Harmadik szempont

Közéleti kérdésekről szintézist keresőknek.

Sima vagy alternatív? Szögek a magyar iskola koporsójában

2017. szeptember 03. 20:57 - harmadikszem

kozoktatas.jpgTermészetesen a szeptember csak ürügy arra, hogy ismét felvessük az alternatív kontra hagyományos iskolák közti különbségek kérdéseit, hiszen a szülők ezt a döntést legalább hónapokkal, de sokszor évekkel korábban elkezdik fontolgatni. A legtöbb szülő temérdek ismerettel rendelkezik arról, hogy milyen pozitív hozadéka van az alternatív iskoláknak az államiakhoz képest, ezért ebben a bejegyzésben ezeket csak felelevenítjük, részletesebben azonban az általuk okozott károkra térünk mi, mivel ezek sokkal kevésbé ismertek.

Az alternatív iskolák előnyei

Nagyon sokféle alternatív iskola létezik már,ezek sokszor nagy mértékben különböznek, de van néhány pont amiben egyeznek egymással, úgyismint:

  • szinte mindig kevesebb a csoportlétszáma, mint az állami iskolákban
  • a tanrend rugalmasabb és általában jobban igényre szabható
  • az eszközök és szolgáltatások színvonala magasabb
  • nagyobb a verseny a tanárok között, ezért nagyobb a választék belőlük
  • nagyobb a verseny a gyerekekért, ezért jobban együttműködnek a szülőkkel, figyelembe veszik a családok igényeit
  • az állami oktatás teljesítményközpontú szemléletével szemben az alternatív iskolák általában gyermekközpontúak

 Érdekes módon pont a fentiek egy részéből, illetve még egy nagyon fontos jellemzőből fakad ugyanakkor az alternatív oktatás azon sajátossága, hogy rendszerszinten sokkal inkább tönkreteszi, mint javítja a magyar oktatás színvonalát.

Az alternatív iskolák ugyanis pénzbe kerülnek,mégpedig sok pénzbe. Úgy is mondhatnám, olyan sok pénzbe, amely a társadalom nagy része számára egész konkrétan lehetetlenné teszi, hogy odajárassák a gyereküket. Ez pedig óriási probléma, hiszen köztudott, hogy a közoktatás hivatott arra leginkább, hogy felhígítsa a kasztrendszert, és lehetőséget adjon az alacsonyabb megbecsültségű társadalmi rétegek számára a felemelkedésre,felzárkózásra.

Ezzel szemben jelenleg az történik, hogy például az olyan iskolák,mint a Budapest School összegyűjtik a vezető elit gyerekeit, akik együtt felnevelkedvén és a szülői közösséget is összekovácsolván éppen hogy megerősítik, és nem fellazítják a kaszt alapú társadalmi szöveteket. Ebben az iskolában mindenért fizetni kell,már felvétel előtt is több tízezer forintot különféle felvételi beszélgetésekért, értekezletekért, majd felajánlást kell tenni a tandíjra, melynek mértéke átlagosan 120 ezer forint havonta. Ha felveszik a gyereket, akkor rögtön ki kell fizetni egy havi előleget, plusz még két hónapot nyáron, szóval mielőtt a gyerek a lábát betenné ebbe az elit iskolába, a szülő már kifizetett közel félmillió forintot. A magyar családok minimum 95 százaléka azonban nincs abban a helyzetben, hogy gyerekenként félmillió forintot + havi 120-150 ezret fizessen az oktatásért, ezért az ő gyerekeik nem fognak ide járni.

Magánügy? Sajnos nem.

Az történik ugyanis, hogy létrejön egy alternatív oktatási tér, melyben a gazdasági elit valóban jobb oktatást tud nyújtani a porontyainak, így az iskolák közti különbség az eleve meglévő társadalmi szakadékot még nagyobbra tágítja. Emellett az alternatív iskolák a kreatív, képzett, fiatal, gyerekközpontú és lelkes tanárokat is elszippantják, hiszen jóval kedvezőbb feltételeket adnak. Az elit gyerekei jobb helyeken,jobb tanároktól, fejlettebb pedagógiai módszerekkel és nagyobb kedvvel fognak tudni tanulni, mint más gyerekek, ráadásul olyan hálózatokat hoznak létre,melyek segítségével akár emberöltőkre megalapoznak gazdasági társulásokat.

