viszonyokat hasonlítja a nyugatiakhoz és azt harsogja, hogy önmagában nem is olyan nagy a különbség. A németek átlagosan 3500 EUR-ot keresnek, a magyarok 950-et. Sokan ilyenkor a szerkezetet szokták emlegetni, ennyi és ennyi % a lakhatás-megélhetés-rezsi, ennyi a fogyasztási cikkek és ennyi a maradék. A probléma csak az, hogy a németeknél ez (a megtakarítás) átlagosan 4-500 EUR, nálunk meg mondjuk 30-40 ezer forint. A különbség tehát a megtakarításnál is jelentkezik, illetve az átlagos szolgáltatáscsomagban. Az uniós piacot az jellemzi, hogy az áruk fogyasztási ára zömében kiegyenlítődött. Egy osztrák vagy német Lidlben legfeljebb 20-30%-al magasabbak az áruk árai, mint nálunk (döntően a dolgozói élőmunka költségek miatt), míg az átlagkereset a többszöröse. A különbség tehát a rezsiből (lakásbérlet, közüzemi díjak stb.) és a szolgáltatások árából adódik. Mivel a szolgáltatásokat is olyan munkások végzik el, akik nyugati szinten keresnek, ezért az ő magas bérük is drágítja az életet. A kulcs ott van, hogy nem minden szolgáltatást vesz az ember igénybe. Ha én például nem járok minden hónapban színházba, étterembe, koncertre vagy moziba, akkor az átlagszámításnál jóval többet tudok félretenni, mondjuk tartós fogyasztási cikkre (autóra, TV-re, mobiltelefonra stb.) fordítani.

A fentiekből is látható, hogy csak azért, mert a fogyasztási szerkezet a nyugatihoz hasonló, ettől még a vásárlóerő paritási számítások torzítanak. A GDP-re nem is térnék ki hosszabban, ott van mondjuk egy-két ország Afrikában, ahol a négerek napi 1-2 USD-ből élnek, míg tele van gyémántbányával, amelyek tisztán és csak a GDP mutatót felhúzzák.

csakférfi 2017.07.23. 11:26:01

@MEDVE1978:
GDP = fogyasztás + beruházás + export – import
Azaz ha van 10 ember és 1 jövedelme 1000 ft
a 9 többié 1000 ft
Akkor átlagban 200ft a jövedelem
Tehát egy ember elkölt (fogyaszt 1000 ft.-t)
9 pedig fejenként 111.1 ft.-ot
ez ugyan az mintha
10 ember jövedelme 2000 ft.
elkölt fejenként 200 ft.-t
Gondolom az utóbbi lenne mindenkinek ideális.

"Évente minimum 130 milliárd euró lenne ön szerint világszinten az offshore-ból eredő adóveszteség. Ide sem számítja be az említett példából az Apple ír számláján tartott összeget?

GZ: Az elmaradt adóbevételek egy része az ultragazdagok által eltitkolt összegekből ered, Franciaország esetében ezt 17 milliárd euróra becsülöm évente. Egy másik tétel forrása a multicégek optimalizációja, trükközése (a veszteségek nálunk jelennek meg, a nyereség a Bermudákon); ezt újabb 15 milliárdra becsülöm. Ebben amerikai kalkulációkra támaszkodom, eszerint a társasági adóbevétel az optimalizáció következtében mintegy 30 %-kal csökken, Franciaországban tehát minimum 15, de akár 20 milliárdról is beszélhetünk. Összesen tehát jelenleg Franciaország minimum 32 milliárd adóbevételtől esik el évente, ehhez jönnek még az adóparadicsomok dömpingje, zsaroló potenciálja miatt bevezetett adócsökkentések hatásai."

atlatszo.hu/2014/01/14/az-offshore-vagyonok-teljes-elkobzasat-javasolja-egy-francia-kozgazdasz/

