Bezúzták a Századvég című folyóiratot, a hírek szerint azért, mert kritikus volt (ami Orbániában annyit tesz, nem volt eléggé meggyőzően NER-barát. Mivel az inkriminált és azóta betiltott folyóiratszám véletlenül a kezembe került, nem kellett sokat vári ahhoz, hogy olyan mondatokra találjak ami talán kiverhette a biztosítékot a kormánynál, amelynek maffiaügyeivel mostanában tele van a sajtó. Íme például rögtön az első tanulmány elejéről:

"A járadék és a járadékvadászat fogalma kulcs a korrupció megértéséhez is. Három típust különböztetünk meg. Valamely mértékben mindegyik előfordul minden kapitalista piacgazdaságban, de mindhárom, különösen pedig az első és harmadik kiemelkedően fontos a poszt-kommunista kapitalizmusokban. Ezek a következők:

(i) a politikai elit foglyul ejti a piacot;

(ii) az oligarchák foglyul ejtik az államot;

(iii) egy autokratikus vezető foglyul ejti az oligarchákat a politikai ellenfelek szelektív kriminalizációja útján, vagyonukat pedig újra elosztja a lojális újgazdagok között.”

Nem csodálom, hogy erre bepöccentek. Rossz lehet tudni, hogy egyre nyilvánvalóbbak a szemétségeitek, és már gyakorlatilag bármilyen szövegbe beleolvasható az aljasságotok. Érdekes, hogy – miközben ezeket a híreket figyelem – épp Immanuel Wallerstein világrendszer-elméletéből olvasok egy szemelvényt, aki a hetvenes években még semmit nem tudhatott a majdani csúti diktárorról, mégis oly pontosan írt a NER-ről, és arról, mit tesz az országunkkal. A Századvéggel szemben a Wallersteint nem lehet betiltani, úgyhogy nyugodtan közölhetem is az idevágó részt, hogyaszongya

„Minél gyengébb az állam, annál kevésbé lehetséges a gazdagság fölhalmozása produktív gazdasági tevékenységek által. Ez aztán az államapparátust magát teszi meg a vagyonfelhalmozás egyik elsődleges – vagy nem egyszer az elsődleges – helyszínévé: ez jelentkezhet az állami vagyok ilyen vagy olyan mértékű rendszeres meglopása és a megvesztegetés formájában. Nem arról van szó, hogy ez ne fordulna elő az erős államokban is – mert igenis előfordul - , hanem hogy a gyengébb államokban ez válik a tőkefelhalmozás legfőbb módjává, ami viszont kikezdi az állam működőképességét. Amikor az államapparátus válik a tőkefelhalmozás fő eszközévé, akkor a hivatalok rendezett átadása az utódoknak általában igen bizonytalanná válik, ami aztán a választások (ha egyáltalán vannak választások) meghamisításához és kaotikus interregnumokhoz vezet„.

Utána néma csend.