Ez az alternatív oktatási tér tehát elszipkázza a fejlett módszereket, a jobb pedagógusokat, és az elit gyermekeit, és rendszerszinten ezzel tovább gyengíti az amúgy is katasztrófa-szerűk közoktatást.

Mindezzel arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az alternatív iskolák csak a saját, egyéni szinten jelenthetnek valamiféle”megoldást”, de a teljes rendszernek minden esetben ártanak. Nem a többségében kiváló módszereik miatt természetesen, hanem azért, mert csak egy nagyon szűk réteg tudja megfizetni, ezért miközben a gazdasági elitnek kedveznek, az alacsonyabb megbecsültségű réteg szempontjából nem egyszerűen haszontalanok, hanem kifejezetten károsak.

Aki nem hiszi,nézze meg az egészségügyi rendszert, ahol pontosan ugyanezt látjuk, csak már előre haladottabb állapotban. Aki teheti, az az egyre nívósabb (és egyre drágább) magánellátást veszi igénybe (sokszor már kórházon belül is vannak VIP részlegek), a többieknek meg marad az egyre rosszabb és rosszabb közellátás. Sajnos ugyanez vár a közoktatásra is, és minden alternatív iskola bever 1-1 szöget közoktatásunk (és ezzel együtt a társadalmi mobilitásunk) koporsójába.

Ha tetszett a poszt, kövesd Facebook-közösségünket, és sose maradsz le a Harmadik Szempontról

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://harmadikszempont.blog.hu/api/trackback/id/tr1112801516

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ballib cenzúrázók réme 25 2017.09.04. 13:06:31

Kötelezni kell ezeket az iskolákat, hogy hátrányos helyzetű diákokat is vegyenek fel legalább 20%-ban.
Akik között nem válogathatnak, nem szelektálhatnak, és nem kapnak utánuk csak alap támogatást.

TothJanJ 2017.09.04. 13:38:05

Nem akarom félrevinni a témát de ez az oktatás teljes hosszában így megy és minden szakaszra tudunk mondani konkrét intézményeket belföldön is.