MEDVE1978 2017.07.23. 11:51:50

3. Tudósok, tehetségek. Itt valami huszadrangú tünetet fog meg a szerző. Alapvetően károsnak gondolom azt, hogy egy tudós annyit ér, amennyit egy-egy szaktudományos lapba ír. Nyilvánvalóan ez is egy kellene legyen a sok fokmérő közül, egy, nem pedig az, amire mindenki a nyálát veri. Ez sokszor el is terjed más szférákba, például a bírók kiválasztásánál is a mindenféle pluszok (külföldi tanulmányút, publikáció, kvázi tudományos pálya stb.) kötelezően jelentős pluszt jelentenek. Holott valaki messze nem attól lesz jó bíró, hogy mondjuk látta működni az olasz, francia és angol bírósági rendszert, sőt még cikket is írt róla.
Rengeteg olyan munkatárssal is találkoztam az életem során, aki elvégzett egy főiskolát, meg volt hozzá mondjuk 3 egyetemi másoddiplomája. Nem büfészakon, de nem is azon, ami túl gyakorlatiasan felhasználható lett volna. Sokan voltak közülük, akikben ez inkább azt a vonalat erősítette, hogy "én többre vagyok hivatott, ez a munka szar", mint akikben azt, hogy ténylegesen hasznosítom az ismereteimet.

Nem a tudományos rendszer van bajban, hanem a képzési rendszerben. Kiskirályságok vannak itt is, a tananyag - annak ellenére, hogy milyen régen próbálják megreformálni -még mindig óriási. Sőt rendszer is épül rá, például a teljes jogi vagy bölcsészterületek felvételei. Történelemből ugyanis még mindig évszámokat kell magolni, magyarból szerzőket stb. Ez összességében adathalmozás, ami nem produktív. Erre kellene épülnie egy jól orientált közép- és felsőfokú képzési rendszernek, de itt csak csöbörből vödörbe esett a magyar rendszer. A 2010. előtti rendszer ugye maga a káosz volt, túl magas intézményi autonómiával (nem véletlen, hogy az iskolák is túlvállalták magukat PPP beruházásokkal például) és kiszolgált lakossági igényekhez. Ez persze ahhoz vezetett, hogy lakosság beidegződései szerint preferált karok (kommunikáció, jog, közgazdaságtan) óriási mennyiségű végzőst ontottak a gazdaságra és az évek során teljesen terítették ezeket a szektorokat. Emellett viszont egyre kevesebben akartak szakmunkások lenni, a reáloktatás gyengesége miatt pedig stagnált a mérnökök száma. Holott a gazdaság átalakult, mérnök, informatikus kellett volna ezrével, utána pedig az elvándorlás miatt szakmunkások. Ezt Orbánék egy hazug koncepcióval kezelték először: elvették az egyetemi autonómiát (ez gazdaságilag akár még indokolt is lehetett, viszont az egyedüli motiváció politikai lett), a képzési rendszerben pedig gyakorlatilag a korábbi töredékére csökkentették az államilag támogatott helyek számát. Megpróbálták a gazdasági keresletet kiszolgálni. Ez volt 2010 után a koncepció. A gond az, hogy a 2010-es évek közepére - részben a korábbi szerkezet problémái miatt - óriásira nőtt az elvándorlás. Ez egyaránt érintette azokat, akik mondjuk két nyelvvizsgával, bölcsészként nem találtak csak eladói munkát: ők úgy döntöttek, hogy inkább eladóskodnak Ausztriában vagy Németországban, ott még meg is lehet élni belőle, illetve azokat is, akik szakemberek voltak építőipari, gépészeti, vendéglátóipari stb. szakterületeken és a rossz magyar fizetési színvonaltól szenvedtek. Na ezek elmentek külföldre, viszont immár a határon túli magyarok importja sem működik. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy nyugaton nekik is jobb pénzt kínálnak, illetve, hogy pl: a cseheknél, lengyeleknél, szlovákoknál, sőt sok esetben már a románoknál is többet fizetnek, mint nálunk.
Erre ugye a "tőkések", jelen esetünkben az MKIK és szervezetei bepánikoltak, hiszen nincs munkaerő és nagyon kevesen akarnak itthon szakmunkások lenni. A kormány pedig evett tenyerükből és egy meglehetősen vállalkozóbarát stratégiába kezdett. Elkezdte kinyírni a gimnáziumokat és próbálja erősíteni a különböző szintű szakiskolákat. A probléma csak az, hogy a lakosság preferenciája a gimnázium, mert az a kép él benne, hogy a szakiskolák rossz minőségű képzést adnak és azokat követően nincs lehetőség a továbbtanulásra (ez azért elég nagy részben megalapozott).
A megoldást nagyon nehéz tudni, a felsőoktatásban valószínűleg a tandíj - ösztöndíj kettős lett volna, egyfajta röghöz kötéssel kombinálva. Ez azt jelentené, hogy kötelező X tandíjat befizetni (a szak jellegétől függően), amit mondjuk 5 év hazai munkaviszony után elengednek. Ha valaki külföldre megy dolgozni, akkor viszont vissza kell fizetnie. Ez egy sokkal őszintébb megközelítése az egésznek, mint a költségtérítés, amelyet csak azért alkalmaz a kormány, mert 2004-ben a tandíjat démonizálta.