rot weisses Partybus 2017.09.04. 15:53:52

Pedig a megoldás eléggé kézenfekvö: egy alapvetö reform kell a közoktatásban. Már ezerszer leírták, elmondták mindenfelé, hogy ez a jelenleg Mo-on közoktatásnak hívott porosz stílusú gyermekmegörzö nem jó. Ez nagyon jó volt, hogy az abszolút tanulatlan és iskolázatlan népességet az iskolára szoktassák, majd egy szakmát adva a kezükbe egy jobb életet biztosítsanak nekik, egyben az ország színvonalát, munkaképességét, termelési erejét növeljék. Ez nagyon jó volt a XIX. században, és a XX. század elsö 70 évében. Azonban jelenleg már - akárhogy is sujkolják - a szakmunkástanulói iskolában megszerzett szakmai tudással nem fog senki kitörni, nem fogja a gyereke életét jobbá tenni, mint a sajátját. A múlt század 80-as éveiben kezdödött az a trend, hogy a kitörési pont már csak a magas hozzáadott értékü munkák esetében elképzelhetö. Azonban ahhoz, hogy nagy tömegben ilyen munkát elvégezni képes embereket képezzen egy oktatási rendszer, a poroszos oktatás már nem megfelelö: az oktatási rendszer nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy egy korcsoportban csak és kizárólag a legjobbakkal törödjön, azoknak adja kezébe a modern tudást (értsd versenyképes képzés, jó egyetemek, erös diplomák, magas értékü tudás), mondván a többiek egy érettségivel, az alja meg egy szakmunkástanuló végzettséggel is már komoly értéket tud teremteni. (Az állam érdeke: minél több új munkaképes korú állampolgár, aki minél nagyobb értéket tud teremteni, ezzel arányosan minél több adót befizetni.) Mára ez a trend oda fut ki, hogy a legnagyobb vállalatok nagy tömegben igénylik ezeket a magas hozzáadott értéket képviselö embereket, és oda települnek, ahol ez rendelkezésre áll. Ergo: a közoktatásnak a zsenik mellett a szimplán jókat és az átlagos képességüeket is fel kell karolnia, és megtalálni a módját annak, hogy megtalálja a magához passzoló magas értéket létrehozni képes végzettséget, hogy a nagyvállalatok befektetési piacán versenyképes legyen. Amelyik állam közoktatása ezt nem tudja teljesíteni, ördögi spirálba kerül: kevés a kiemelkedö végzettségü munkavállaló -> kevesebb modern (kutató, fejlesztö) vállalat települ oda -> kevesebb igény a magas képzettségre -> kevesebb jó fizetés -> kevesebb adóbevétel -> rosszabb oktatás, aminek következtében -> a modern vállalatokat leváltják a közepes (szolgáltató) -> majd alacsony (összeszerelö, kitermelö) hozzáadott értékü munkát kínáló vállalatok -> így még kevesebb magas képzettségü kell -> még kevesebb adó -> még rosszabb oktatás,....
És most ne a nyugattal példálózzunk, mert az túl evidens. Nézzük meg például Indiát. Az állam felismerte, hogy a modern információ technológiai és a nyelvoktatás együttese drasztikusan emeli a munkavállalók (és egyben az ország) versenyképességét. Ennek megfelelöen ma már minden gyerek (sokszor nagyon erös akcentussal, de) közel folyékonyan beszél angolul, és mindenki, aki csak képes rá, az információ technológiai képzések valamilyen szintjén részt vesz az oktatásban. Ennek következtében a hagyományos, alacsony hozzáadott értékü munkaköröket kínáló, rosszul fizetö vállalatok (pl. textilipar) helyét folyamatosan elkezdték átvenni a mindenféle call centerek, amelyek informatikai rendszereken dolgoztak. Ezeket már több, mint 10 éve elkezdték kiszorítani a mindenféle technológiai vállalatok shared service center-jei, és az utóbbi években egyre erösebben kezdenek megjelenni a kutatóközpontok is. Emellett párhuzamosan az állam elkezdte segíteni a kiemelkedö tehetségüek külföldi (föként angliai és amerikai) még további csúcs oktatását, hogy ezek az emberek visszahozzák a kint megszerzett top kategóriást tudást (ezzel hosszabb távon is biztosítva a megszerzett versenyképességüket), vagy egyszerüen csak segítsék formálni a külföldi vállalatokban kialakult képet. Hogy mást ne mondjak, ez odáig fajult, hogy ma már egy indiai szakember vezeti a globális IT egyik legnagyobb szereplöjét, a Microsoft-ot is. India pont visszafelé halad ebben az ördögi spirálban, és ha az utóbbi 30 évben felemelkedett indiai származású technológiai/kutatási/informatikai szektorból érkezö milliárdosokat nézzük, eléggé jól haladnak. Ma már eljutottunk oda, hogy jelentös számban vannak jelen indiai technológiai vállalatok Europában, itteni székhelyekkel, itteni leányvállalatokkal, ahol már nem csak az olcsó(bb) indiai munkaerö exportjától versenyképesek, hanem már egyre többször elöfordul, hogy az indiai fönöknek fehér, európai munkavállalói, beosztottjai vannak.
Szerintem csak egyszerüen ezt kellene felelösen átgondolni...

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2017.09.04. 19:57:08

@TothJanJ: a felsőoktatásban nálunk nincs szerintem ilyen az USA-ban pedig legalább nagyon sokféle pályázatot/ösztöndíjat tartanak fenn azoknak, akik nem tartoznak az elithez. A Harvardon asszem' legalább 60 százléknyi diák gyakorlatilag nem fizet, hiába horror a tution.

De persze ez így önmagában nem áll meg, hiszen aki eleve alulról jön az sokszor még annak a hálónak sincs közelben, aki az ösztöndíjak sokszor szövevényes rendszerébe beavatná, no meg addigra elég sok, nehezen ledolgozható hátrányt szed már össze az alsóbb szinteken. Szerintem ezért sokkal rosszabb, hogy elit óvodák meg általános iskolák léteznek, mint az elit egyetemek, mert ha csak az egyetemi szintig valós esélyegyenlőség lenne, akkor ott már nem nagyon lehet elrontani semmit, vagy legalábbis sokkal nehezebb 18 évesen valós kognitív hátrányokat összeszedni, mint 6 évesen.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2017.09.04. 20:06:25

@rot weisses Partybus: mindennel egyetértek amit írsz, szinte. Az indiai példa viszont szerintem nem jó, mivel egyrészt nagyon sokáig volt gyarmat és ezért majdnem mindenki tud angolul (valamennyire hivatalos nyelv is elég régóta) szóval ez talán nem tudatos döntés. Másrészről a per capita GDP rettenetesen rossz ami azt jelenti hogy igaz, hogy van jó sok milliárdos de sajnos eszméletlenül rengeteg szó szerint éhező jut rájuk. A nominális GDP megy felfelé egyébként Brazíliához hasonlóan, de csak azért mert hatalmas és kizsákmányoló ország, mert a per capitákjuk folyamatosan nagyon alacsonyan van. Ami pedig az indiai tudományosságot illeti, ehhez még értek is egy kicsit: India az egyik legtöbbet kibocsátó publikációs hatalom ugyanakkor magasan az egyik legtöbb szemetet is ő bocsátja ki (visszavont cikkek, plágiumügyek, leminősített publikációk aránya / összes publikáció aránya). A flagship publikációk pedig nem sokkal jobbak most sem, mint voltak, azok az indiaiak akik tényleg nívós tudományos helyeken publikálnak gyakorlatilag száz százalékban az USA valamely elit egyetemén tanultak és ott is kaptak állást, ők csak származásilag indiaiak, nem affiliációjukat tekintve. Indiánál egy szempontból talán jobb példák azok a délkelet ázsiai országok ahol hirtelen invesztáltak elképzelhetetlen vagyonokat - legtöbbször persze amerikai bábáskodás miatt, lévén stratégiai partnerek - az oktatásban, és ennek látjuk is az eredményét, hiszen Szingapúrnak, Taiwannak vagy épp Dél-Koreának valóban olyan kutatási profilja kezd lenni (sőt, van) hogy a legerősebb európai országok is biccenthetnek nekik. Más kérdés hogy az életszínvonalra ez sem hat vissza feltétlenül., sok esetben ez is csak egy réteg nívóját növeli, nem a teljes populációét.

rot weisses Partybus 2017.09.05. 11:11:15

@harmadikszem: Szerintem meg pont jó. Indiában az angol szervezett és tudatos oktatása nem nyúlik olyan régmúltra vissza. Nem tudom megmondani, hogy mikor kezdték újra, de nem olyan régen.
Azonban India azért jó példa, mert - ahogy te is írod - elindult visszafelé a spirálon: már nem mindenki szegény, már nem mindenki képzetlen, már nem csak a kizsákmányoló cégek vannak jelen. 20 éve megjelentek a szolgáltató cégek, és nem olyan régen elkezdtek a high tech, kutató-fejlesztö cégek is megjelenni. És ahogy írod: a kibocsátott publikációk szintje sokszor erösen megkérdöjelezhetö. Azonban ez azt jelenti, hogy vannak ilyenek. 20 éve még alig voltak, 30 éve pedig egyáltalán nem voltak. Mi lesz további 10-20 év múlva? Ki tudja... De azt szerintem elmondhatjuk, hogy egy irdatlanul nagy országot kezdtek el rendbe tenni, és hosszú távon már jelentös eredmények vannak. Összehasonlíthatatlanul jobban élnek még a szegények is, mint 20-30 éve. Ès akkor a rendkívül dinamikusan bövülö közép és felsö-közép osztályokról ne is beszéljünk. És igen, Malajzia és Szingapúr is jó példa, csak azokat nem ismerem annyira, míg az indiaiakkal már lassan 10 éve együtt dolgozom, hiába váltottam cége(ke)t is közben :) Egészen biztos vagyok benne, hogy India is fel fog zárkózni 20 éves távlatban az ázsiai kis tigrisekhez, még ha csak alulról is. De az igazán nagy dobbantást én a kínaiaktól várom. Szerintem 20 éven belül ki fognak rajzani mind a magasan képzett mérnöki/információ technológiai, mind a tudományos életben. És akkor nagyon fel kell kötnie a gatyát mindenkinek, aki ezekkel a szakemberekkel akar versenyben lenni.