MEDVE1978 2017.07.23. 11:59:51

@d.j: Ajjaj, ha a magyar ellenzék ilyen szintű igazságokat lát és képvisel, akkor nagyon nagyon nagy a baj. Ha ez a helyzet, akkor sajnos valószínűleg megérem, hogy Orbán 5 ciklus uralkodás után 70. évesen csak azért köszön le a miniszterelnöki címről, mert köztársasági elnök lesz....

Nézzük sorra:
1. Egy nem cáfolt állítás: fogy a magyar. Fogy bizony. Különböző intenzitással. Ez probléma is, erről a poszt nem szól, valamit összevissza mismásol arról, hogy így is sokan vagyunk.
2. GDP és fejenkénti GDP. Egy olyan agysebészi ismereteket igénylő dologra mutat rá, hogy nem dübörög a magyar gazdaság. Fú, tényleg? Ez azért brutálisan evidens. Utána jön néhány blabla a GDP-ről és a fejenkénti GDP-ről.
3. Tudományos eredmények és tájékozottság. Kiemel egy olyan tényezőt, ami egy a nagyon sok közül, is kinevezi a fő mutatószámnak.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2017.07.23. 12:08:01

@TothJanJ: írtam hogy rossz a link de a felső középmezőny biztosan nem igaz max a teljes tudománymetriára, social sciences-ben szlovénia és horvátország is biztosan megelőz. Ausztria nem tartozik a régióhoz általában a tudománymetriában mivel nem posztkommunista ország és ez sajnos elég fontos tényező. A legizgalmasabbak ebből a szempontból a németek, mert ott ugye van egy volt keleti és egy volt nyugati tömb, na az ő regionális tudománymetriájuk az igazán érdekes, meg hogy hogyan viszonyultak az egyesülés után a volt keleti kollegákhoz.

TothJanJ 2017.07.23. 13:09:19

@harmadikszem: Én ezt mértem a Scopusban; nyilván számít hogy milyen időszakra, milyen publi típusokra szűkítesz, melyik indexben kerese stbl. De a relatíve legrosszabb időszakokban és kombinációkban (ami nálam asszem a elmúlt két év article socsci) sem vagyunk a ~20 szereplő felső középmezőnye alatt (oroszokat ukránokat nem veszem bele és humanities + sset nézek). Vagy ha vannak ilyen tábláid az indexeken belüli adatokból azt megnézném, mert nekem nem sikerült kihozni.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2017.07.23. 16:48:21

@TothJanJ: mi a -20 szereplő? regionális? Mert a CEE közül elhiszem a középmezőny tetejét, de nemzetköziben nem, és vegyük észre hogy ebből a 20 országból azt hiszem a harmadik-negyedik legnagyobbak vagyunk.

TothJanJ 2017.07.23. 17:07:55

@harmadikszem: Igen a CEE régióra értettem ezeket, de a teljes nemzetköziben is az 50-40. helyen vagyunk az elmúlt 5, 3 és 1 éves termésben is; csak Scopus indexált Socsci english article típusokat nézve. Az egy 1-195ös rangsorban a felső középmezőny az én értelmezésemben.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2017.07.23. 17:25:43

@TothJanJ: ügyes, ügyes de van más értelmezés is. Ahol az US elviszi a 60-85 százalékot, majd a további 39-14-et UK, Ger, China, Dél-Korea, Szingapúr, Hollandia (változatos sorrendben) ott a sor nem ordinális hanem úgy néz ki a dolog, hogy a 0,000000007 versenyzik a 0,00000008-al a 195-50 hely között, némi túlzással. Tehát a helyezések nem fokozatokat jelentenek, a legtöbb tartományban már a második hely is csak az 1 százalékát adja az elsőnek, a 30-tól lefele pedig a dolog konvergál a nullához de mondom, attól is függ milyen szinten méred. A felső negyedben(Q1) konvergál a nullához, Q2-ben is észrevétlen a teljes régió, Q3-Q3-ben a CEE lapok nélkül szintén 1 ezrelék körüli a kontribúció, a CEE lapokkal némileg jobb, de ott meg mi is rosszul teljesítünk, szinte nem találni magyar szerzőt nem-magyar CEE lapban, amire szintén van magyarázat. És még egyszer, nagyon nem mindegy miben méred matek vagy élettudomány esetében kevesebb a jelentősége az affiliációnak, mint etnográfiában.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2017.07.23. 17:28:11

@harmadikszem: módosítva: nem tudom mi van a legtöbb tartományban, tehát értsd: a legtöbb olyan tartományban, ahonnan néztem adatot. Ezek socsci -ben vannak illetve matek és élettudomány az összehasonlítás okán. Egyébként nemrég olvastam hogy ez teljesen normális dolog, mivel azok az országok akik jól teljesítenek angol nyelvűek, ideértve hollandiát és németországot is ahol az oktatás nyelve főként angol. Ennyivel elintézte a szerző (aki nyilván amerikai).

TothJanJ 2017.07.23. 18:37:39

@harmadikszem: A most előttem lévő egyik adattáblán (elmúlt 3 év angol socsci folyóiratcikkei) a 10. helyezett számszerűleg kb. 10%-át termeli az elsőnek, Magyarország pedig 10%-át a 10. helyezettének. Ha leszűkíted a Q1es cikkekre (mindjárt megnézem) akkor talán közelebb vagyunk ezekhez az arányokhoz amit írtál de egyébként nem. Azzal nem igazán mondunk semmit, hogy az elit lapokban termelt anyagok közé a nemelit kutatóhelyekben megtermelt anyagok nem jutnak be (márpedig ilyen nincs nálunk és a legjobb CEE helyekre is túlzás lehet ezt mondani), kicsit tautologikus is az egész mert ezzel szépen körbeminősítik magukat.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2017.07.23. 19:24:00

@TothJanJ: na majd egyszer vessük össze az adattábláinkat. Ezt a tautológia dolgot is megdumálhatjuk, nem értek egyet illetve ha igen akkor ez színtiszta kasztrendszer 0 társadalmi mobilitással.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2017.07.23. 23:14:41

@TothJanJ: megnéztem a WoS-ban Social Sciences-re, gyakorlatilag mindenki megelőz minket a régióban: Asztria nyilván, de Lengyelország, Szlovénia, Horvátország, Cseh Köztársaság és Románia is a WoS dokumentumok számában. A horvát és a szlovén különösen kínos tekintve hogy ötöd annyian vannak, mint mi.

TothJanJ 2017.07.24. 07:34:31

Jólvan akkor (boolean stringet nézd majd hogy mire mutatja, magad is lefuttathatod mert nem minden fog látszani ezeken a screenshotokon):

www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=846web_of_science_full.jpg

Összes WoS angol cikk 2010-2017, Magyarország a 44. 46003 cikkel, az összes cikk 0.446 %-val, előznek a lengyelek (1.634 %), csehek (0.768 %) és a románok (0.547 %)

Erről a tábláról szűkítve külön a CEE+ nemzetközi együttműködés így néz ki (nem listáztam minden CEE országot egyenként de a fontosabbak benne vannak)
www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/2017/07/24/546CEE_egy_ttm_k_d_s.jpg

lengyel-cseh-román-magyar (más országok azért vannak benne mert a társszerzős cikkekből jönnek, ez is érdekes adat amúgy lehetne még kurkászni)

És hogy az elitizmusnak is adjunk valamit; top papers by countries a WoS InCites-bó

www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/2017/07/24/690top_papers_lengyel_cse.jpg

Lengyelek és csehek előznek az összes kapott hivatkozás száma szerint, Mo. a 40. helyen. Lengyelek 23. hely, átlag 8.19 hivatkozás/cikk, csehek 35., átlag 10.65 hivatkozás/cikk; nálunk 12.04 az átlagos hivatkozásszám amiben a régióból csak az észtek jobbak (14.68).

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2017.07.24. 08:59:31

@TothJanJ: azért kaptál más adatot mert az angolra szűkítetted, ha kiveszed belőle ugyanazt fogd kapni, mint én. A horvátoknak, szlovénoknak van egy rakás olyan scopusos meg wos-es médiumuk, ami nem angol nyelvű. Ettől még a minősítésekben szerepet játszanak, szóval nem érdemes kivenni szerintem.