És ezekkel az országokkal kell a Magyarországnak, és a magyar oktatáspolitikának versenyeznie... (Hogy ne mindig csak a nyugati országokat hozzuk fel...)

rot weisses Partybus 2017.09.05. 11:39:02

@rot weisses Partybus: ja és magához a posthoz is... az alternatív iskolák egy csapda. Egyik oldalról (szerintem) nem is készíti fel sokszor a gyereket megfelelöen, hogy aztán az egyetemen megállja a helyét, másik oldalról ez nem más, mint egy hatalmas átverés, szélhámosság. A fö cél a szülök lehúzása. Már sok éve Németországban élünk, a gyerekeim ide is járnak/jártak iskolába, így látom, ismerem az itteni rendszert. Itt az iskolarendszer drasztikus átalakítása, és a régi poroszos rendszer megszüntetése után nagyon drasztikusan visszaszorultak az alternatív iskolák, és gyakorlatilag megszüntek a pénzlehúzós intézmények. Mára már tényleg alig maradt ilyen, és tényleg csak azok a gyerekek járnak oda, akik valamely ok miatt nem tudnak/akarnak a normál oktatásba beilleszkedni (spec. igényü gyerekek, hitéleti képzések, stb...), és emelett az általános oktatási szint is drasztikusan emelkedett, a gyerekek eredményei a teljes országban jelentösen javultak. Már eljutottunk oda, hogy az elitista képzés erösen feloldódott (azért teljesen nem szünt meg). Ma már teljesen normális, hogy a szorgalmas, jó eredményt elérö gyerekek bármely társadalmi szintröl be tudnak kerülni a legjobb iskolákba. Erre jó példák a mi lányaink is, akik nem itt születtek, bevándorlók (divatos szóval nevezve migránsok), itt tanulták a nyelvet, nem tartozunk az elithez (inkább egy jó középosztálynak nevezném), mégis be tudtak kerülni és megállják a helyüket mindketten a tágabb értelemben vett környék legjobb gimnáziumában. A környék gazdasági és társadalmi elitjéhez tartozó gyerekek mellett vannak olasz, indiai, brazil, mexikói és orosz származású osztálytársaik is. Ez egy állami fenntartású gimnázium nem egy alternatív iskola, amely 30 éve még hasonló elitképzönek számított, mint a postban említett budapesti iskolák. Csak közben végbement egy oktatási reform.

Anno büszke voltam rá, hogy az ELTE-n (is) diplomáztam. Nem emlékszem rá pontosan melyik évben, de az ELTE benne volt a global Top500-ban. Aztán lecsúszott az 501-600 sávba, és évekig ott volt, most meg már csak a 601-800-as sávban van. És messze az ELTE a legjobb egyetem. És akkor a középiskolákról ne is beszéljünk... Szerintem eléggé látványosan mutatja ez a trend az eljövendö jövöképet. (Ezért a lányaimat ma már eszembe sem jut az ELTE-re engedni, pedig 10 éve még támogattam volna az ötletet. Szeretném, ha a Humboldt-ra mennének.)