Nem látom hogy social sciencre szűkítetted-e, ha nem, az szintén torzít, mivel én arról beszéltem.

A másik nagyon fontos dolog, nálunk az MTA elviszi a publikációk oroszlánrészét, a teljesítménye többszöröse bármelyik magyar egyetemének. Ilyen rajtunk kívül egyedül az oroszoknál van ahol az orosz akadémiai meggelőzi a lomonoszovot is, illetve e németeknél a Humboldt, de az azért nem ugyanaz.

TothJanJ 2017.07.24. 10:38:18

@harmadikszem: Igen ugyanazt kaptam. Szerintem tök hasznos ha sokféleképp mérünk sok részterületet mert megkapod hogy miben vagy gyengébb miben erősebb országos szinten. Rendben, számoljuk bele a nemzeti nyelvű indexált lapokat is. Mit mondanak a különbségek ahhoz képest, mint ha nem számolnánk ezeket?

A nemzeti nyelvű lapok szerzői és hivatkozási összetételében az adott országon belüli források nagyobb szerepet kapnak mint egy angol nyelvűben (nem nyelvspecifikus, angol nyelvű lapoknál is van olyan, hogy a hozzá tartozó országból vannak túlnyomó többségben a szerzőik, különösen a termelésben gyengébb országoknál) Igazából nem az angolra kellene szűrni egy objektivitásra törekvő tudományos rangsorban, hanem azokat a lapokat kellene lesúlyozni, aminek a nemzetköziségi indexe egy adott értéknél alacsonyabb, főleg ha ez a folyóirat országával azonos országbeli szerzők túlsúlya miatt van így. Ha egy ország indexált portfóliójában nagyobb arányban vannak ilyen lapok, akkor azonos súllyal számolva ez jogosulatlan előny szvsz.

A nemzeti nyelvű lapokban megjelent cikkek bírálói köre sokkal lehatároltabb, kis nyelveknél főleg. Tudományos teljesítményben gyengébb országoknál ez azt is jelenti, hogy a színvonalbeli szűrő valószínűleg alacsonyabb, mégis a számításnál ugyanennyi az ilyen cikkek súlya, ezt is korrigálni kellene, ugyanúgy jogosulatlan előny mint a fenti. A megoldás az lenne, hogy a közzétett reviewer pool és beosztásaik, eredményeik alapján kellene súlyozni az ilyen lapokat, nagyon nem mindegy pl. hogy olyan honfitársaink bírálják a cikkünket akik mondjuk az Anglia Ruskin-on profok vagy olyanok, akik a Veszprémi Egyetemen adjunktusok. Nem mellesleg ez az angol nyelvű indexált, de valójában országos vagy intézményi cikklerakatként használt folyóiratokat is kibuktatná. Mert nem az a baj ha sok hazai cikk van egy hazai lapban, hanem az, ha ezeket nem bíráltatják függetlenül és mivel a nemzeti nyelv a kis nyelveknél erre komoly korlát ez a legjobb ami perpill eszembe jut rá.

Jó, tehát én nem mondom, hogy nem kell a nemzeti nyelvű lapokat beszámítani, meg ez is van az indexben stb. tehát teljesen indokolható hogy miért marad benne, de azt gondolom, hogy a kivételükkel pl. a fenti torzításokat csökkenteni lehet, és ha nem anglofón országokat mérünk egymáshoz akkor nyugodtan meg lehet nézni így is.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2017.07.24. 10:49:47

@TothJanJ: persze, lehet nézni így is én nem mondtam hogy nincs értelme. De most mondom, mert egyébként globálisan szemlélve sajnos szinte teljesen mindegy, hogy hogyan mérjük, mert itt ezrelékekről van szó valójában, egy amerikai, egy angol vagy akár egy holland kollegával/affiliációval összehasonlítva. Ezeknek maximum akkor van értelme ha az Uni of Ljubljanán a konferencia vacsora utáni iszogatás közben egy szlovén, egy horvát és egy magyar kollega nacionalistáskodik egy kicsit. Mert ezt leszámítva tök mindegy, az egész térség egy tudománymetriai szánalom.

TothJanJ 2017.07.24. 11:35:17

@harmadikszem: lásd a kasztrendszeres megjegyzésedet fentebb. Nekem ettől biztos nem lesz se kisebbségérzetem se bizonyításvágyam (amúgy valszeg lenne ha nem így működne, vagy nem ismerném hogy hogy működik). Nemzetgazdaságilag persze más a helyzet, rohadtul megérné kicsit megtanulni a játékszabályokat és egy célirányos tudománypolitikát folytatni.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2017.07.24. 12:42:00

@TothJanJ: jó lenne hinni hogy pusztán erről van szó de sajnos nem. Teljesen mások a sztenderdek nyugaton, mint ebben a térségben, gyakorlatilag ha nem ott szerzed a képesítéseket (legalább az MA és a PhD) akkor mindent elölről kell kezdened mind módszertanilag, mind az elméleti háttereket, mind a frontier topicokat, mind a publikábilis mintákat tekintve. A lehetetlenséggel határos módon nehéz ügy. Egyetlen esély az lenne ha nyugati profokat hívnánk meg tanítani illetve visszahoznánk azokat akik nyugaton tanultak, de ehhez versenyképes fizetések kellenének. Akkor a hazai MA és PhD-n szakmányban lehetne tanulni azokat az ismereteket, amiket így nekünk a lektori véleményekből, szerkesztőkkel és külföldi kollegákkal folytatott levelezésekből, konferenciákból no meg folyóiratcikkek elemzésén keresztül kell elsajátítanunk, egyenként, elszigetelten. A kettő közti hatékonyság különbségére nincsenek szavak.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2017.07.24. 12:43:10

@harmadikszem: ja mindezt persze azután, hogy 10+ évet eltöltöttünk (e szempontból) feleslegesen a CEE felsőoktatásban).

TothJanJ 2017.07.24. 14:15:26

@harmadikszem: így van, mások. Elsősorban mások. Természetesen, ha van két különböző rendszer, akkor az egyikben szerzett ismereteid a különbözőségükkel fordított arányban lesznek hasznosíthatók a másikban. A módszertan és az elméleti háttér egy rohadt fontos dolog és kölcsönösnek kellene lennie, vagyis én nem csak a jelenlegi mesekönyvben hobbitoknak megrajzoltaktól várnám el hogy ismerjék a highelfek hagyományát hanem fordítva is; csak az impakt és a presztízs indokolja hogy az egyik hagyományból semmibe vegyék és mucsának bélyegezzék a másikat, tisztán nem indokolja ezt semmi, de semmi. A tematikai dominancia a rákfeném, egyszerűen nem szabadna ilyen kommunikációs hatalmat gyakorolnia se a nagy kiadóknak, se néhány jelentősebb tudományos közösségnek, ez írdésmondd világszinten meghatározza azt, hogy a tudományos szférában miről ajánlatos gondolkodnia az embernek (már ha akar valamit magával kezdeni karrierwise). Erre nem az a megoldás, hogy felkészítjük a pici kisz hobbitokat hogy mik azok a szexy témák amitől elcsöppennek Magosvárban, ez valahol az önfeladás felé vezet, személyes kutatói szinten is és regionálisan is. Ismerjük meg, de ne majmoljuk a másikat lehetőleg, ne rendelődjünk alájuk se önként, se kényszerből, főleg amikor a kölcsönösség szikrája sem látszik a másik oldalon.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2017.07.24. 17:12:02

@TothJanJ: elvben teljesen igaz, a gyakorlatban viszont nem lehet két lovat megülni egy fenékkel. A függőségelméletek szerint vagy megszoksz vagy megszöksz vagy leválsz a centrumról és létrehozol egy egyre erősebb periférát, ami később önálló centrummá válik. Never gonna happen.

Glivenko 2017.08.11. 20:48:12

Érdekes kis bejegyzés. Remélem, hogy a szerző nem matematikus vagy valami hasonló, mert szinte minden pontban logikai + egyéb hibákat vétett.
(Amúgy a tudományos publikációkat a kutya sem olvassa. Akármilyen kamu dolgokat is lehetne publikálni, mert senkit nem érdekel. Rengetegszer hallottam kutatóktól, hogy a publikációs lista csak a CV-ben mutat jól, és max. az olvassa el őket, akiket az a terület nagyon érdekel. De senki más. Általában.)